Erdők és emberek Schiberna Endre

– Mi a baj az erdőkkel? – Van valami baj az erdőkkel? Az erdő/természet lehet félelmetes és védelmező Szeretjük a természetet, de mégis megpróbálunk távol maradni is tőle A fa egyszerre ősi és modern illetve ósdi és exkluzív Óvjuk az erdőket, és de használjuk is

A legfontosabb aggodalmaink Az erdők fogynak erdőirtások Az erdők megbetegednek légszennyezés szárazságok -> elsivatagosodás Az erdők leégnek Az erdők életvilága elszegényedik természetes erdők fogynak mesterséges ültetvények gyarapodnak

Mit tehetünk? Mennyire kell, hogy az ember része legyen a természet körforgásának, és azt milyen mértékben befolyásolhatja? Nehéz megtalálni a határvonalat, ha egyáltalán létezik. A környezeti problémákban mekkora az egyén felelőssége, és mekkora az intézményrendszeré? Lehetséges-e egyáltalán, hogy távoli földrészek történéseit befolyásoljuk?

A világ és Magyarország erdei számokban Schiberna Endre

A világ erdei Az összes erdőterület kb. 4 milliárd ha a földterület 30,3%-a Ez 0,62 ha/fő-t jelent 300 millió család él az erdőkben, vagy közel az erdőkhöz 1,6 milliárd ember léte függ közvetlenül az erdőktől A Föld erdeinek több mint a fele az Orosz Föderációhoz, Brazíliához, Kanadához, az USA-hoz és Kínához tartozik 10 ország adja az erdőtakaró 2/3-át

Erdőtulajdonok Country/area Forest Other wooded land Total Public Private Other 1000 ha % Eastern and Southern Africa 235,047 95,1 3,5 1,5 175,582 87,1 5,8 7,1 Northern Africa 135,958 98,2 1,7 0,1 149,547 98,9 1,1 Western and Central Africa 284,608 99,7 0,3 146,061 99,3 0,7 Africa 655,613 97,6 1,8 0,6 471,189 94,4 2,8 East Asia 225,663 91,6 8,4 100,717 100 South and South-east Asia 297,38 96 3 1 28,713 97,7 2,3 Western and Central Asia 43,519 1,4 69,811 95,9 Asia 566,562 5 199,241 98,3 Europe 998,091 89,9 10 100,525 84,5 15 0,5 Caribbean 5,706 83,4 14,6 2 1,313 65,5 32,9 Central America 23,837 42,5 56,1 4,673 45,6 54,2 0,2 North America 677,971 66,7 29,3 4 112,132 85,3 13 North and Central America 707,514 66,2 29,9 3,9 118,118 12,7 Oceania 208,034 61,3 23,7 429,908 14,4 83,8 South America 852,796 75,9 17,3 6,9 129,668 9,9 World 3,988,610 84,4 13,3 2,4 1,448,649 89,8 3,8 6,5

Erdőterületek változása + - o Jelentős csökkenés: Afrika Dél-Amerika Növekedés: Európa Ázsia A világ erdeinek területe az elmúlt 20 évben (1990-2010) évente átlagosan 6,8 millió hektárral csökkent.

Erdőterület növekedés és vesztés

Ország / erdőterület változás 1990-2010 1 000 ha ha/év Afrika -74 819 -3 741 United Republic of Tanzania (K-D Afrika) -8 067 -403 Zimbabwe (K-D Afrika) -6 540 -327 Sudan (É Afrika) -6 432 -322 Democratic Rep. of the Congo (Ny-Közép Afrika) -6 228 -311 Nigeria (Ny-Közép Afrika) -8 193 -410 Ázsia 16 402 820 China (K Ázsia) 49 720 2 486 India (D-DK Ázsia) 4 495 225 Indonesia (D-DK Ázsia) -24 113 -1 206 Myanmar (D-DK Ázsia) -7 445 -372 Viet Nam (D-DK Ázsia) 4 434 222 Turkey (Ny-Közép Ázsia) 1 654 83 Európa 15 530 777 Észak- és Közép-Amerika -2 990 -150 Mexico -5 489 -274 United States of America 7 687 384 Óceánia -7 360 -368 Australia -5 200 -260 Dél-Amerika -82 103 -4 105 ebből:   Argentina -5 393 -270 Bolivia (Plurinat. State of) -5 599 -280 Brazil -55 317 -2 766 Venezuela (Boliv. Rep. of) -5 751 -288 Összesen -135 339 -6 767 Az a 10 ország, melyekben a legmagasabb volt az erdőterület gyarapodása: Kína, Spanyolország, Vietnam, USA, Olaszország, Chile, Kuba, Bulgária, Franciaország és Portugália) Az a 10 ország, melyekben évente a legnagyobb az erdőterület veszteség: Brazília, Indonézia, Szudán, Mianmar, Zambia, Tanzánia, Nigéria, D.R. Kongó, Zimbabwe, Venezuela)

