NÖVÉNYSZERVEZETTAN Sejttan és szövettan 4

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A növényi szövetek.
Advertisements

Növényi szövetek 2..
A pilisi erdő és az iskolakert összehasonlítása
A fa A fa.
Növénytan 3 Készült években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP / azonosítószámú.
Növényi szövetek 1..
Növényi szövetek.
díszfák földlabdás12cm törzsméret minőségben
Növénytan 2 Készült években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP / azonosítószámú.
A növényi sejt.
Az egészséges fa Kéreg:A fa testének külső, a külvilággal érintkező része. Külső, elhalt pararétegből és a belső rostrétegből áll. Megakadályozza a fa.
A növények teste és életműködése
A földhasználat természetvédelmi szempontú fejlesztési feladatai Előadó: Dr. Megyes Attila DE-ATC Földműveléstani és Területfejlesztési Tanszék Földműveléstani.
A mérsékelt övezet (folytatás).
Levegőminőség -vizsgálat
A növények szervei; Gyökérzet
A levegőburok anyaga, szerkezete
Műszaki furnér gyártás
Fűrészáru szilárdsági osztályozása
A növények szervei; Hajtás&szár
A növények szervei; Gyökérzet
A légkör - A jelenlegi légkör kialakulása - A légkör összetétele
Növénytan és növényélettan II.
I.Osztódószövet gyökércsúcs hosszmetszet nagy sejtmag dús citoplazma
A virágos növények II. A zárvatermők törzse.
Növényi szövetek 1..
A BIOMONITORING VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI NYÍREGYHÁZA VÁROS TERÜLETÉN Buris Katalin 2004.
Eltérő táplálkozású növények
A növényi szövetek.
Növények szövetei MBI®.
Kizárólag oktatási célú ingyenes összeállítás!
Dendrológia 12. előadás Dr. Bartha Dénes április 5.
Dendrológia előadás Környezetmérnöki Szak Környezettudományi Szak
Phytophthora fajok hatása az erdei fák egészségi állapotára Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdő- és Faanyagvédelmi Intézet.
NÖVÉNYSZERVEZETTAN Sejttan és szövettan 3
Az év fája.
A kétszikűek II..
A növények szervei; Hajtás&szár
A növények szövetei Avagy…. háncs vagy fa??.
A növények szervei; Hajtás&szár
Növények szervezettan-élettan
( pl. a 4 évszak időjárása minden évben hasonlóan alakul)
A növényi szövetek típusai
Orbánné Kiss-Vámosi Emőke
Kén-dioxid indikátorok: a zuzmók
Bükkfafélék családja – Fagaceae
GR. SC. CSEREY- GOGA CRASNA
Készítette: Gál Judit Klimatikus geomorfológia
Nyitvatermők törzse Gymnospermatophyta.
Élőhelyvédelem 2008/2009. tanév 2. előadás. Magyarország természetes vegetációtérképe.
Mésztartalomhoz köthető felszínfejlődés a Kőszegi-hegységben VERESS Márton – SZABÓ Levente – ZENTAI Zoltán Földrajzi Értesítő XLVII. évf. 1998/4 Horváth.
TAVASZI POLLENSZEZON. Mogyoró (Corylus sp.) török mogyoró (C. colurna) közönséges mogyoró (C. avellana)
38. lecke Növényi szövetek. Sejttől a szövetig:  Az egysejtű élőlény összes életműködését az egyetlen sejtje végzi.  A többsejtűek is egy sejtből a.
A mohák sokfélesége készítette: Dr. Papp Beáta Magyar Természettudományi Múzeum Kropog Erzsébet ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola és.
Városi fák. Városi fák Miért fontosak a városi fák? Levegőtisztaság Mikroklíma Pszichés - egészségügyi hatások.
Dendrológia 12. előadás Dr. Bartha Dénes október 15.
Vadgazda mérnökök (BSC) részére
Nyitvatermők törzse.
Dendrológia 12. előadás Dr. Bartha Dénes április 14.
FARMAKOBOTANIKA II. 4. GYAKORLAT.
Bükkfafélék családja – Fagaceae
Növényi szövetek 1..
Az erdő lombhullató óriásai. Középhegységek és dombvidékek. Hőmérséklet és csapadék. Tölgyesek és bükkösök.
NÖVÉNYSZERVEZETTAN Sejttani és szövettani gyakorlatok
NÖVÉNYSZERVEZETTAN Sejttani és szövettani gyakorlatok
NÖVÉNYSZERVEZETTAN Sejttani és szövettani gyakorlatok
NÖVÉNYSZERVEZETTAN Sejttani és szövettani gyakorlatok
A növényi szövetek.
Kétszikűek Fontosabb családok.
Előadás másolata:

NÖVÉNYSZERVEZETTAN Sejttan és szövettan 4 NÖVÉNYSZERVEZETTAN Sejttan és szövettan 4. előadás Szövettan A másodlagos fásszár

A másodlagos fásszár jellemzése Fatörzs: másodlagosan vastagodott fásszár Részei: fatest, kambium, háncstest, héjkéreg Az évgyűrű: az egyazon évben keletkezett faelemek összessége Szerkezete: tavaszi (korai) pászta – tág üregű, vékony falú, zömében szállító elemek nyári (késői) pászta – szűk üregű, vastag falú, ellaposodó, zömében szilárdító elemek Évgyűrűhatár

Az évgyűrűk megjelenése: KM: koncentrikus körök kormeghatározás (de: álévgyűrűk, évgyűrűképződés elmaradása) HM (sugárm.): sávok Az évgyűrű jellemzése: Szélessége: faji jelleg, egyed kora, környezeti tényezők, állományviszonyok Geszt: a fatest belső, elhalt része váladék, gyanta, tilliszek, gesztesítő anyagok (cseranyagok) Szíjács: a fatest külső, működő (vízszállító) része Színes gesztű fák: tölgy, akác, dió, szil Színtelen gesztű fák: nyár, fűz

A másodlagos fásszár jellemzése Metszési síkok Keresztmetszet (bütümetszet) Faelemek KM, bélsugarak HM, évgyűrűs szerkezet Sugármetszet (radiális metszet) Faelemek HM, bélsugarak HM, évgyűrűs szerkezet Húrmetszet (tangenciális m.) Faelemek HM, bélsugarak KM Kereszt-, bütüm. Sugárm. Húrm.

A fenyők fateste Elemei: tracheida, (faparenchima)

A fenyők fateste 1. A fenyők tracheidáinak típusai: Hossztracheidák (rosttracheidák – az őszi pászta vastag falú, szűk üregű elemei) Kereszttracheidák (bélsugártracheidák) A fenyők tracheidáinak jellemzése: Hosszuk: 2-5(-10)mm Átmérőjük: 15-80 μm Elhelyezkedésük: radiális sorokba rendezett hasíthatóság

A kereszttracheidák (bélsugártracheidák) A hossztracheidák Korai pásztában: tág üregűek, vékony falúak, sok és nagy udvaros gödörkével Késői pásztában: főképp szilárdítanak, szűk üregűek, vastagodott falúak, kevesebb és keskenyebb nyílású udvaros gödörkével Az évgyűrűn belüli elkülönülés mértéke: Falvastagodás csupán az évgyűrű közelében (Juniperus, Chamaecyparis) Fokozatos átmenet (Picea spp.) Határozott elkülönülés (Larix, Pseudotsuga) A kereszttracheidák (bélsugártracheidák) Bélsugarak peremén, keresztirányú szállítás A gyantajárat nélküli fenyőkben ált. nincs.

