Van-e ma válság Magyarországon? Bakacsi Gyula Budapesti Corvinus Egyetem 2008. október 3. Bakacsi Gyula

„Nekünk Mohács kell!” Ha van Isten, ne könyörüljön rajta: Veréshez szokott fajta, Cigány-népek langy szívű sihederje, Verje csak, verje, verje. Ha van Isten, meg ne sajnáljon engem: Én magyarnak születtem. Szent galambja nehogy zöld ágat hozzon, Üssön csak, ostorozzon. Ha van Isten, földtől a fényes égig Rángasson minket végig. Ne legyen egy félpercnyi békességünk, Mert akkor végünk, végünk. …. mert akkor végünk, végünk Ady Endre Bakacsi Gyula

kereteket áttörő változás A gondolatmenet váza probléma változás válság kereteket áttörő változás változás-vezetői dilemmák és felelősség magatartási keretek (meghatározottság) Bakacsi Gyula

Probléma Probléma: egy észlelt helyzet és egy kívánatos helyzet közötti különbség, (ha a megoldás nem triviális) (Bartee) tényleges kívánatos helyzet helyzet észlelt helyzet Bakacsi Gyula

Változás(vezetés): probléma-megoldás Probléma-megoldás: a jelenlegi helyzetből a kívánatos helyzetbe való átmenet folyamata tényleges kívánatos helyzet helyzet észlelt helyzet Bakacsi Gyula

Dilemmák Lehetőleg „jó” problémát oldjunk meg!? Mi a jó probléma? Bartee értelmezése alapján ez valójában egy másik kérdés: kié a probléma? Kinek a problémájára keressük a megol-dást? Kinek az észlelése határozza meg, hogy: Mi a kívánatos helyzet? Mi a jelenlegi helyzet? Melyek a jelenlegi helyzet kritikus tényezői és miktől vonatkoztathatok el? Bakacsi Gyula

Változás - vezetés A változás vezető szerepe kritikus, mert: Definiálja a problémát, azon belül: Mi a jelenlegi helyzet? Mi a kívánatos helyzet? A rendszer a változás vezető problémájára keresi a megoldást! A változás vezetője lényegében három ponton hibázhat: A jelenlegi helyzet pontatlan, inadekvát észlelésében A kívánatos állapot, amit meghatároz nem jó Rosszul választja meg a változási folyamatot Bakacsi Gyula

Változás vezető – a probléma megoldás vagy a probléma része? A jelenlegi helyzet pontatlan, inadekvát észlelése a problémát rossz változók mentén ragadja meg, lényeges dolgokat nem emel be a problémaértelmezésébe, hanem azoktól elvonatkoztat, lényegtelen dolgokat viszont a probléma részének tekint Vegyük észre – a lényeges-lényegtelen megítélés egyszerre szakmai és preferencia kérdés, ami a hibázást teheti szakmaivá illetve politikaivá is. A kívánatos állapot, amit meghatároz nem jó kivitelezhetetlen, vagy kivitelezhető, de a változásban érintettek nem fogadják el, illegitim, Rosszul választja meg a változási folyamatot, az akció (terv) nem alkalmas arra, hogy a jelenlegi helyzetből a kívánatos helyzetbe átvigye a rendszert Nincs elég erőforrás a folyamatok végig viteléhez Az érintettek nem hajlandók végrehajtani az általuk illegitimnek észlelt változási folyamatot Ha a változás vezetője ezeket a hibákat elköveti, maga válik a probléma okozójává, s ha ez egy kritikus ponton túlmegy, a krízis okozójává. Bakacsi Gyula

Meg tudom-e változtatni azt, amit meg akarok változtatni!? Amire vigyázzunk: „Illusion of control” *! Sokszor nem az a baj, hogy nem tudunk valamit, hanem az, hogy tudunk valamit, ám az nem úgy van! * Illusion of control: hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy uralunk vagy legalább is befolyásolni tudunk bizonyos kimeneteket, valójában azonban erre nem vagyunk képesek. Bakacsi Gyula

Oetinger (1702- 1782) német teológus imája “Isten, adj nekem derűt és nyugalmat, hogy tudomásul vegyem azt, amin úgysem változtathatok, bátorságot, hogy változtassak azon, aminek megváltoztatására képes vagyok, és bölcsességet, hogy mindig megmondhassam, mi a különbség a kettő között.” Bakacsi Gyula

