1.4. Az ugor alapnyelv főbb fonotaktikai jellemzői: szó- és szótagszerkezet (Bakró 1999, 2xxx Oszkó 20xx) 2007. november 20.

finnugor előzmények C-V struktúrák - az őket realizáló fonéma minőségekre való tekintet nélkül most az iráni jövevényszavak következnek 2007. november 20.

a PFU szabad és kötött morfémák szerkezetei szabad morfémák (lexémák) V VCV VCCV VCCCV VCVCV VCCVCV CV CVCV !!! CVCCV CVCCCV (C)V(C(C))(V) kötött morfémák (gramm. elemek) V CV !!! CCV C(C)V 2007. november 20.

a PFU szabad morfémák szerkezetei V: *e~*ä~*a ‘tagadóige (finn e-: en stb.) VCV: *al< ‘varázsolni’ (magyar áld) VCCV: *amta ‘adni’ (magyar ad) VCCCV: *ewkk< ‘öregasszony, nagyanya’ (magyar ik, ük) VCVCV: *as®r< ‘uraság, fejedelem’ (manysi Otõr) VCCVCV: *orpa(s<)~*orwa(s<) ‘özvegy, árva’ (magyar árva) CV: *le ‘lenni, élni’ (magyar lesz, levő) CVCV: *kala ‘hal’ (magyar hal) CVCCV: *Colm< ‘csomó, nyaláb’ (magyar csomó) CVCCCV: *jowkk< ‘vmilyen mennyiség’ (magyar gyakori) 2007. november 20.

a PFU kötött morfémák szerkezetei ?V: *i (< *j) többesszám jele finn kaloissa ‘halakban’ 2. CV: *r< denominális nomen képző *…i§<-r< ‘egér’ (magyar egér) 3. CCV: *pp< denominális nomen képző *an<-pp< ‘anyós’ (magyar napa) 2007. november 20.

PFU morfémaszerkezeti tulajdonságok a (C)V(C(C))(V) sémára megfogalmazva morfémahatárok között csak mássalhangzók követhetik egymást magánhangzó közbeiktatása nélkül morfémahatárok között magánhangzók nem követhetik egymást mássalhangzó közbeiktatása nélkül (= nincsenek magánhangzó-kapcsolatok) a morféma korlátozott számú elemet tartalmaz: minimálisan egy, maximálisan öt elemből építkezik közülük maximálisan kettő lehet magánhangzó a mássalhangzók közül maximálisan kettő követheti egymást (= nincsenek hármas mássalhangzó-kapcsolatok) morfémazáró helyzetben csak magánhangzó állhat morfémakezdő helyzetben csak egyszerű mássalhangzó állhat a lehetséges elemek tekintetében a morféma vége kötöttebb, mint az eleje a lehetséges elemek tekintetében a morféma eleje kötöttebb, mint a közepe 2007. november 20.

a PFU szótag szerkezete a szótaghatár a (C)V(C(C))(V) sémára megfogalmazva V V.CV VC.CV CV CV.CV CVC.CV 2007. november 20.

V V.CV VC.CV CV CV.CV CVC.CV SZÓTAGTÍPUSOK: V V CV VC CV CV CV CVC a PFU szótag szerkezete: a szótaghatár a (C)V(C(C))(V) sémára megfogalmazva V V.CV VC.CV CV CV.CV CVC.CV SZÓTAGTÍPUSOK: V V CV VC CV CV CV CVC V VC CV CVC 2007. november 20.

a PFU szótag-séma (C)V(C) szótagszerkezeti tulajdonságok: szótagmag csak magánhangzó lehet nincs sem összetett kezdet (onset), sem összetett zárlat (kóda) morfémakezdő szótagban a kezdet nincs kötelezően kitöltve ha a morfémakezdő szótag kezdete ki van töltve, akkor az csak egyszerű mássalhangzó lehet a második szótag zárlata nem lehet kitöltve (= mindig nyílt) stb. Szótagtipológia (Blevins 1995) összetett mag kötelező kezdet összetett kezdet zárlat összetett zárlat PFU – + kuna 2007. november 20.

