Faragó Imre A magyar településnév-használat a magyar kartográfiában Budapest, 2003. október 28.

A településnév fogalma A településnevek, vagy más néven helységnevek, azoknak a társadalom által létrehozott objektumoknak a nevei, amelyek az ember lakó-, munka- és pihenőhelyéül szolgálnak. E névcsoport egyes tagjai minden ország törvénykezésében hivatalosan megállapított és dokumentált nevek. 1 Mi a településnév? Definició

Kartográfiai településnév 1) Önálló önkormányzattal rendelkező települések nevei – Városnevek – Nagyközségnevek – Községnevek  2) Belterületi helységrészek nevei – Városrésznevek – Községrész nevek 3) Külterületi lakott helyek nevei Kartográfiai településnév definíció

A magyar településnév-adás korszakai • IX–XI. sz.: Névadás kifejlődése • X–XV. sz.: Névterület kialakulása • XV–XVIII. sz. eleje: Névpusztulás • XVIII. sz.-tól: Megújulás, mesterséges névadás A magyar településnévadás

A magyar névterület „zónái” •„Kompakt” névterület – Kárpát-medence •„Szórvány” névterület – Kárpáti előtér – Közép-Európa („közeli Európa”) •„Magyarosodott” távoli névanyag – „Távoli Európa” – Európán kívül A magyar névterület kiterjedése, „zónák”. A térképész a térkép készítésekor derítse ki, hol számíthat magyar névanyagra

A névadás gyökerei • Idegen eredetű nevek Visegrád, Csongrád, Nógrád • Törzsnévből alakult nevek Kér, Keszi, Kürt, Tarján, Gyarmat • Puszta személynévből alakult nevek Arad, Békés, Buda, Csanád, Győr, Gyula, Pozsony, Csaba, Szabolcs, Szolnok, Taksony • Személynévi eredetű, birtoklást jelölő nevek Borsi, Gergelyi, Istvándi, Petri, Lőrinci, Marcali, Ősi, Páli, Tamási Kiss Lajos nyomán: a névadás gyökerei

• Templom védőszentjéről elnevezett települések Szentkirály, Szentgyörgy, Keresztúr, Szentkereszt, Szentlászló • Hetipiac napjáról elnevezett települések Szerdahely, Szereda, Szombat, Csütörtökhely, Péntekhely • Vásártartás jogához fűződő név Vásárhely, Asszonyvására • Víznévből képződött nevek Csurgó, Dunaszeg, Eger, Gyöngyös, Garamszeg, Szalafő, Patak, Nyárádtő, Sóskút, Süttő Névadás gyökerei 2

Aszófő, Debrő, Görgeteg, Félhalom, Kőszeg, Magasmart, Omlás, Sukoró • Térszín adottságaival kapcsolatos nevek Aszófő, Debrő, Görgeteg, Félhalom, Kőszeg, Magasmart, Omlás, Sukoró • Állatnevekből alakult helységnevek Füred, Békás, Bolhás, Darvas, Gímes, Kígyós, Ölyves, Ölved • Növénynevekből alakult nevek Almágy, Körtvélyes, Berkenye, Bikszád, Szilas, Cegléd, Eperjes, Bükkös, Hásságy, Tölgyes • Átkelőhelyekkel,közlekedéssel kapcsolatos nevek Apahida, Bánhida, Bürüs, Hencida, Lórév, Nagyút, Öttevény, Vásárút, Vízkelet Névadás gyökerei 3

• Erősséggel, épülettel, egyházi központtal kapcsolatos nevek Földvár, Újvár, Féltorony, Várad, Várda, Kápolna, Ungvár, Temesvár • Vámszedőhelyekből alakult helységnevek Vámos, Vám, Szárazvám • Foglalkozási eredetű nevek Solymár, Ács, Vadász, Szekeres, Aranyos, Fűrész, Üvegcsűr, Halászi, Kovácsi, Malomsok, Mészpest, Bánya • Népnévből képződött nevek Horváti, Bercel, Böszörmény, Olaszi, Káloz, Csehi, Tóti, Nándor, Oroszi, Nemti Névadás gyökerei 4

