A PUg mássalhangzók megfelelései a POU-ban és az obi- ugor nyelvekben

Vigyázat! Egyes kérdésekben eltérő véleményen vagyunk!

A PUg mássalhangzó-rendszer a korszak végén (=POU) zörejhangokzengőhangok záraffr.szibil.résh.nazá lis likvidafélh. lat.val.lat.perg. labiális pmw dentális t> θ n kakum. ¢ š alveoláris slr alveopal. CS/NL palatális j veláris k§q

A POU mássalhangzó-rendszere A Honti- rekonstruálta rendszerben (1999) nincs egyetlen szibiláns sem (miközben egyéb réshangok vannak) A leggyakoribb réshang-típus a nyelv elülső részével (dentális vagy alveoláris) helyen képzett zöngétlen szibiláns [s] (Ian Maddieson 1984 Patterns of sounds. [UPSIDE – 317 nyelv] CUP. 44.)

fonotaktikai tulajdonságok C 1 VC 2 C 3 V C 1 ≠ * §, * q C 2 ≠ * q C 3 ≠ * q C 1 VC 2 V C 1 ≠ * §

orális zárhang PUg *p >POU *p PUg *t >POU *t *k *k PUg *k >POU *k allófónia *q *q meginduló és a POU-ban folytatódó *k ~ *q allófónia (a PUg *k képviseletei különfélék az obi-ugorban – Honti )

affrikáta PUg *¢ >POU * ¢ *C *C PUg *C >POU * C szórványos változás *s *s

szibiláns *s PUg > PUg * θ > POU * θ *š PUg * S > PUg * S > POU *s (de l. másként Honti : PUg *s > POU *s, *š)

réshang PUg *> >POU * > PUg */ >POU * / PUg *θ >POU * θ

nazális PUg* n > POU * n PUg* m > POU * m PUg* N > POU * N * § > POU * q PUg* § * §k > POU * §k

félhang [C 2, 3] PUg *w > PUg * q >POU * q PUg *j >POU * j PUg *q >POU * q

mássalhangzó-kapcsolatok 1.gemináta (ikerített) mássalhangzók 2.*k-elemű mássalhangzó-kapcsolatok: *Ck, *kC 2.1. (PFU * § > ) PUg * § k 2.2. *lk 3.félhangzó-elemű mássalhangzó-kapcsolatok

1. gemináta (ikerített) mássalhangzók PUg * pp> POU * pp PUg * tt> POU * tt PUg * kk> POU * kk –mássalhangzó-kapcsolat vagy hosszú mássalhangzó?  mássalhangzó-kapcsolat –a degeminálódás korszakolása: a * kk tanúságtétele

a degeminálódás korszakolása: a * kk tanúságtétele a PUg * p és pp, valamint a * t és tt folytatói egybeestek a POU-ban: POU * p, * t a PUg *k és *kk folytatói azonban nem: PUg *k > POU* q PUg *kk > POU*k egyetlen kivétel: PFU *rakka ‘közel(ség/-i)’ >> POU * rOq ~ magyar rokon

2. *k-elemű mássalhangzó- kapcsolatok: *Ck, *kC a zárhang-elem réshangúsodása NEM ugor kori változás, hanem az előmagyarban, illetőleg az POU-ban ment végbe, vö. „meginduló és a POU-ban folytatódó *k ~ *q allofónia”

2. *k-elemű mássalhangzó-kapcsolatok: 2.1. (PFU * § > ) PUg * § k nem szisztematikus változás legkorábban a PUg-ban jelentkezett folytatódott a POU-ban, s külön-külön mind a három ugor nyelvben leggyakoribb a magyarban hantimanysimagyar *™ > *™ és folyt. 75 >64 >56 *™ > *™ k és folyt. 25< 36<44

például 1.PFU * jä™e ’jég’ > PUg * j£™k POU * jE™k ~ magyar jég 2.PUg * θ£™ POU * θü™k ~ magyar ék 3.PFU * a™e ’nyitni’ > PUg * a™e > POU * U™k /* Ü™k ~ magyar a(j), á(j) 4.PFU * šu™e ’lélek’ > POU * θU™ > őshanti * θu™k ~ ősmanysi * >ôq 5.PU * pä™e fej’ > PUg * pä™e > manysi * pä™k ~ magyar f ő, fej