Változás - válság Egy változási folyamatot akkor tekintünk válságba fordulónak, ha a megoldás mozgástere néhány alternatívára szűkült, vagy kényszerpályává vált – azaz nincs választási lehetőség! „Egy út áll előttem, Melyiken induljak?” Megoldás mozgástere t Bakacsi Gyula

Logikai paradoxonok 1. Ha egy változási folyamatban változás-vezetőként: egyfelől azt állítom, hogy nincs válság másfelől azt állítom, hogy a probléma-megoldási cselekvési programomnak nincs alternatívája akkor (lássuk be) logikai ellentmondásba keveredtem saját magammal (feltéve, hogy a fenti válság definíciót elfogadom). Bakacsi Gyula

Logikai paradoxonok 2. Ha egy változási folyamatban változás-vezetőként: egyfelől azt állítom, hogy válság van másfelől arra szólítok fel, hogy vitassuk meg a kilábalás alternatíváit akkor (lássuk be) megint csak logikai ellentmondásba keveredtem saját magammal (feltéve, hogy a fenti válság definíciót elfogadom). Bakacsi Gyula

Vagy talán mégse? Bakacsi Gyula

Mottó 1. Az jó, ha a sors a tenyerére emel és egy kérdőjelet ír utánad. Jó, mert világos, hogy valamit máshogy kell csinálni! Julio Cortázar Bakacsi Gyula

Mottó 2. Valahányszor a fenyegetés szót látom, azonnal lehetőséget sejtek. (Every time I see the word threat I look at it as an opportunity.) Scott Gordon Chairman of the board Chicago Mercantile Exchange (1998-2002) Bakacsi Gyula

Vagy talán mégse? A változásnak azonban kétféle értelme(zése) van . . . Watzlawick: első fokú vs. másodfokú változás az elsőfokú változás a rendszeren belül zajlik (Plus ça change, plus c’est la même chose) a másodfokú változás a rendszert magát változtatja meg. (A másodfokú változás csak a rendszeren kívülről eredhet, hiszen a rendszer nem képes önmagát megváltoztatni. Ez tehát „a változás változása.”) Watzlawick, Paul Bakacsi Gyula

Első és másodfokú változás „… ha valakinek rémálma van, sok mindent csinálhat álmában: futhat, rejtőzködhet, leugorhat egy kőszirtről stb., de bármelyikről bármelyikre vált is át ezek közül a viselkedésmódok közül, ezzel nem vet véget a rémálomnak. Az ilyen változást . . . elsőfokú változásnak nevezzük. Egy álomból egyetlen változás segítségével lehet csak kikerülni: ha felébredünk. Az ébredés nyilván nem része az álomnak, hanem olyan változás, melynek révén egy attól tökéletesen eltérő állapotba kerülünk. A változásnak ezt a fajtáját másodfokú változásnak nevezzük. Watzlawick, P. – Weakland, J.H. – Fisch, R.: Változás. A problémák keletkezésének és megoldásának elvei. Gondolat, 1990. 39.o. Bakacsi Gyula

Adott rendszeren belül . . . vagy a rendszert változtassam? Einstein: „sok probléma nem oldható meg azon az absztrakciós szinten, amelyen megfogalmaz-ták” „Sok problémát nem lehet ugyanazzal a gondolkodás-móddal megoldani, mely a problémát előidézte” Einstein, A. Bakacsi Gyula

Bakacsi Gyula

Bakacsi Gyula

Bakacsi Gyula

Bakacsi Gyula

Bakacsi Gyula

Bakacsi Gyula

Bakacsi Gyula

Bakacsi Gyula

Bakacsi Gyula

Bakacsi Gyula

A változás tanulás is! Tanulás = magatartás változás (valamit máshogy csinálok, máshogy döntök) „Ha ugyanazt csinálod, ugyanazt kapod!” Más a tanulási logikája az első- és másodfokú változásoknak! Egy-hurkos (alkalmazkodó, rendszer keretein belül maradó, a hibát korrigáló) tanulás Két-hurkos (változtató, a rendszer kereteit megkérdőjelező, a hiba okát megszüntetni törekvő) tanulás Bakacsi Gyula

