Európa városhálózata. A., A városok számokban I. A városodottság mértéke – Európa: 71,9% 1. magasabb értékek – Észak- és Északnyugat-Európa (Belgium –

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A lakosság gazdasági várakozásai GKI Fogyasztói Bizalmi Index Mérők Klubja május 30. Udvardi Attila Kutatásvezető GKI Gazdaságkutató Zrt.
Advertisements

Erdővagyon-gazdálkodás
A logisztika szerepe országunk és vállalataink versenyképességében Chikán Attila Igazgató, Versenyképesség Kutató Központ, BCE Társelnök, Magyar Logisztikai,
A helyi termékek szerepe a gazdaságfejlesztésben TAPASZTALATOK, PÉLDÁK, A FEJLŐDÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI.
Miért boldogabbak az emberek az egyik országban, mint a másikban?
2. előadás.
A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ IRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉNEK HÁLÓZATI MEGKÖZELÍTÉSE korreferátum ME RFK ülés Kecskeméti Főiskola, Gépipari és Automatizálási Műszaki.
„G A Z D A S Á G P O L I T I K A” SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ELŐADÁS SOROZAT 10 x 10 makrogazdasági trendek Szeged, február.
A magyar városok szerkezetének átalakulása a rendszerváltozás után
Az urbanizáció és városaink
Az INTERREG közösségi kezdeményezés 2/C modul Ponácz György Márk SAKK-tréner.
MARTON MELINDA – PAKU ÁRON TÉRSÉGTIPOLÓGIA KOMPLEX TÁRSADALMI MUTATÓK ALAPJÁN.
A népesség térbeli eloszlása
FÖLDRÉSZEK.
Reindusztrializáció Közép-Európában
MTA Regionális Kutatások Központja Az államhatárok hatása a városok fejlődésére a Kárpát-medencében Hardi Tamás tudományos munkatárs MTA RKK Nyugat-magyarországi.
A romániai regionális versenyképesség alakulásának elemzése az átmenet időszakában VINCZE MÁRIA, KÖLCSEY ANDREA Babes-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság-
EURÓPAI ÚNIÓS TRENDEK ÉS A MAGYAR VÁROSHÁLÓZAT FEJLŐDÉSE Dr. Faragó László MRTT IV. vándorgyűlés Szeged, 2006.
Régióközi tudáshálózatok minőségének hatása a kutatási teljesítményre Sebestyén Tamás és Varga Attila.
Térszerkezeti sajátosságok Közép-Kelet-Európában
A Szatmári határmenti térség társadalmi-gazdasági jellemzői Nagy Egon Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, RO.
Az ESPON 2006 Program és annak jelentősége Magyarország szempontjából Illés Dóra november 26.
Dr. Egri Zoltán PhD – Szabó Csaba SZIE-GAEK TC
Európai területi kutatás és szakpolitika alkotás Az ESPON program és a Területi Agenda Radvánszki Ádám tervező-elemző főmunkatárs Váti Kht. Területpolitikai.
Az Ulmi Folyamat és az európai Duna-stratégia
Magyarország 2020 Intézményi reformok. A stratégiai-alkalmazott kutatás jelentősége (tudományos paradigmaváltás) 1. EU távlati „tervezés-kényszer” – előrelátható.
TELEPÜLÉSTAN 5. Településrendszer, régió. MI A RÉGIÓ? Vonzáskörzet (régió)
MTA Regionális Kutatások Központja RÉGIÓINK ÉS A KÖZLEKEDÉS Erdősi Ferenc MTA Regionális Kutatások Központja Pécs, 2007.
Magyarország észak és dél között – régiós fejlesztések március 29. Dr. Veres János pénzügyminiszter.
EU regionalizmus Az EU regionális politikájának gyakorlata, megvalósulása, eszközrendszere, fejlesztési lehetőségei Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem.
Településhálózat-fejlesztési Koncepció
Településszerkezet, Humán erőforrás Korompai Attila – TFTE 2012 május 31. Budapest.
Olaszország.
RADIX bináris számokra ___A___ Szembe 2 mutatóval, ha a felsőnél 1-es, az alsónál 0, akkor csere.
BESZÁMOLÓ Gyáli Rendőrőrs A Gyáli Rendőrőrs évi helyzetéről és tevékenységéről. FelsőpakonyGyál.
A barnamezős rehabilitáció fejlesztéspolitikai kérdései Magyarországon
A projekt az Európai Unió finanszírozásával valósul meg
Transznacionális funkciójú városi körzetek és azok határon átnyúló együttműködései Magyarország és szomszédai területén Illés Dóra VÁTI Stratégiai, Tervezési.
A népesség megoszlása Dr. Kozma Gábor.
MTA Regionális Kutatások Központja A DUNA - AZ EU VII. KORRIDORA Horváth Gyula MTA Regionális Kutatások Központja 2008.
Iparpolitikai és regionális szempontok a GKM Stratégiájában és az ÚMFT-ben Dr. Cservenyák Ildikó Főosztályvezető, GKM MRTT, V. vándorgyűlése október.
Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Új fejlesztési övezet: Közép-Európa Az autóipar telephelyválasztásának.
1 A városfejlesztési stratégia dilemmái A Magyar Regionális Tudományi Társaság IV. Vándorgyűlése Szeged, október Önkormányzati és Területfejlesztési.
Regionális gazdaságtan 7.
Lorem Ipsum INKLUZÍV TÁRSADALOM – JÓL-LÉT – TÁRSADALMI RÉSZVÉTEL ÁPRILIS Kodolányi János Főiskola szervezésében Budapest.
1 Regionális gazdaságtan 9. előadás A regionalizmus és regionális politika az Európai unióban.
1 Globalizáció és lokalizáció a tér és a hely átértékelődő szerepe Gazdaságföldrajz I. Dr. Bernek Ágnes 2008.
Diplomáciai kihívások a V4 észak-déli közlekedési magas szintű munkacsoport felállításában Budapest, május 6. Szabó István L. V4 közlekedési koordinátor.
A CeRamICA projekt hozzáadott értéke a magyarországi szakpolitikák és fejlesztéspolitika tükrében Sára János Főosztályvezető NFGM Területfejlesztési Főosztály.
A GDP-n túl:a gazdasági teljesítmény és a társadalmi jól-lét mérése …
A magyarországi K+F politika
A településhierarchia és a településhálózat
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
Szociokulturális és identitáselemek a versenyképességben
A népesség megoszlása Dr. Kozma Gábor.
A közigazgatás személyi állománya
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Az urbanizáció (urbs, urbis)
Regionális identitás és öntudat: létező jelenség Magyarországon?
Európai Uniós ismeretek
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
Városi Fenntarthatósági és Alkalmazkodási Tudásközpont
40. GLOBALIZÁCIÓ ÉS GLOBÁLIS FOLYAMATOK.
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
„Versenyképesség, intézmények és változó gazdaság” Debrecen,
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
A magyar gazdaság versenyképessége:
Előadás másolata:

Európa városhálózata

A., A városok számokban I. A városodottság mértéke – Európa: 71,9% 1. magasabb értékek – Észak- és Északnyugat-Európa (Belgium – 97,3%; Izland – 92,2%; UK – 89,7%) 2. a legalacsonyabb értékek – Dél- és Délkelet-Európa (Moldova – 42,6%; Albánia – 44,8%, BH – 45,7%) II. A városok nagysága 1. általános tendencia 2. jelenlegi helyzet a., városok b., agglomerációk

B., A városhálózat I. Alapelemek 1. ESPON (European Spatial Planning Observation Network) 2. FUA (Functional Urban Areas) II. A FUA-k nagysága – rang-nagyság szabály 1. alap 2. vizsgált mutatók 3. eredmény a., erős koncentráltság b., policentrikusság c., köztes helyzet

A FUA-k elhelyezkedése és nagysága

A nagyság-index

III. A FUA-k terület elhelyezkedése 1. alap 2. vizsgált mutatók 3. eredmények a., periférikus országok b., északi és Európa belső területein fekvő országok IV. A FUA-k összekötöttsége 1. alap 2. vizsgált mutatók 3. eredmény a., magasabb értékek b., kedvezőtlenebb értékek

Az elhelyezkedés- index

Az összekötöttség -index

V. Összegzés 1. legpolicentrikusabb országok 2. policentrikus hálózat, de egy dimenzióban gyenge teljesítmény 3. monocentrikusság VI. A policentrikusság politikai fontossága 1. A policentrikusság és az EU politikai céljai 2. a versenyképesség 3. a területi kohézió/egyenlőtlenségek 4. a környezeti fenntarthatóság

A policentrikusság mértéke

C., A FUA-k típusai I. Alapok 1. a fő cél 2. vizsgált területek

II. A vizsgált területek 1. népesség a., alapok b., eredmények 2. közlekedés a., alapok b., eredmények 3. közlekedés a., alapok b., eredmények 4. ipar a., alapok b., eredmények

5. tudás a., alapok b., eredmények 6. döntéshozatal a magánszektorban a., alapok b., eredmények 7. adminisztratív funkciók a., alapok b., eredmények

III. Összegzés 1. A FUA-k típusai a., MEGA (Metropolitan European Growth Areas) b., transznacionális/nemzeti jelentőségű c., regionális/helyi jelentőségű 2. A MEGA-k vizsgálata a., globális csomópontok b., első kategóriájú MEGA c., második kategóriájú MEGA d., harmadik kategóriájú MEGA e., negyedik kategóriájú MEGA