A fenyők tracheidáinak sejtfalvastagodása: Udvaros gödörkés – mindig jelen van, - helyzete: radiális falon - jell. bélyegek: pórus, tórusz, szájnyílás – alak, méret, helyzet elhelyezkedés a tracheidán: szórtan 1 vagy több sorban opponált (Larix, Sequoia) alternált (Araucaria) - Spirális - jellemzően: Taxus, Pseudotsuga, Torreya, Cephalotaxus - véletlenszerűen: Picea, Larix - Különleges megalakulású vastagodások: Sanio-féle bordák Kallitroid vastagodás

A fenyők tracheidáinak sejtfalvastagodása: Udvaros gödörkés: elhelyezkedés: - Spirális: - Különleges megalakulású: Sanio-féle bordák Kallitroid vastagodás cédrus

A fenyők tracheidáinak sejtfalvastagodása: Az udvaros gödörkék megalakulása:

2. A fenyők faparenchimái: Feladata: szállítás és raktározás, (kiválasztás: gyanta) Megjelenése: kevés, vagy hiányzik (pl. Taxus) szórt, terminális, csoportos Szórt megjelenés: főképp a gyantajárat nélküli fenyőkben (Juniperus, Libocedrus, Cupressus, Sequoia) Terminális megjelenés: kevés, az évgyűrűhatár mentén (Pseudotsuga, Larix) Csoportos megjelenés: gyantajáratok körül (Picea, Larix, Pseudotsuga, Pinus)

3. A fenyők bélsugarai: Szélessége: 1 sejtsor (esetleg 2 - Sequoia, Cupressus) Magassága: alacsony (4-6 sejt) - Taxus, Juniperus középmagas (15 sejt) - Cryptomeria magas (30< sejt) - Abies, Podocarpus Bélsugárgyantajárat: közepén, vagy excentrikusan (Larix) - kapcsolat a hosszgyantajáratokkal.

A bélsugár elemei: homogén (csak parenchima sejtekből) - GyJ nélküli fenyők heterogén (parenchimából és tracheidákból) Bélsugártracheidák: ált. a bélsugarak szélein különálló bélsugár (Ch. nootkatensis, fiatal Pinus) A bélsugártracheidák sejtfalvastagodása: kis udvaros gödörkés spirális (Pseudotsuga, Picea) sima (öttűs Pinus fajok) csapos (2-3 tűs Pinus fajok) A kereszteződési mező sejtfalvastagodása: Ablakos - 2 és 5-tűs Pinus fajok Pinoid - néhány Pinus Piceoid - Picea, Larix, Pseudotsuga Cupressoid - Cupressus, Taxus, Araucaria Taxodioid - Taxodium, Sequoia, Cedrus, Thuja

A bélsugár elemei: A kereszteződési mező sejtfalvastagodása: Ablakos - 2 és 5-tűs Pinus fajok Pinoid - néhány Pinus Piceoid - Picea, Larix, Pseudotsuga Cupressoid - Cupressus, Taxus, Araucaria Taxodioid - Taxodium, Sequoia, Cedrus, Thuja

A lombos fák fateste Elemei: Szállító elemek: trachea, tracheida Szilárdító elemek: farost, rosttracheida, pótlórost Élő elemek (raktározó): faparenchima, bélsugárparenchima

A trachea (edény): Csak lombos fáknál Kialakulása: tracheatagok fúziója, harántfalak felszívódása, ill. perforációja Harántválaszfal Teljes Részleges Harántválaszfalak Perem létrás, hálós, likacsos Másodlagos sejtfalvastagodás perforáció

A trachea (edény): Csak lombos fáknál Kialakulása: tracheatagok fúziója, harántfalak felszívódása, ill. perforációja ősibb megjelenés: hosszú tracheatag, ferde harántfal fejlettebb forma: rövid, széles tracheatag, vízszintes harántfal A tracheatagok átlagos mérete (μm): Juhar - 300 Vadgesztenye - 350 Hárs - 400 Nyár - 500 Tölgy - 100-400 Gyertyán - 400-700 Kőris - 150-250 Dió - 100-600 Nyír - 300-600 Bükk - 300-700 Fűz - 200-450 Platán - 320-880 A tracheák mérete: néhány cm - néhány m (liánok)