Ádámfölde, Bocfölde, Dávidvágása, Mikófalva, Fülöpszállás • A személynévből alakult helységnevek egy része már későbbi keletkezésű, írtványtelepeket is jelölt Ádámfölde, Bocfölde, Dávidvágása, Mikófalva, Fülöpszállás Névadás gyökerei 5

Névadás a „kompakt” névterületen • Természetes névadás • Homonímák kiküszöbölésének fokozódó igénye • Új települések idegen névadása • Rendszertelen és rendszeres hivatalos névadás A magyar etnikai terület nevei. A kompakt névterület névanyaga. temészetes nevek, homonímák kerülése a magyar nyelv igénye, idegen névadások, hivatalos névadás

A homonímák kezelése KÖZÉPKOR • Ikertelepülések egymáshoz való viszonyára utaló előtagok Alsó-, Felső-, Belső-, Külső-, Kis-, Nagy- • „Országos hírű” települések Fehérvár–Gyulafehérvár Székelyvásárhely–Kézdivásárhely Várad–Pécsvárad A homonímák kérdése. A homonímák eltüntetése természetes folyamatként indult, de a hivatalos névadás fejezte be.

XVI. SZÁZADTÓL • Vármegyei, tájföldrajzi, vízföldrajzi előtagok Balaton-, Vas-, Pilis-, Bakony-, Csík-, Duna-, Maros- • Népnévi előtagok Tót-, Horvát-, Rác-, Oláh-, Német-, Orosz • Társadalmi viszonyt kifejező előtagok Hajdú-, Nemes-, Szabad-, Jász- • Település birtokosára utaló előtagok Balassa-, Szécsi-, Püspök-, Érsek- Homonímák eltüntetése 2

Új települések • A betelepült lakosság eredeti településnevének az új településre valamilyen átalakult formában való átadása Klenóc – Új-Klenóc • A nemzetiségi lakosság az eredeti középkori magyar nevet fordította saját nyelvére Fejéregyház – Bielacerkva Új települések. Létrejöttük az állami telepítéspolitika eredménye. Sok idegen név megjelenése. Az idegen név rátelepült a magyar névanyagra

NÉVFEJLŐDÉSI SZÉTVÁLÁS A XVII. SZÁZADTÓL • A szükséges korrelációt segítő előtagok beépülésével, egy előremutató az egységesedés felé haladó fejlődés következett be. • A települések jelentős részénél eltűntek a magyar nevek és ezek az alakok idegen elemként kapcsolódtak a településnév-rendszerbe. Kettéválik a magyarországi településnév fejlődés. Szükséges a felülről jövő beavatkozás

A rendszertelen hivatalos névadás első szakasza (XVIII. sz. – 1873) • Megyei kormányzati szinten megindul a homonímákkal járó anomáliák kiküszöbölése (korrelációs előtagok további beépítése), illetve az új települések nem magyar nevének magyarítása Hivatalos névadás megindulása megyei szinten. Rendszertelen névadás első szakasza: MAGYAROSÍTÁS

A rendszertelen hivatalos névadás második szakasza (1873–1898) • Lassul és megáll az új települések kialakulása, megindul a település- „összenövések” folyamata. • Nagy gonddal megalkotott egyesített nevek: legtöbbször az egyesített települések neveinek valamilyen formában történő összevonását jelentették. Rendszertelen hivatalos névadás második szakasza. TELEPÜLÉSNÉV ÖSSZEARAKÁS

Balozs + Meggyes = Balozsameggyes Gyepü + Kajánföld = Gyepükaján Helységnév-összevonások: Német-Bárdháza + Orosz-Bárdháza = Bárdháza Balozs + Meggyes = Balozsameggyes Gyepü + Kajánföld = Gyepükaján Új névadások: Cerova + Lészkó = Korlátkő Kis-Lohó + Nagy-Lohó = Beregszőlős Egyesített településnevek.

