1 Dr. Járosi Márton: MAGYAR ENERGIAPOLITIKA november 27. Energetika és Társadalom Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium energiapolitikai kurzus

2 Az energiapolitika súlypontjai Energiafelhasználási részarányok (2003):  Lakossági és kommunális 60,2 %  Közlekedés 17,2 %  Ipar 19,5 % Energiapolitikai szempontból a lakossági- kommunális (közszolgáltatások) és a közlekedési szektor kiemelt jelentőségű.

3 Szénhidrogénipar tulajdonviszonyai  A MOL Rt. privát tulajdonban.  A gázüzletágat a MOL az E.ON-nak adta el.  A gázszolgáltatók tulajdonosai nagyrészt multinacionális cégek.  Három gázszolgáltatóban jelentős, illetve meghatározó tulajdonos az E.ON.

4 A gázszolgáltatók tulajdonviszonyai GázszolgáltatóFőbb tulajdonosokTulajdonrész % TIGÁZ Rt.Italgaz S. p. A.40,00 RWE29,69 WFG Hungaria Kft.14,48 Eni S. p. A:10,00 KÖGÁZ Rt.E.ON70,88 Nem regisztrált részv.29,12 FŐGÁZ Rt.RWE32,70 Ruhrgas (E.ON)16,40 Fővárosi Önkormányzat50,00 ÉGÁZ Rt.GdF99,39 DDGÁZ Rt.RWE49,82 E.ON 50,10 DÉGÁZ Rt.GdF99,78

5 A földgázpiac  Teljes forgalmának 83 %-ára terjed ki az E.ON monopóliuma.  Az Európai Bizottság nem korlátozta az E.ON- nak a további terjeszkedését.  Megnyílt a lehetősége a földgáz ellátástól a villany- szolgáltatásig terjedő E.ON szuper- monopólium létrejöttének.  A Panrusgázban szerzett tulajdonnal az orosz gázimport is az E.ON befolyása alá kerül.

6 Az erőművek piaci részesedése tulajdonosok szerint (2003.)

7 Villamos ipar tulajdonviszonyai  Közcélú erőművek külföldi tulajdona: teljesítmény 77 %, termelés 60 %.  10 nagy erőmű van, négy adja a termelés 80 %-át.  MVM Zrt. erőművei (Paks, Vértes): a termelés 41 %-át adják.  A HTM-ek révén az MVM Zrt. befolyása a termelésre ma még %-os.  Az állami tulajdonú MAVIR Zrt. visszakerült az MVM- be.  Az átviteli hálózat az MAVIR Zrt. tulajdonában van.  A hat áramszolgáltató három külföldi tulajdonosi csoporthoz (E.ON, RWE, EdF) tartozik.

8 Villamos-piaci jövedelemviszonyok  A villanyárak az indokoltnál nagyobbak ► extraprofit.  A privát termelők és szolgáltatók saját tőkére vonatkoztatott nyeresége mindig nagyobb volt 8 %- nál ben: erőműveknél 22 %, áramszolgáltatóknál 15 %.  A villamos piac privát szereplői jelentősen túlfinanszírozottak, ebből adódik a magas árszínvonal, miközben az állami tulajdonú Paks és az MVM ig veszteséges volt.  A rendszer megújítására, jelentős fejlesztésekre, tőkeemelésrenem került sor. A privatizáció óta képződött, mintegy 350 milliárd forint profitot osztalék formájában kivitték az országból.

9 A távfűtés tulajdonviszonyai: A városi távfűtő rendszerek ma még csaknem kizárólagosan közösségi (önkormányzati) tulajdonban vannak. A rendszerek hőtermelői a saját tulajdonú fűtőművek, vagy a privatizált városi közcélú erőművek. A lakások a bentlakók tulajdonában vannak. A szolgáltatói tevékenység/felelősség a házak hőközpontjáig terjed. A lakások energetikai megújítását a tulajdonosi és érdekeltségi rendszer széttagoltsága és a lakók tőkehiánya hátráltatja.