A tracheák sejtfalvastagodása: udvaros gödörkés, gödörkés, spirális tilliszesedés A trachea-áttörés (edényáttörés) teljes (tölgy, szil, gesztenye, kőris) részleges létrás (nyír, éger, platán) hálós likacsos

A tracheák alakja és elrendeződése (KM): szabályos kör (dió, juhar) ovális (szelídgesztenye) szögletes (hárs, gyertyán) Átmérője: 20-500 μm (faj-, életkor-, évszakfüggő) Elrendeződése: Gyűrűslikacsúak (tölgy, akác, kőris, szil) Szórtlikacsúak (dió, nyír, bükk, éger, juhar, erdei gyüm., nyár-fűz) Elhelyezkedés: magányos, iker, sugár, csoport HM: Hosszirányú barázdák - edényvonalak Sima szövetű fa - hosszú edényvonal Fodros szövetű fa - rövid edényvonal

A tracheida (áledény): Közös bélyegeik: udvaros-gödörkés sejtfalvastagodás, holt sejtek trachea és rost közötti átmeneti formák sora Hosszuk: 1 mm, szélességük 0,05 mm Három fő forma: edénytracheida, vazicentrikus-tracheida, rosttracheida

Vazicentrikus-tracheida: Edénytracheida: előfordulásuk vertikális sorokban ritka, csak egyes fajokban (nyír, bükk, szil, ostorfa) Vazicentrikus-tracheida: tracheák szomszédságában, rövid, vékony falú, sok kis udvaros-gödörkével (tölgy, szelídgesztenye) Rosttracheidák: leggyakoribb előfordulási forma a farosthoz (libriform rost) hasonló alak, fő funkció: szilárdítás (rostnak is tekinthető). Kevés, keskeny szájú udvaros-gödörke. (bükk, platán, nyír, gesztenye, madárberkenye szelídgesztenyénél pl. a fatest alapállománya)

Farost (libriform rost) A fatest alapállománya, szilárdít, holt (kiv. élő - hegyi juhar). Keményfáknál: szűk átméretű, vastag falú; Puhafáknál kerek KM, vékonyabb falú. A farost hossza: 0,6-2,3 mm, szélessége: 0,01-0,05 mm. (őszi pásztában hosszabbak, a törzs déli oldalán rövidebbek.)

Farost (libriform rost) Rekeszes rost (rekeszes rosttracheida): kereszt irányú sejtfalvastagodás (trópusi fák) Pótlórost: raktároz is (vékony falú, plazmatartalmú), de rost alakú. Különleges sejtfalalakulás: kocsonyás rost (akác késői pásztában) Az alapállomány főképpen rosttracheida: Malus, Sorbus, Crataegus farost: Acer, Fraxinus, Aesculus vegyesen: Quercus, Castanea, Ulmus, Juglans, Fagus, Alnus

A faparenchima Elrendeződése: elkülönítési bélyeg Vékony falú, élő, plazmatartalmú Funkció: raktározás (keményítő, zsírok), szállítás; tilliszek képzése, sebkambiummá alakulás. (Átmeneti forma: pótlórost.) Elrendeződése: elkülönítési bélyeg A mahagóni fatestének KM-e

A faparenchima elrendeződése Apotracheális - nem kapcsolódik tracheákhoz, tracheidákhoz 1 - szórt (éger, juhar, nyír, bükk) 2 - tangenciális vonalakba rendezett, 1 sejtsor széles (tölgy) 3 - széles tangenciális csíkok (2, 3 - metatracheális vonalak) Paratracheális - tracheákhoz, tracheidákhoz kapcsolódi k 1 - elkülönült sejtek (dió, szelídgesztenye) 2 - zárt gyűrű (kőris) 3 - terjedelmes udvar (mahagóni) Határparenchima - évgyűrűhatár közelében 1 - kezdő- (iniciál) parenchima( trópusi fajok) 2 - vég- (terminál) parenchima (szil, hárs, gyertyán)

A bél és a bélsugár A bél: Parenchimatikus szövettáj, főképpen raktároz (keményítő), de szállíthat is. Rekeszes bél: a sejtek korán elhalnak, összenyomódnak vagy szétszakadnak. Keresztmetszete, színe jell. bélyeg.