Egy- ill. kéthurkos tanulás Argyris/Morgan: Egy-hurkos tanulás – két-hurkos tanulás 1. fázis: Környezeti folyamatok észlelésének és értelmezésének folyamata. 2. fázis: A megszerzett információk összevetése a működési normákkal. 2/a fázis: A működési normák alkalmasságának, relevanciájának tesztelése és megváltoztatása. 3. fázis: A megfelelő akció beindításának folyamata. Morgan, Gareth Bakacsi Gyula Argyris, Chris

Egykörös (egyhurkos) tanulás folyamata 1. fázis Környezeti folyamatok észlelése és értelmezése A megszerzett információk összevetése a működési normákkal 3. fázis 2. fázis A megfelelő akció beindítása Forrás: (Morgan, G.: Images of Organization, (1986)) Bakacsi Gyula

Kétkörös (kéthurkos) tanulás folyamata 3. fázis 1. fázis 2. fázis 2a fázis Környezeti folyamatok észlelése és értelmezése A működési normák alkalmasságának, relevanciájának tesztelése és megváltoztatása A megszerzett információk összevetése a működési normákkal A megfelelő akció beindítása Forrás: (Morgan, G.: Images of Organization, (1986)) Bakacsi Gyula

„Alkalmazkodó” tanulás („single-loop learning”) „Változtató” tanulás („double-loop learning”) Célok / Normák / Értékek Akciók / Cselekvések Konzekvenciák / Eredmény Egyhurkos (Single-loop) Kéthurkos (Double-loop) Forrás: (Argyris, C. - Schön, D. A.: Organizational learning, (1978) Bakacsi Gyula

John Kotter: Leadership vs. Management Management és leadership hasonló súlyú vezetői szerepek Management szerep: komplex szervezeti rendszerek, struktúrák működtetője hatékonyság (efficiency) Leadership szerepek: humán kapcsolatok kialakítója és fenntartója változás (change agent) eredményesség (effectiveness) Kotter, John Bakacsi Gyula

Ma a vezetés egyre inkább leadership! Ez a (felső)vezetés alapvető kihívása és egyben felelőssége! Külön felelősség annak eldöntése, hogy első vagy másodfokú változásra van szükség! Vegyük észre, ha elsőfokú változás mellett döntök, akkor a rendszer keretein belül maradok, azt korrigálom, finomítom, csiszolom, máshogy csinálom – azaz a „menedzser” vezetői szerepemben vagyok. („Jól csinálom”) másodfokú változás mellett döntök, akkor a rendszer kereteit alakítom át, új fejlődési-növekedési pályára állítom, mást csinálok – azaz a „leadership” vezetői szerepemben vagyok. („Jót csinálok”) Bakacsi Gyula

Dilemma Vegyük észre a (változás)vezető itt is a probléma részévé válhat, ha felismeri ugyan, hogy másodfokú változásra van szükség, de a döntések és cselekvések szintjén megmarad az elsőfokú változások szintjén - azaz konzerválja a meglévő rendszert, a status quot, (mert pl. hiányzik a másodfokú változáshoz szükséges intellektuális bátorsága, vagy még inkább, ha azért dönt és cselekszik így, mert személyes érdeke ezt kívánja). Bakacsi Gyula

Plus ça change, plus c’est la même chose. „A Bourbonok semmit sem tanultak, és semmit nem felejtettek.” (Talleyrand) vegyük észre: a restaurációk, ellenreformációk, ellenforradalmak (amelyek a status quot állítják vissza, konzerválják) - ennyiben elsőfokú változásnak tekinthetőek nem rendszer problémát oldanak meg (nem oldják meg a rendszer problémát!), hanem csupán hatalmi problémát oldanak meg. Bakacsi Gyula