10 Távfűtés jellemzői  A rendszerek a tömeges, iparszerű, házgyári lakásépítésekhez kapcsolódva alakultak ki.  A rendszerek hőforrásai, a lakások hőszigetelése és fűtési berendezései energetikailag nem hatékonyak.  A kombinált gáz-gőz erőművek létesítésével a távhőtermelés egy része az erőműépítés sikerágazata lett.  Az utóbbi évek kedvezőtlen tendenciája „megtakarítási potenciál” elvesztése, a kis hatékonyságú gázmotoros „fűtőerőművek” létesítése.  A fogyasztói veszteségek magasak, csökkentése a „panel felújítási program” keretében..

11 Az energiapolitika környezete  Az energiapolitika csak a gazdaságpolitikával együtt módosítható.  A magyar gazdaság- és energiapolitikát az európai uniós erőtérben kell megvalósítani.  A magyar energiapolitika alapfeladata:az unió energiapolitikájának magyar érdekű befolyásolása a rendelkezésünkre álló politikai eszközökkel.

12 Az uniós energiapolitika befolyásolása  Alkalmazkodás helyett alakítsuk az EU joganyagot.  A neoliberalizmus gyengülése segíti a nemzeti érdekek érvényesülését.  Szakszerű, magyar érdekű politizálás kell az EU-ban.  Pozíciókat kell szerezni az uniós apparátusokban.  A változásokat az erősödő európai kritikák is megalapozzák.  Szövetségesek: a szakszervezetek, és a szomszédos közép-európai országok.

13 Elérendő fő célok az EU-ban  Új biztonság-filozófia: a fejlesztési beruházások közérdekű jellegűek. Közös európai primer vezeték projektek.  A versenypolitikát és a piacszabályozást demokratizálni kell: joganyag csak egyhangú szavazattal.  Hatékony fogyasztóvédelmi intézményrendszer.  A szabályozó hatóságokat demokratizálni kell: piaci szereplők - fogyasztói érdekvédő szervezetek – környezetvédők – szakszervezetek részvétele.  Az árellenőrzésnek ki kell térnie a profitráta ellenőrzésére is.

14 Magyar energiapolitikai követelmények  Helyre kell állítani a nemzeti szuverenitást megtestesítő állam (önkormányzat) felelős szerepét.  Az állam alapvető feladata: politikai, tulajdonosi és szabályozási eszközeivel az energiapolitikai célok megvalósítása.

15 Állami funkciók és eszközök FunkcióEszközök Politika alkotásTörvények, rendeletek EllátásbiztonságTörvényalkotás, tulajdonlás Piaci jelenlét, létesítésTulajdonlás BefolyásolásMegtakarítás ösztönzés beruházás támogatással K+F támogatás Oktatás, szakemberképzés SzabályozásÁrpolitika Adópolitika FogyasztóvédelemTörvényalkotás Felügyelet, ellenőrzésIntézményrendszer

16 Jogalkotás Energiatörvény:  Az állam ellátás-biztonsági felelőssége, szerepvállalása.  Az energetika állami intézményi rendszere.  A hatóságok jogosítványai és kötelezettségei.  Monopólium ellenes szabályok.  A vezetékes közszolgáltatások alkotmánya.  Lakossági civil energetikai fogyasztóvédelmi szervezet.

17 Tulajdonpolitika  Szükség van az energiapiacon jelentős piaci erőt felmutató közösségi (állami, önkormányzati) tulajdonosi jelenlétre is.  Le kell állítani az energiaprivatizáció minden formáját.  Kétharmados törvény a megmaradt vezetékes energiarendszerek közösségi tulajdonáról.  Növelni kell a magyar közösségi energetikai tulajdont.  Teljes vertikumú önkormányzati tulajdonú városi hőszolgáltató társaságok létrehozása.