A bélsugár: Funkció: keresztirányú szállítás, raktározás. kapcsolat a lenticellákkal Szélessége Csak egy sejtsoros – fűz, nyár, gesztenye Több sejtsoros (max. 8) – hárs, juhar, kőris, dió Széles bélsugár (20-40 sejt) – tölgy, bükk, platán Halmozott bélsugár – éger, gyertyán

A bélsugársejtek típusa: fekvő, v. álló - homogén bélsugár - heterogén bélsugár (fűz, gyertyán, madárberkenye, mahagóni) Rügybélsugár (álbélsugár): Az alvórügyhöz vezető szállítónyaláb

A lombos fák csoportjai a fatest szöveti szerkezete szerint Gyűrűslikacsúak Tölgy-csoport (szelídgesztenye) Akác-csoport (eperfa, narancseper, lepényfa, vasfa) Kőris-csoport (bálványfa, ezüstfa, homoktövis) Szil-csoport (ostorfa) Szórtlikacsúak Dió-csoport Nyír-csoport Bükk-csoport (platán) Éger-csoport (gyertyán, mogyoró) Juhar-csoport (hárs) Erdei gyümölcsfélék csoportja (alma, körte, berkenye, galagonya) Nyárak és füzek csoportja (vadgesztenye) Prunus-csoport (szilva, meggy, cseresznye, bodza, benge, orgona, fagyal) Trópusi fafajok csoportja

A lombos fák csoportjai a fatest szöveti szerkezete szerint Gyűrűslikacsúak Tölgy-csoport (tölgyek, szelídgesztenye) A késői pászta tracheái radiális sorokba rendezettek. Csoporton belüli elkülönítés: tracheák alakja (KM) széles bélsugár jelenléte vagy hiánya Quercus pubescens 32× Akác-csoport (akác, eperfa, narancseper, lepényfa, vasfa) A késői pászta tracheidái magányos pórusokat, az évgyűrűhatűr közelében póruscsoportokat képeznek (ezekben a tracheák mellett faparenchima és pótlórost is található). Robinia pseudo-acacia 32×

A lombos fák csoportjai a fatest szöveti szerkezete szerint Gyűrűslikacsúak Kőris-csoport (kőrisek, bálványfa, ezüstfa, homoktövis) A késői pászta tracheái magányos pórusokat és ikerpórusokat képeznek, helyzetük szórt. Fraxinus excelsior 32× Szil-csoport (szilek, ostorfa) A késői pászta tracheái egymással párhuzamosan futó, ferde vagy húrirányú vonalakba rendezettek (ezekben a tracheák mellett faparenchima is jelen van). Ulmus minor 32×

A lombos fák csoportjai a fatest szöveti szerkezete szerint Szórtlikacsúak Dió-csoport (diófélék) A tracheák kifejezetten nagyok, magányosak vagy ikerpórust alkotnak. Juglans regia 32× Nyír-csoport (nyírek) A tracheák szűkebb üregűek, ikerpórust, vagy 3-5 tagú pórussugarat képeznek.