eloszlásuk a morfémában a PFU szótag eloszlásuk a morfémában V CV CVC VC 1. szótag + 2. – 2007. november 20.

a PUg szabad és kötött morfémák szerkezetei a FU alapnyelvhez viszonyított különbözőségek lehetséges magyarázatai: történeti folyamatok: agglutinálódás,újraértelmezés innovációk: eltérő fonotaktikai tulajdonságok kialakulása a nyelvi kontaktusok szerepe 2007. november 20.

a PUg szabad morfémák szerkezetei PUg PFU V V VCV VCV VCCV VCCV — VCCCV VCVCV VCVCV VCCVCV VCCVCV CV CV CVCV CVCV CVCCV CVCCV CVCVCV — CVCCVCV — — CVCCCV (C)V(C(C))(V)(C)(V) (C)V(C(C))(V) 2007. november 20.

agglutinálódás/újraértelmezés eredményeként kialakult szerkezetek 5. VCVCV PU *äl< > nyenyec jilA, nganaszan jiLi %e *Älõm hantiÉ àlõm POU *Äl hantiÉ àl PUg *äl<, *äl<-m< > ?*äl¯m< ?magyar emel 2007. november 20.

közép-iráni PUg *oCt<r< ‘ostor’ magyar ostor eltérő fonotaktikai tulajdonságok kialakulása – a nyelvi kontaktusok szerepe 6. VCCVCV manysiÉ OSter közép-iráni PUg *oCt<r< ‘ostor’ magyar ostor 2007. november 20.

ősiráni PUg *saraNa ‘arany, réz’ magyar arany eltérő fonotaktikai tulajdonságok kialakulása – a nyelvi kontaktusok szerepe 10. CVCVCV POU *OrõN/*OrN< hantiK lorNõ manysiNy tarõN ősiráni PUg *saraNa ‘arany, réz’ magyar arany 2007. november 20.

a PUg kötött morfémák szerkezetei a PUg morfémaszerkezeti szabályok a PUg szótag szerkezete megegyeznek a PFU típusúakkal az eltérések a szerkezetek fonéma realizációiban mutatkoznak meg (Bakró 2001, Honti 19xx, Oszkó 20xx) 2007. november 20.

1.4. A hangsúly az ugor alapnyelvben 2007. november 20.

fogódzók az ugor nyelvek mai hangsúlyviszonyai hangváltozások: a nem első szótag változásai 2007. november 20.

2007. november 20.

az ugor nyelvek hangsúlyviszonyai A hangsúly a szó valamelyik meghatározott szótagjának a kiemelése vagy a hangerősség növelése vagy a hangmagasság változtatása vagy egyidejűleg mindkettő által; az utóbbi kelti a hallgatóban a legbiztosabban az észlelési élményt. magyar: kötött (nem önálló) hangsúlyú, első szótagi főhangsúly hanti: kötött (nem önálló) hangsúlyú, a hangsúly helye a vokális időtartamától függ – főszabály: első szótagi hangsúly manysi: kötött (nem önálló) hangsúlyú, É- nyelvjárásban első szótagi főhangsúly, erős páratlan szótagi hangsúlyok (egyéb nyelvjárásokban eltérő) 2007. november 20.

első szótagi főhangsúly PUg nagy valószínűséggel első szótagi főhangsúly 2007. november 20.

hangváltozások: a nem első szótag változásai általános redukálódási folyamatok lehetséges megindulása az ugor alapnyelvben a POU-ban és a magyarban egymástól függetlenül lefutó folyamat: tővéghangzó lekopása – vö. ómagyar nyelvemlékek instabil tövű igék egységesen egyszótagú tőalakjai 2007. november 20.

tővéghangzó lekopása – vö. ómagyar nyelvemlékek feheruuaru rea meneh hodu utu rea POU *Ükt +*< *Ükt< hantiÉ oxõt manysiK Axt PU *utka ‘ösvény’ PUg *ukt< magyar út 2007. november 20.

PFU *sewe (*seqe) ‘enni’ insatbil tövű igék PFU *sewe (*seqe) ‘enni’  PUg *θeq< POU *θI- > θIq- magyar hanti manysi e- > esz-, ev- li-, liq-, liw- tE-, tEq- 2007. november 20.