Fa-alapú termékek kereskedelme

Európa sokszínű erdei Európa erdeinek és erdőgazdálkodásának legjellemzőbb vonása a sokszínűség, amit a természeti adottságok és a történelmi folyamatok alakítottak ki fokozatos átmeneteket és éles határvonalakat is egyaránt hagyva. Az északi, skandináv térség túlnyomóan fenyővel borított, és különösen a legészakibb területeken igen alacsony növedéket szolgáltat. A hatalmas kiterjedésű, gyéren lakott területeken az erdők természetességi állapota európai viszonylatban kiemelkedő. A nyugati partvidéken a hosszú múltra tekintő ipari fejlődés és a magas népsűrűség miatt az erdősültség alacsony (különösen Írország, Nagy‑Britannia, Hollandia) és bár a fafeldolgozó ipar jelentős lehet, mint például Hollandiában, az döntően import alapanyagra épül. A közép‑európai hegyvidékeken az erdők jó növekedéssel bírnak, és jól felhasználható fenyő, illetve igen magas minőségű lombos faanyagot szolgáltatnak. A gazdasági hasznuk mellett kiemelt szerepük van a talajvédelemben, és a lakott területek lavina elleni védelmében. A magas erdősültség miatt az erdőgazdálkodás a hagyományos gazdálkodási formák szerves része, ezért ezeken a területeken alakult ki a természetközeli erdők gazdasági hasznosításának legmagasabb kultúrája (Franciaország, Németország, Svájc, Ausztria, Észak‑Olaszország). Míg az előbbi térségre a szerves társadalmi fejlődés, addig a kelet‑európai régióra a nagyléptékű, kényszerű változások, és a peremvidékeket jellemző centrumkövető, felzárkózó magatartás a jellemző. Különösen a XX. század végén lejátszódott privatizáció és annak módja határozza meg a mai magán‑erdőgazdálkodást. Mivel a volt szocialista országok Észtországtól Albániáig terjednek, a természeti adottságokbeli eltérések igen nagyok. A mediterrán térség közös jellemzői az erdőgazdálkodás számára kedvezőtlen természeti adottságok, és a több évezredes emberi beavatkozás miatti erdő‑ és talajpusztulás. Ebben a térségben a magántulajdon dominanciája figyelhető meg, de Görögországban például ezzel ellentétben az állami tulajdon döntő mértékű.

Európa erdei

EU erdei Az Európai Unióban 160 millió ha erdő és egyéb fás terület található, amelyből 117 millió ha fatermelési célú, ezzel pedig az EU erdősültsége 35%. Az erdőterület 40%‑a állami, 60%‑a pedig magánkézben van. Az erdőtulajdonosok száma 16 millió, akik jellemzően (módusz) 3 ha átlagterületű kisbirtokon gazdálkodnak, az átlagos gazdálkodói méret 13 ha, amely nagy regionális eltérések eredménye. Az új kontinentális tagállamok Lengyelország kivételével átfogó privatizációs programokat indítottak el, amelyeknek általános következménye a nagyszámú és kis tulajdonú erdőtulajdonosi réteg megjelenése, amelyek az EU 15 országaiban is megtalálható réteghez hasonló gazdálkodási problémával küzdenek, tetőzve még a megszakadt hagyományok és a gyors gazdasági‑társadalmi változások hátrányaival.

Európa erdeinek változása Ország / erdőterület változás 1990-2010 1 000 ha ha/év Austria 111 6 Belarus 850 43 Bulgaria 600 30 Estonia 127 Finland 268 13 France 1 417 71 Germany 335 17 Greece 604 Hungary 228 11 Ireland 274 14 Italy 1 559 78 Latvia 181 9 Lithuania 215 Norway 935 47 Poland 456 23 Portugal 129 Romania 202 10 Russian Federation 140 7 Serbia 400 20 Spain 4 355 218 Sweden 922 46 Ukraine 431 22 United Kingdom 270 a többi ország 521 26 Europe 15 530 777

Magyarország erdei 1,9 millió ha erdőterület az ország teljes területének több, mint 20%-a. Közép-európai viszonylatban a kevéssé erdősült országok között: Ausztria 47%, Szlovákia 45%, Lengyelország közel 30%, Csehország pedig 34% Szlovénia 63%

Fafaj-eloszlás

Fafaj-csoportok Tölgyek és bükk Cser(tölgy) Akác Egyéb kemény lomb (Kőrisek, Juharok) Nemesnyár Egyéb lágy lombok (Hazai fűz és nyárak) Fenyők

Magyarország erdei Összes élőfakészlet: 356 millió m3 Éves bruttó folyónövedék: 13,2 millió m3 Éves fakitermelés: 6,8 millió m3 Éves erdőfelújítás: 19 ezer ha

Erdőtelepítések

Erdők rendeltetés szerinti eloszlása gazdasági rendeltetésű: 65% védelmi rendeltetésű: 33% közjóléti rendeltetésű: 2% a rendeltetések nem kizárólagosak, több rendeltetés és funkció egyidejű ellátása jelenti a többcélú erdőgazdálkodást szektoronként eltérések Forrás: MgSZH, 2006.

