A nki. rsz. a II. vh. után. A bipoláris világrend kialakulása és jellemzői

A II. vh hatásai Háborús veszteségek Erőviszonyok alakulása USA érdekei: (ker. lib., nki intézményrsz.) Dominancia-képes szuperhatalom

USA érdekei A nagyhatalmi együttműködés II. vh után is Nemzetek szuverenitása + egyenrangúságának kialakítása, nagyhatalmi felelősség-vállalás A négy nagyhatalom együttműködése a legyőzött országok megszállásában és kormányzásában, de szuverenitásuk helyreállítása. Multilaterális nagy nki szervezetek létrehozása → katonai, gazdasági és politikai együttműködés

Nki intézmények II. vh után Politikai: ENSZ 1945 Katonai: NATO 1949 Gazdasági: OEEC 1948, OECD 1961 Kereskedelmi: GATT 1947 WTO 1995 Pénzügyi: Bretton Woods-i intézmények: IMF 1945 IBRD 1944

Nagy-Britannia Reálisabban szemlélik a helyzetet. Két elképzelés: A Brit Birodalom megtartása Európa-központú politika → a Szovjetunóhoz való viszonyuk megváltozik (rivalizálás, főleg a Balkánon)

Szovjetunió Politikai / katonai: Varsói Szerződés 1955 Gazd / kereskedelmi: KGST 1949 Katonai tömbök, megosztottság állandóvá válik

Szovjetunió „Európai” hatalom?  bizalmatlanság, frusztráció Oro. reagált + terjeszkedési szándékkal háborúzott az I. VH-ban nem Oroszország kezdeményező „óvakodni Európától” DE: gazd-i és kulturális kötődés → európai értékrend (ortodox de mégiscsak keresztény) SZU: ideológiai alátámasztás a terjeszkedésben, osztályharc, a kapitalizmus mint ellenség, stb. Henry Kissinger – SZU → állandó törekvés a terjeszkedésre George Kennan 1946, „hosszú távirat” - 1947-től a feltartóztatás doktrínája.

Szovjet külpol. 1989-ig, a hidegháború alatt: a nyugatiak szerint: imperialista külpolitika: minél nagyobb birodalom létrehozása a szovjetek szerint: defenzív külpolitika: béke és együttműködés politikája Mai álláspont: az előző két nézet vegyítése

Szovjet külpol. 1. Ideológia befolyásoltság, meghatározottság Marxizmus és leninizmus A kapitalizmus + szocializmus között a háború elkerülhetetlen. Kap. hanyatló, szoc. felfeé ívelő → szocializmus győzelme elkerülhetetlen 2. Külpol. csinálói nagy realisták Sztálin körültekintő és óvatos. szövetségek: csak ideiglenesen és átmenetileg jó "Bizonytalan” külpolitika, kiszámíthatatlan SZU

Szovjet elképzelések II. vh után Realizmus – területelvű külpol. ország háború előtti területe 1917 előtti Oroszo. területe ennél is több: pl afrikai olasz gyarmatok „baráti országok” – szovjetizáció 1940 – GB-SZU barátsági szerződés

Gyengeségek, SZU birod. jellemzői gazd-i, társ-i berendezkedés, alacsony gazdasági potenciál orosz dominancia ↔ népek nemzeti érzékenysége belső probléma: lakosság várakozásai 12 M szovjet katona – átnevelő táborok „felszabadítás”

Annektálás, szovjetizálás Balti államok Finno: kivétel Königsberg (Kalinyingrad) SZU megszállás: legyőzöttek: Mo, Rom, Bulg. szövetségesek: Lengyelo, Jug. Csehszlov.