A lombos fák csoportjai a fatest szöveti szerkezete szerint Szórtlikacsúak Bükk-csoport (bükk, platán) A tracheák mérete fokozatosan és jelentősen csökken az őszi pászta felé. Keskeny és széles bélsugarak is. Fagus sylvatica 32× Éger-csoport (éger, gyertyán, mogyoró) Jellemző az ikerpórusok és a pórussugarak jelenléte. Halmozott bélsugár! Alnus glutinosa 32×

Acer pseudo-platanus 100× A lombos fák csoportjai a fatest szöveti szerkezete szerint Szórtlikacsúak Juhar-csoport (juhar, hárs) Csak keskeny bélsugarak (de egy vagy több – 6-8 – sejtsor szélesek is lehetnek). Erdei gyümölcsfélék csoportja (alma, körte, berkenye, galagonya) Csak keskeny bélsugarak (1-3 sejtsor széles). Nyárak és füzek csoportja (nyár, fűz, vadgesztenye) Csak egy sejtsoros bélsugarak, nincs tracheida. Populus sp. 32× Acer pseudo-platanus 100×

A lombos fák csoportjai a fatest szöveti szerkezete szerint Prunus-csoport (szilva, meggy, cseresznye, bodza, benge, orgona, fagyal) Átmeneti forma, csak szűk üregű tracheák, de az évgyűrűhatár mentén – sűrű elhelyezkedésüknél fogva – gyűrűt képeznek. Trópusi fafajok csoportja Nem alakul meg évgyűrűhatár, a bélsugarak szerkezete heterogén. Swietenia mahagoni 32×

A fatest utólagos elváltozásai Szállítás majd élettevékenységek megszűnése - gesztesedés (gesztesítő (inkrusztáló) anyagok kiválasztása) - cseranyagok, festőanyagok, gyanták, fagumi, flavonoidok, egyéb szerves és szervetlen anyagok A gesztesedés folyamata - gesztesítő anyagok lerakódása - tilliszesedés (lombos fákra jell.) gyakori – akác (fiatalon is) – tölgy, szelídgesztenye, kőris (idős korban) nincs – nyír, juhar A gesztesedés iránya, geszt és szíjács fogalma - színes gesztű fa - színtelen gesztű fa (szíjácsfa, érett fa)

A fatest utólagos elváltozásai A tilliszek megalakulása: a szomszédos parenchimasejtek protoplasztjának betüremkedései tilliszek trachea tillisz gyödörkenyílás faparenchima

A fatest utólagos elváltozásai Az álgesztesedés - károsodás hatására, nem követi az évgyűrű határát, színe nem egyenletes - oka: sebzési, sérülési helyen behatoló gombák elleni védelem - ált. minőségromlás (kiv. bükk) Bélfoltok Az évgyűrűhatárral párhuzamosan haladó, alapszöveti parenchima által kitöltött foltok, ill. rövid vonalak - oka: kambiumban élősködő rovarlárvák rágási sebzése - ált. törzs alsó részén - éger, barkóca, nyír, fűz, nyár, körte, cseresznye, mezei juhar, ritkán fenyőknél is.

A kambium - Merisztématikus szövettáj (átmeneti jelleg) - működése periodikus - típusa szerint 2 féle - orsó alakú (fuziform) iniciális - sugár iniciális - az osztódás és megnyúlás folyamata Szerepe: A fatest és háncstest létrehozása, sebszövet képzése (kallusz). Fenn: Juglans; lenn: Robinia kambium tangenciális metszete

A háncstest - Elemei: rostacső kísérősejt rostasejt háncsparenchima háncsrost - Lefűződése: periodikus de:évgyűrűs szerkezet nem figyelhető meg

Rostacső és kísérősejt Zárvatermők háncsában Rostalemez (a rostacső tagok végfala, perforálódik) Funkciója: szerves anyagok szállítása, ált. 1 évig működőképes Fenyőkben nincs! Rostasejt Fenyők háncstestére jellemző, sejtfala gödörkés, keresztirányú szállítás is. Háncsparenchima Többféle funkció - raktározás: keményítő, csersav (tölgy, fűz, éger), gyanta (fenyők), tejnedv (eperfa), kristályok, mézga (hárs) - szállítás (cukrok), - kiválasztás - alakulhat - szklereidává - osztódóképességét visszanyerve parakambiummá