fonetikai háttér m__  > mp  angol warmth> warmpth § __ s > §ks angol youngster> youngkster az artikulációs folyamatban mássalhangzók között jelentkező zárhangbetoldás esetében a betoldott hang homorgán képzésű az őt megelőző nazálissal

fonetikai háttér nazális képzésekor a lágy szájpadlás leengedett, nyitott állapotban van a szájüregben a lágy szájpadlás előtti térben képződik a zár a nazálist követő réshangra való áttéréshez a lágy szájpadlásnak először záródnia kell ha ez a záródás — az időzítés eltolódása következtében — korábban történik meg, mint ahogyan a nazális képzéséhez szükséges orális zár felnyílnék, a nazális képzéshelyével azonos zárhang jelentkezik

fonetikai háttér epentetikus zárhang jelentkezhetik azért is, mert a beszélők legalábbis egy részének nyelvi kompetenciája szerint az adott nazális+réshang környezetben epentetikus zárhangnak kell jelentkeznie

fonetikai háttér n__# > nt#magyar tulipán > tulipánt nazálist követő epentetikus zárhang nemcsak réshang előtt, hanem szünet előtt is jelentkezhetik: a lágy szájpadlás ebben az esetben is idő előtt — ti. a szünetet megelőző teljes orális zárat megelőzően — záródik

[ŋ] [ŋ] vokális képzésének az egyik feltétele a lágy szájpadlás zárt állása: nazálist követő magánhangzó képzéséhez a lágy szájpadlásnak zárulnia kell ha a lágy szájpadlás a nazális megképzése után (a vokálisba való átmenethez) előbb záródik, mint ahogyan az orális zár felnyílnék, ugyancsak homorgán zárhang keletkezhetik

2.2. *lk > *kl/* ql (Honti 1985, Bakró 2006) szisztematikus változás az obi-ugor nyelvekben megindulása a PUg-ra tehető a magyarban sporadikus valóban megjósolhatóvá a POU-ban válik

szélesebb kontextusban [*θ/*l]+[*k >* q ] > [* q ]+[*θ/*l]

például lq > ql : PUg * palqл ’falu’ > POU * pUql  q > q  : PU *maksa ’máj’ > PUg * mak  л > POU * mÜq 

kivételek 1.PUg *närkл ’nyereg’ > POU *nÄqr, magyar nyerëg 2.PFU *alka ’vég, kezdet’ > POU *Alq 3.PFU *Cлlkл ’csillogni’ > POU *Cлlq, magyar csillog 4.PFU *tulkл ’vonóháló’ > POU *tôlq

következtetések a POU-ban e hangátvetés szisztematikus: –tartománya a tőmorféma –a résztvevő hangok a veláris félhang + a laterális likvida/dentális réshang –a folyamat egyirányú (a félhang balról jobbra mozdul el) az eredményeként előálló szekvencia a hangátvetéstől függetlenül is létező elrendeződést másol valószínűsíthető, hogy a résztvevő hangok, illetőleg azok sorozatának észlelési tulajdonságai indukálják a változást az eredményként kialakult elrendeződés eleget tesz az univerzális szótag-jólformáltsági feltételeknek

3. félhangzó-elemű mássalhangzó- kapcsolatok 1. *wC/*Cw> *C *jC/*Cj> *C 2. * q C/*C q > * q C/*C q

A POU-ban lezajlott legfontosabb mássalhangzó-változások zörejhangok –zárhangok:*k > * q, *k > * 0, *pp > *p, *tt > *t, *kk > *k, –affrikáták:* C > *s –réshangok:* > > * l, * / > * l (csak intervok.) valamennyi gyöngüléses folyamat zengőhangok –nazálisok:* N > * n, * § > * q /* 0 /* §k –likvidák: * l > * r, * L > * / –félhangzók:* 0 > * w, * j (vokális előtt szókezdő helyzetben) * w, * j > * 0 (vokális előtt szókezdő helyzetben) * q > * 0 (egyetlen lexémacsoportra jellemző változás)