Van kiút? Van, és azt a (változás)vezetői körön, a mindenkori rendszer elitjén belül kell keresni! Csak ez az elit képes arra, hogy az elsőfokú változás helyett a másodfokú változás mellett döntsön és azt végigvigye. „Vannak országok, ahol meg tudták oldani Mohács nélkül is. Finnországban 1992-ben mély válság volt, aztán leültek, és kitalálták a finn modellt. Az írek úgy gyűlölték egymást, hogy ahhoz képest a Gyurcsány-Orbán-szembenállás gyerekes perpatvar. Megállapodtak, s tizenöt év alatt az egyik legsikeresebb európai állammá cseperedtek. Miért ne történhetne ez meg velünk? ” Heti Válasz, 2008. szeptember 11. 29.old. Hankiss Elemér Bakacsi Gyula

. . . akkor nincs más, mint az elit cseréje Ha nem . . . . . . akkor nincs más, mint az elit cseréje Azé az elité, amely immár nem a probléma megoldásának a része, hanem maga generálja a problémát (maga a probléma) Bakacsi Gyula

Ír példa Mi a titok: együttműködés (integratív, kooperatív konfliktus megoldási stratégia, nyer-nyer játék) Torta-nagyobbítás Érték és érdek Közkeletű félreértés: a win/win játék nem érdekintegráció!! nem adja fel a saját érdeket annak maradéktalan kielégítésére törekszik emellett elismeri a másik fél érdekét („szeretni nem kell!”) a maga eszközeivel aktívan közreműködik annak elérésében cserébe elvárja (joggal várja el), hogy az érdekkonfliktusban érintett másik fél pedig a maga eszközeivel ugyancsak aktívan járuljon hozzá az én célom eléréséhez azaz az érdek konfliktusban érintett felek szinergiát keresnek és teremtenek Bakacsi Gyula

Ez, mint stratégia világos . . . . . . ám magatartási feltételei vannak: Bizalom Érzések és érdekek ne keveredjenek („Nothing personal, this is business”) Kooperatív értékrend és gondolkodásmód Bakacsi Gyula

Értékek – GLOBE kutatás Szélesebb társadalmi közegben kooperálok (intézményi kollektivizmus) Szűkebb közegemben kooperálok (csoport kollektivizmus) Bakacsi Gyula

Értékek – GLOBE kutatás Szélesebb társadalmi közegben kooperálok (intézményi kollektivizmus) Szűkebb közegemben kooperálok (csoport kollektivizmus) Bakacsi Gyula Klán kultúra Kooperatív kultúra Versengő kultúra

A gazdasági egészségesség mutatószámai és a GLOBE társadalmi gyakorlat kultúra-változói közötti kapcsolat (House, 2004, 38-39.o.) GLOBE Társadalmi gyakorlat Economic Prosperity Econo-mic produc-tivity Government Support for Prosperity Societal Support for Competi-tiveness World Competi-tivenes Index n=GLOBE részminta n=57   n=40 n=41 Bizonytalanság kerülés 0,60** 0,74** 0,44** Jövőorientáció 0,54** 0,63** 0,48** 0,62** Teljesítmény orientáció 0,29* 0,50** 0,58** 0,61** Hatalmi távolság -0,53** -0,65** -0,47** Humánorientáció Rámenősség Intézményi kollektivizmus 0,33* 0,36* 0,40** Csoport kollektivizmus -0,78** -0,67** -0,45** Nemi egyenlőség * p < 0,05, ** p < 0,01 (csak a szignifikáns korrelációk szerepelnek a táblázatban) Bakacsi Gyula

A GLOBE társadalmi gyakorlat kultúra-változók és a World Competitiveness Index (2005) összefüggései WCI 1 Gazdasági teljesít-mény 2005 WCI 2 Kormányzati hatékonyság 2005 WCI 3 Üzleti hatékony-ság 2005 WCI 4 Infra-struktúra 2005 n=GLOBE részminta n=44 Bizonytalanság kerülés 0,69** 0,59** 0,70** 0,56** Jövőorientáció 0,66** 0,46** 0,60** 0,64** 0,50** Teljesítmény orientáció 0,57**   Hatalmi távolság -0,62** -0,36* -0,57** -0,51** Humánorientáció Rámenősség Intézményi kollektivizmus 0,35*  0,45** 0,36* Csoport kollektivizmus -0,46** -0,45** -0,69** Nemi egyenlőség * p < 0,05, ** p < 0,01 (csak a szignifikáns korrelációk szerepelnek a táblázatban) Bakacsi Gyula

Köszönöm a figyelmet!! Bakacsi Gyula