18 Ellátásbiztonság  Forrásbiztosítás: kiegyenlített energiahordozó struktúra, szállítóvezetékek az import több irányból való biztosítására.  Az ellátórendszer rendelkezésre állása: helyettesíthetőség, stratégiai és kiegyenlítő energiatárolás, tartalékképzés.  Igény-forrás egyensúly: takarékosság makroszinten (hatásfokok, közlekedés), mikroszinten (energiatakarékos életmód).

19 Energiahordozók-1  A hazai primer energiahordozó készlet nem növelhető.  A hazai kőolaj és földgáztermelés csökken.  Erőműben hasznosítható primer energiaforrásunk csupán a lignit.  Az atomerőmű élettartam hosszabbítása fontos energetikai alapkérdés.  A megújuló energiák drágák, az ellátásbiztonságot számottevően nem növelik, támogatásuk a hulladék biomassza kivételével, nem indokolt.

20 Energiahordozók-2  A kőolaj, korlátozottan a földgáz, a szén és a nukleáris üzemanyag tárolható.  Távlatilag nagyobb lesz az import részaránya.  A vezetékes kelet-nyugati energia importban elvileg„híd-szerepet” tölthetnénk be.  Fontos az uniós földgázvezeték-projektekhez való csatlakozás.  Az energiakordozó struktúra alakításában az erőműépítés kiemelt jelentőségű.

21 Erőműépítés  A villamos energiát elsősorban hazai erőművekben kell megtermelni.  Kiegyenlített energiahordozó (szilárd, nukleáris, szénhidrogén) struktúra.  A földgáz jelenlegi magas részarányát mérsékelni kell.  A rendszer szabályozhatósága alapkövetelmény.  A földgáztüzelésű erőművekben fenn kell tartani az alternatív olajtüzelést.  Vizsgálni kell egy szivattyús tározós vízerőmű megépítését.

22 Energiatakarékosság  Fel kell lépni az energiaigényt növelő szolgáltatói propaganda ellen.  Az energiatermelés hatásfokának növelése (erőmű építési program).  Felhasználási hatásfok növelése (épület energetika, energiatakarékos készülékek).  A fajlagos energetikai minőségi mutatók (hatásfokok) minimumának előírása.  Pénzügyi alap létrehozása a hatásfok javító befektetések támogatására.  Az állami támogatást csak a lakossági fogyasztók megtakarításainak ösztönzésére kell fordítani.

23 Közszolgáltatások alkotmánya  A piaci verseny veszteseinek is biztosítani kell a minimális szintű szolgáltatásokat, amelyeknek a garanciáit „alkotmányba” kell foglalni.  Államilag finanszírozott, de független, civil, lakossági energetikai fogyasztóvédelmi szervezetet kell létrehozni.  Állami újra elosztással nem lehet kezelni az energetikai piacon kialakuló társadalmi egyenlőt- lenségeket, ebben az energiaszolgáltató rendszernek részt kell vállalni.  A szolidaritás elvén működő szociális tarifa bizonyos fogyasztásra.

24 Árpolitika  A hatósági önköltség típusú ármegállapítást a háztartási fogyasztók számára fenn kell tartani. Szociális tarifa  Egy fogyasztási tömbre kedvezményes a díj, e felett pedig magasabb díjat kell fizetni.  A kedvezményes fogyasztási tömb kialakításánál figyelembe kell venni az eltartott gyermekek számát.

25 Intézményrendszer  Biztosítani kell, hogy az ország energetikai intézményrendszere a magyar érdekeket képviselje.  Energetikai államtitkárság létrehozása.  Magyar Energiastratégiai Intézet létrehozása.  Magyar Energia Hivatalt a parlamenti felügyelet alá kell helyezni.  Helyre kell állítani és fejleszteni kell a magas szintű energetikai műszaki felsőfokú oktatást és a kutatás- fejlesztést