A rendszeres hivatalos névadás 1898 – • Törzskönyvezés (1898–1912) • Ideológiai névváltoztatások (1919–1970) Rendszeres hivatalos településnévadás

A törzskönyvezés • 1898. évi IV. tc.: Magyarország területén egy településnek csak egy, a belügyminiszter által törzskönyveztetett magyar neve lehet, egy név az ország területén csak egy települést jelölhet. • Későbbi kiegészítés: Minden településnevet szótagszámtól függetlenül egybe kell írni.

„A helységnévrendezés változtatásainak osztályozása azt mutatja, hogy a törzskönyvbizottság és a közreműködő szervek igen ötletesen, sokszor körültekintően jártak el a véglegesen megállapított névforma kiválasztásában. Az alkalmazott módszeres eljárások roppant változatosak, s a változtatások az esetek túlnyomó többségében motiváltak.” [MEZŐ ANDRÁS: A hivatalos magyar helységnévadás Akadémiai Kiadó 1982] p.264

A változtatás mértéke: 12 537 önálló településből (1913) 4662-nek a neve változott meg. „A név egyénítésének természetes, sem történetiséget, sem pedig a lakosság érzékenységét nem sértő módja a jelzővel való differenciálás volna, mégis a törzskönyvezéskor az alaptagokat is ért változtatások 64,8 %-al, a jelzőre vonatkozó módosítások pedig csak 35,2%-al részesülnek a változtatásból. „ [MEZŐ ANDRÁS: A hivatalos magyar helységnévadás Akadémiai Kiadó 1982]

„Korábban használt neve fenntartásáért fellebbezett 1117 helység, a törzskönyvbizottság ötletétől eltérő új nevet akart 547 település, de a bizottsági ötlet vált véglegessé, 631 esetben viszont a helyi képviselőtestület vagy a megyei törvényhatóság új javaslatát hagyta jóvá a belügyminiszter. 163-szor az is előfordult, hogy a bizottság ugyan fenn akarta tartani a korábbi nevet, helyi kezdeményezésre azonban új nevet törzskönyveztek.” [MEZŐ ANDRÁS: A hivatalos magyar helységnévadás Akadémiai Kiadó 1982]

A törzskönyvezéskor történt névváltoztatások főbb típusai • Korábbi név változatlanul hagyása Pozsony »» Pozsony, Sopron »» Sopron, Budapest »» Budapest

• Név alaptagjának változtatása • Helyesírási változtatás [227] Szegzárd »» Szekszárd [Tolna], Beregszó »» Berekszó [Hunyad], Bessenszög »» Besenyszög [Jász-Nagykun-Szolnok] • Hangzásbeli átalakítás [460] Krompach »» Korompa [Szepes], Kis-Brezsnyice»» Kisberezsnye [Zemplén], Esztrény »» Eszterény [Gömör-Kishont]

• Helyettesítés [185] Nadalbest »» Nádalmás [Arad], Szepes-Teplitz »» Szepestapolca [Szepes], Bárbura »» Borbála [Hont], Derzsimorec »» Dezsérlaka [Zala] • Történeti névváltozat felelevenítése [451] Aranyidka »» Aranyida [Abaúj-Torna], Turzovka »» Turzófalva [Trencsén], Majzel »» Felsőpróna [Nyitra], Klastrom »» Borsmonostor [Sopron]

• Idegen nevek lefordítása [375] Orehova »» Dióska (orech=dió) [Ung], Tergovesty »» Vásáros (târgovist=vásár) [Krassó-Szörény], Zsihlava »» Csalányos (žihl’ava=csalán) [Nógrád]

• Jelzővel való differenciálás [1243] • A név jelzői tagjának változtatásai • Jelzővel való differenciálás [1243] Hidegkút»»Medveshidegkút (települési~) [Nógrád], Aranyos »» Csallóközaranyos (tájegységi~) [Komárom], Mocs »» Dunamocs (víznévi~) [Esztergom], Ság »» Felsőság (térviszonylati~) [Sopron], Kökényes »» Kiskökényes (méretviszonylati~) [Kolozs],