A kétpólusú világrend periodikája Hidegháború: 1945-1950-es vége Enyhülés 1962-1979 törékeny détente, békés egymás mellett élés 1963-1969 kiteljesült détente 1969-1979 Új (Kis-) Hidegháború: 1979-1985 Bomlás: 1985-1991

A hidegháború szakaszai konfrontálódás 1943-45 tömbösödés 1946-49 a szakadás elmélyülése 1950-56 válságok – átmenet 1957-62

A hidegháború kialakulása 1945 Jalta, Potsdam 1946 Fultoni beszéd 1946 Kennan „hosszú távirata” 1947 feltartóztatás doktrínája

A hidegháború kialakulása 1947 Marshall-segély 1949 KGST 1951 ESZAK 1949 NATO 1954 WEU 1955 Varsói Szerződés

A német kérdés egyesítés / megosztottság? 1948-49 I. berlini válság 11 hónapos légihíd

Az első berlini válság

A szakadás elmélyülése 1950-53 Korea 1953-55 Indokína 1953 Sztálin halála 1953-57 harc a hatalomért Malenkov Berija Molotov Vorosilov Hruscsov

Fogalmak Kremlinológia Olvadás (Ehrenburg)

Az olvadás 1955. offenzívabb enyhülési pol. 1955. szept. Adenauer Moszkvában előtte tapogatózások: NSZK csatlakozott a NATO-hoz. NSZK fogadja el, hogy két német állam van hadifoglyok; kereskedelmi és kulturális kapcsolatok Nem történik határelismerés.

Az olvadás 1955. szept. 20. NSZK-SZU kapcs. formális (de iure) rendezése NDK szuverén, SZU nagyköv. Berlin négyhatalmi 1955. Osztrák államszez. 1955. Jugoszláv kapcs. rendezése 1955. júl. 18-23. Genfi csúcstalálkozó európai bizt, No. újraegyesítése leszerés → ENSZ K-Ny kapcs, kommunikáció, kult, ker. kapcs.

Az olvadás 1956. febr. 14-25. SZKP XX. kongresszusa desztalinizáció háború elkerülhető, békés egymás mellett élés szoc. fölénye – gazd, pol. téren erők elosztása: szoc. legfontosabb: SZU szoc. o-ok: nemzeti sajátosságok kapitalizmusban komm. pártok harmadik világ nemzeti felszabadító mozgalmai 1956. ápr. Kominform

Az olvadás 1956. jún. Tito Moszkvában XX. kongr. elveinek megerősítése Jugoszlávia szuverenitása tömbön kívüli szovjetbarát államok el nem kötelezettek

1957-62. Válságok időszaka – átmenet az enyhülésig nukleáris fegyverek és hordozóeszk. 1952. USA hidrogénbomba 1953. aug. SZU hidrogénbomba 1957. jan. ENSZ javaslat: nki ellenőrzés

1957-62. Válságok időszaka – átmenet az enyhülésig fegyverkezési verseny 1957. febr. Gromiko kmin. 1957. nyár Hruscsov hatalmának megszilárdulása 1957. aug. SZU interkontinentális rakéte 1957. Szputnyik 1958-61. II. berlini válság

USA biztpol. doktrínák Felszabadítás: Dulles Tömeges megtorlás: Dulles Rugalmas/szelekív reagálás: John F. Kennedy Kölcsönös elrettentés: Erőparitás (MAD – Mutually Assured Destruction) Vákuumelmélet: Eisenhoower

Enyhülés 1962-1979 Kubai rakétaválság 1962 1964-1982 Leonyid Brezsnyev SZU-USA kapcs: Véletlen atomháború elkerülése – forródrót 1963 Atomkísérletek csökkentése – 1963 Részleges Atomcsend Szerződés, világűr békés felhasználása Proliferáció megakadályozása 1968 Atomsorompó Szerződés

1969-79 enyhülés kiteljesedése Ostpolitik – Willy Brandt USA Kína-politikája Stratégiai és hadászati fegyverek korlátozása 1972 SALT I 12 elv: békés egymás mellett élés Helsinki folyamat EBÉE, EBESZ