Szilárdító elemek összetétele a háncsban: Háncsrost Fala csak részben fásodik, kifejezetten hosszú Fenyőkben is jelen van (kiv. Pinus spp.) Szilárdító elemek még a szklereidák. Szilárdító elemek összetétele a háncsban: Háncsrost és szklereida: tölgy, kőris, akác, fűz, eper, gesztenye; Csak háncsrost: hárs, szil; Zömében szklereidák: bükk, éger, luc, nyír platán; Csak kambiform rost: Pinus fajok. A háncstest morfológiai jellemzői: 2-15 mm szélesség – kevesebb háncselem iniciálódása – héjkéreg megalakulása

A héjkéreg (rhytidoma) Harmadlagos bőrszövet Parakambiumok megalakulási sajátságai Kialakulásának időpontja faji jelleg: 6-10 év: akác, fűz, alma 15-25 év: éger 25-40 év: tölgy

A héjkéreg (rhytidoma) morfológiai jellemzői 1. Sima héjkéreg A külső parakambium folyamatos működésű – követi a törzs növekedését (Bükk, mogyoró 40-50 éves korig a gyertyán.) a) Ripacsos kéreg (paraszemölcsös) - kecskefűz b) Dudoros kéreg – nyugati ostorfa 2. Gyűrűs kéreg Újabb, koncentrikus körök mentén képződő peridermák jellemzik a) Gyűrűs kéreg – madárcseresznye, nyír b) Szalagos kéreg – tuja, boróka 3. Cserepes, vagy repedezett kéreg

A héjkéreg (rhytidoma) morfológiai jellemzői (folyt.) 3. Cserepes, vagy repedezett kéreg Egyenlőtlen paraképződés, különböző mélységekben és foltszerűen (nem alkotnak összefüggő gyűrűt) Elkülönítési bélyegek: az elhalt rész fennmarad, vagy leválik, milyen módon válik le Kéregormó – megmaradó, kiemelkedő rész Kéregcserép – leváló rész Kéregbarázda – a kettő közötti rész Csoportosítás a kéregcserép alapján: 1. – Pikkelyesen leváló kéreg (luc) 2. – Táblásan (lemezesen) leváló kéreg (platán, tiszafa, hegyi juhar) 3. – Vastag cserepekben leváló kéreg (vackor, szil, kőris) 4. – Barázdásan repedezett, fennmaradó kéreg (akác) Csoportosítás a kéregormó és a kéregbarázda lefutása alapján: 1. – Hosszanti lefutású (dió) 2. – Hosszanti és keresztbefutó (korai juhar) 3. – Hálózatos lefutású (hárs)

A héjkéreg (rhytidoma) morfológiai jellemzői 1. Sima héjkéreg Bükk (Fagus sylvatica) Dudoros kéreg: nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) Ripacsos (paraszemölcsös) kéreg: kecskefűz (Salix caprea)

A héjkéreg (rhytidoma) morfológiai jellemzői 2. Gyűrűs kéreg Gyűrűs kéreg: Szalagos kéreg: Madárcseresznye közönséges boróka (Cerasus avium) (Juniperus communis)

A héjkéreg (rhytidoma) morf. jell. (folyt.) 3. Cserepes, vagy repedezett kéreg Vastag cserepekben leváló kéreg: mezei szil (Ulmus minor) Pikkelyesen leváló kéreg: luc (Picea abies) Táblásan (lemezesen) leváló kéreg: platán (Platanus hybrida) Barázdásan repedezett, fennmaradó kéreg: akác (Robinia pseudo-acacia)

A héjkéreg (rhytidoma) morfológiai jellemzői (folyt.) 3. Cserepes, vagy repedezett kéreg A kéregormó és a kéregbarázda lefutása: Hosszanti lefutású: dió (Juglans regia) Hosszanti és keresztbefutó: korai juhar (Acer platanoides) Hálózatos lefutású: kislevelű hárs (Tilia cordata)