Kécske »» Ókécske (korviszonylati~) [Pest-Pilis-Solt-Kiskun], Remete »» Magyarremete (etnikai~) [Bihar], Bőd »» Nemesbőd (társadalmi állási~) [Vas], Szinye »» Radákszinye (személynévi~) [Szolnok-Doboka], Jakabfalva »» Szentjakabfalva (egyházi~) [Zólyom]

• Jelző kicserélése [200] Az elvek és csoportok hasonlóak az előzőhöz, csak meglévő jelzők cseréje állt fönt. • Jelző lefordítása [11] Krajnó-Csarnó »» Végcsarnó (kraj=vég) [Sáros], Polena-Huta »» Mezőhuta (pole=mező) [Ung], Toplica-Káránd »» Hévízkáránd (topliţ=meleg) [Bihar]

• Jelző átalakítása [9] Trebusa-Fejérpatak »» Terebesfejérpatak [Máramaros], Bodókő-Váralja »» Boldogkőváralja [Abaúj-Torna] • Jelző elhagyása [156] Bács-Madaras »» Madaras [Bács-Bodrog], Magyar-Légen »» Légen [Kolozs], Felső-Nemeskeresztúr»» Nemeskeresztúr [Vas], Ó-Dombóvár »» Dombóvár [Tolna]

• Elemkicserélés [22] Hosszúmező»» Somlyómező [Szilágy], Nagy-Patak »» Felsőpatak [Bihar] • Kombinált változtatások [1641]: Az előzőekben bemutatott eljárások nagyon változatos variálását és együttes alkalmazását jelentette.

Ideológiai névváltoztatások • Gazdasági szempont alapján történő változtatás Kiliti »» Balatonkiliti (1922) [Somogy] Szepezd »» Balatonszepezd (1934) [Somogy]

• Névszépítés Luka »» Bodroghalom (1927) [Zemplén] Szopok »» Mecsekfalu (1928) [Baranya] Málé »» Serényimál (1928) majd Serényifalva (1929) [Borsod-Gömör-Kishont kee. vm.] Disznósd »» Borsodszentgyörgy (1935) [Borsod-Gömör-Kishont kee. vm.] Kirva »» Máriahalom (1936) [Komárom-Esztergom kee.vm.] Zsidó »» Vácegres (1943) [Pest-Pilis-Solt-Kiskun] Bakonyzsid »» Várvölgy (1943) [Zala] Disznóshorvát »» Izsófalva (1950) [Borsod-Abaúj-Zemplén]

• Tisztán ideológiai okú változtatás Erzsébetfalva »» Leninváros (1919) [Pest-Pilis-Solt-Kiskun] (1931-től neve Pesterzsébet lett) Németegres»»Somogyegres(1931)[Somogy] Rácgörcsöny»»Cselegörcsöny(1932)[Baranya] Ráctőttős »» Hercegtőttős (1933) [Baranya] (1950-től Tőttős, 1990-től Hercegtőttős) Ráckozár »» Egyházaskozár (1934) [Baranya] Rácmecske »» Erdősmecske (1934) [Baranya] Szomolya »» Gömbösfalva (1937) [Borsod-Gömör-Kishont], 1946-tól Szomolya

Harka »» Magyarfalva (1947) (1990-től Harka) [Sopron] Szolgaegyháza »» Szabadegyháza (1948) [Fejér] Eszterháza »» Fertőd (1950) [Győr-Sopron] Hercegszabar »» Székelyszabar (1950) [Baranya] Nemestördemic »» Badacsonytördemic (1950) [Veszprém] Nemespécsely »» Pécsely (1950) [Veszpém] Németbóly »»Bóly (1950) [Baranya]

Püspöklele »» Maroslele (1950) [Csongrád] Püspöknádasd »» Mecseknádasd (1950) [Baranya] Hercegfalva »» Mezőfalva (1951) [Fejér] Dunapentele »» Sztálinváros (1951) [Fejér] (1961-től Dunaújváros) Feketepuszta »» Mátyásdomb (1952) [Fejér] Kiskirályság »» Eperjes (1954) [Csongrád] Tiszaszederkény »» Leninváros (1970) [Borsod-Abaúj-Zemplén], 1992-től Tiszaújváros

Névadás a „szórvány” névterületen • Kárpáti előtér – XV. sz-ig a magyar érdekszféra, magyar befolyás, magyar katonai jelenlét. – Magyar etnikum jelenléte a XV. sz.-ig. (Moldva, Havasalföld, Szlavónia, Szerémség) – Külkapcsolatok, politikai párbeszéd az előtérhez kapcsolódó területekkel.

