Csillagászati földrajz A Világegyetem és a Tejút
A Világegyetem A Világegyetem a természeti lények és folyamatok összessége. Elnevezései: Kozmosz: Görög kifejezés, amely rendezett világot jelent. Ellentéte a káosz, amely sötét, zavaros, rendezetlen összevisszaság. Univerzum: Latin szó, amit magyarul világmindenségnek fordítunk. A hibás „világűr” fogalommal ellentétben jelzi, hogy a létező dolgok összességéből áll. Világegyetem: Magyar megjelölés, mely egyaránt utal a létezők összességére és rendjére. Emiatt jól ötvözi a görög és latin szavak lényegét. Mérete: Elképzelhetetlenül hatalmas. Nem tudjuk, hogy végtelen-e vagy van határa, azaz véges. Méretei megragadására számokat, a csillagászati mértékegységeket kell segítségül hívnunk. A legfontosabbak: Csillagászati egység: A Nap-Föld közepes távolsága: 149,6 millió km. Jele: CsE. Fényév: Az a távolság amit a légritka térben 300.000 km/s sebességgel száguldó fény fotonjai 1 év alatt megtesznek. Ez kb. 9,5 billió (9,5 x 1012 ) km. Parsec: Az a távolság, ahonnan a Nap-Föld távolság – merőleges rálátás esetén – 1 ívmásodperces szögben látszik. Jele: Pc. 1 Pc = 3,26 fényév = 206.265 CsE.
A parsec (Pc) magyarázata A Világegyetem mérete A Világegyetem: Pontos méretét nem ismerjük, mert mai műszereink csak egy darabig érzékelik. A számítások alapján becsült sugara: kb. 15-20 milliárd fényév. A Metagalaxis: A Világegyetemnek az a tartománya, amit belőle mai műszereink érzékelnek. Sugara: kb. 10 milliárd fényév (azaz 3 milliárd Pc). A Metagalaxis A parsec (Pc) magyarázata
A Metagalaxis képekben Galaxisok Pulzár (neutroncsillag) Kvazárok Kozmikus köd A Nap, mint csillag A Szaturnusz és holdjai Meteor Üstökös Kisbolygók Fekete lyuk
A Metagalaxis alkotói Testek Energiák Galaxisok: 100 milliárd – 1 billió csillagot tömörítő csillagvárosok. Alak szerint van: - szabálytalan (irreguláris); - lapult gömb formájú (ellipszoid); - diszkosz szerű (spirális) galaxis. Elhelyezkedés szerint: - A mi csillagvárosunk a Tejútrendszer. Ez a Galaxis (nagy kezdőbetűvel); - A többi csillagvárosok a galaxisok (kis kezdőbetűvel). - Extragalaxis: A több mint 1 milliárdra tehető csillagváros összefoglaló neve. Csillagok: Ionizált gázból (plazmából) álló izzó gázgömbök, melyek elektromágneses és részecskesugárzást bocsátanak ki. Kvazárok: Csillagszerű égitestek, állandó vagy pulzáló röntgensugárzással. Hideg égitestek: A por és gázködök, a nagy és kisbolygók, továbbá a holdak, meteorok és üstökösök tartoznak ide. Fekete lyukak: Hatalmas tömegű és sűrűségű, mindent elnyelő testek. Még a fény sem tud kijutni belőlük hatalmas tömegvonzásuk miatt. A Metagalaxis alkotói Energiák A gravitáció: A nagy távolságok energiája, mely a testek tömegétől és a köztük lévő távolságtól függ. Az elektromágneses sugárzás: Hullámszerűen terjedő energia, melynek részecske jellege is van. Tartományai: a.) Hősugárzás (hosszú hullámú); b.) Fénysugárzás: Szemmel látható; c.) Ultraibolya sugárzás (rövid hullám); Gyenge kölcsönhatások: Bizonyos protonok és neutronok (azaz atomi részecskék) radioaktív β bomlását okozza. Erős kölcsönhatások: Atomi részek és energiaközvetítőik (hadronok, kvarkok, gluonok) között hatnak. Különleges csőszerű (ún. hypertereket) alkotnak. Az 5. energia: Csupán sejtik létezését.
A Tejútrendszer (Galaxis) A mi csillagvárosunk, melyben a mi Napunk is van. Az Androméda-galaxissal együtt helyi (lokális) halmazt képez. Főbb adatai: Alakja: Oldalról diszkosz, felülről spirális. Mérete: - Átmérője: 100.000 fényév (30.000 Pc); - Vastagsága: a magnál 16,3 fényév (5 Pc), amit kb. 5 x ilyen vastag halo övez. - Csillagjai száma: kb. 100 milliárd. Földünk Napja a Nyilas (Sagyttarius) spirálkarban, a magtól 30.000 fényévre helyezkedik el. Keringési ideje kb. 200-240 millió év. Galaxisunk képe és szerkezeti felépítése