AZ ERDŐ- és FAGAZDASÁG PAPÍR TURISZTIKA DÍSZÍTŐGALLY BÚTOR GOMBA FAFELDOLGOZÁS GYÓGYNÖVÉNY TÁJKÉP ENERGETIKA NEM-FA TERMÉKEK FA ERDŐ

Gazdasági funkció Kibocsátás Bruttó hozzáadott érték Foglalkoztatás erdőgazdálkodás: ~70 milliárd Ft 2,2 ‰ fa-, papír-, bútoripar: ~1 100 milliárd Ft 3,4 % Bruttó hozzáadott érték erdőgazdálkodás: ~27 milliárd Ft 2,5 ‰ fa-, papír-, bútoripar: ~300 milliárd Ft 2,7 % Foglalkoztatás erdőgazdálkodás: ~9 000 Fő 4,2 ‰ fa-, papír-, bútoripar: ~92 000 Fő 4,3 % APEH 2006-os adatok a kettős könyvvitelt vezetők vállalkozásokról

Gazdasági funkció Az erdőgazdálkodás és a ráépülő iparágak export orientáltsága (~30%) magasabb, mint az országos átlag (~25%) Külgazdasági egyenleg az alacsonyabb feldolgozottságú termékek esetén pozitív erdei faválasztékok (+10 milliárd Ft) fűrészipar (-22 milliárd Ft) lemezipar (-5 milliárd Ft) Import - Export

Az erdők elérhetősége Forrás: COST E33, 2008.

Az erdők látogathatósága Magyarországon gyalogosan az erdők korlátozás nélkül látogathatók Lovaglás és kerékpározás kijelölt útvonalakon lehetséges Európában nincsenek jelentős korlátozások Francia országban a magánerdők látogatása tiltott, de a valóságban az erdőgazdálkodók nem korlátoznak Forrás: COST E33, 2008.

szünet

Tények Európa szárazföldi területeinek 35%-a erdő Az erdőgazdálkodás GDP részesedése elenyésző a teljes gazdaság szintjén Az erdőre alapuló iparágak (papír, fafeldolgozás, bútoripar stb.) jelentős gazdasági tényező és foglalkoztató A vidéki térségekben a második legjelentősebb helyi lakosság által használható erőforrás Nagy kézimunka arány

Erdőéléstől - erdőgazdálkodásig erdei élelem és fa gyűjtése a XV-XVIII. századig erdei legeltetés és szántóvá alakítás erdőterület lassú csökkenése ipari faanyag felhasználás szükségessé tette az erdőkkel való gazdálkodást jogszabályi környezet kiépítése, hatósági felügyelet kialakul a tartamosság elmélete

Az erdő hármas funkciója Természeti környezet változása XX. sz-ban fokozódó figyelem az erdők immateriális hasznai iránt Életszínvonal (jövedelem, szabadidő, mobilitás) növekedése és városiasodás 1972.-ben a VII. Erdészeti Világkongresszuson elfogadják az erdők hármas funkcióját gazdasági védelmi közjóléti Magyarországon az erdők rendeltetése

Gazdasági funkció Ez erdők természeti erőforrások, amelyek egy szerteágazó iparág alapját alkotják Környezetbarát módon termeszthető környezetbarát életciklusban hasznosuló alapanyagot és energia hordozót ad Az erdőgazdálkodás számos tekintetben nehezen illeszthető be a piacgazdasági környezetbe

Gazdasági funkció Statisztikákban nem szereplő hasznok nem vállalkozási célú erdőgazdálkodás és kiegészítő tevékenységek ki nem használt potenciál (fa mobilizáció, rendezetlenség) Externális értékek melléktermékek (főként gomba) mézelés turizmus CO2 megkötés

Az erdők értéke Az erdők piaci értéke nem egyenlő azzal, amennyibe a fenntartásuk kerül, és nem egyenlő azzal, amekkora hasznot számunkra hajtanak. Magyarország erdeinek értéke becslések szerint (immateriális értékek nélkül) 2000 milliárd Ft

Összhang a funkciók között Az erdők hármas funkciója egyszerre érvényesíthető, de az egyes funkciókhoz eltérő érdekek kapcsolódnak, a piaci és egyéb mechanizmusok nem azonos irányba hatnak a fellépő konfliktusokat kezelni kell

Közjóléti szerep A legtöbb erdő önmagában alkalmas kikapcsolódásra Kifejezetten közjóléti céllal kezelt erdők parkerdők tanerdők gyógyerdők

Közjóléti szerep Egyes tevékenységek speciális infrastruktúrát igényelnek tornapályák tanösvények akadálymentesítés Az erdőgazdálkodók erdőre épülő szolgáltatásokat nyújtanak, pl.: erdei iskolák, erdei vasutak, túravezetés Az egyes szabadidős tevékenységek egymást korlátozhatják zaj, biztonság, zsúfoltság érzés, környezeti terhelés térben és időben szabályozni kell