Csernyivci – Csernovci – Csarnóca • Galícia Nowy Sącz – Újszandec Stary Sącz – Ószandec, Kraków – Krakkó • Bukovina Csernyivci – Csernovci – Csarnóca • Moldva és a Csángóföld (kistelepülések is!) Piatra Neamţ – Karácsonkő – Németkő Târgu Frumoş – Szépvásár – Szépváros – Szépvárassz • Havasalföld Târgu Jiu – Zsílvásárhely Buzău – Bodzavásár Argeş – Argyas Nem volt törzskönyvezés sokszor többes névalak

• Ó-Szerbia Sabač – Szabács Beograd – Belgrád – Nándorfehérvár Smederevo – Szendrő • Szerémség Sremska Mitrovica – Szávaszentdemeter • Szlavónia Valpovo – Valpó Đakovo – Diakóvár Osijek – Eszék • történeti Horvátország Karlovac – Károlyváros Koprivnica – Kapronca

• Morvaország Uherské Hradište – Magyarhradis Uherské Brod – Magyarbród Olomouc – Alamóc – Olmüc • Alsó-Ausztria Wien – Bécs Wiener Neustadt – Bécsújhely

• Közép-Európa („közeli Európa”): – A névanyag keleten a honfoglalást megelőző időkre, nyugaton a kalandozások időszakára (X. sz.) vezethető vissza – A nevek jelentős része archaikussá vált, térképi használatát a szakmai vélemény túlzónak tartja – Bevezetésre próbálkozás: 1943 Honvédtérképészeti Intézet (kézirat)

• Lengyelország Wrocław – Boroszló Warszawa – Varsó Gdańsk – Dancka • Németország Dresden – Drezda Leipzig – Lipcse Bremen – Bréma Augsburg – Ágosta Köln – Kolonya Aachen – Ág

• Csehország Praha – Prága Brno – Brünn – Berén Olomouc – Alamóc Hradec Králové – Királygréce • Ukrajna Lviv – Ilyvó Kijiv – Kijó

A Honvédtérképészeti Intézet új térképein jelölésre ajánlott régi magyar helynevek (1943) részlet

A Honvédtérképészeti Intézet új térképein jelölésre ajánlott régi magyar helynevek (1943) részlet

Névhasználati korszakok a modern kartográfiában • Ideológiamentesen (a Kiegyezés előtt) • Államközpontúság I. (Az Osztrák–Magyar Monarchia időszaka) • A trianoni sokk időszaka • Államközpontúság II. (a szocialista Magyarország időszaka) • 1989 után

Kiegyezés előtt • Lakossági településnév-használat tükröződése a térképeken. • Ideológia-mentesség a térképlapokon.

Lipszky János: Carte Generale de Hongrie [1861]

Karacs Ferenc: Magyarországnak és a hozzá … [1867]

Államközpontúság I. Osztrák–Magyar Monarchia • 1868 Törvény a magyar–horvát kiegyezésről (1868. XXX. tc.). Az államnyelvi-elv következetes alkalmazása a térképeken. (szlavóniai és moldvai magyar nevek eltűnése.) • 1898 A törzskönyvezés megindulása (1898. évi IV. tc.) • 1912 A törzskönyvezés befejeződése (Árva, Liptó, Fogaras, Hunyad nem emelkedik jogerőre). • 1913 Az utolsó „összegző” helységnévtár.

Kogutowicz Manó Földrajzi iskolai atlasz 1900 körül (Magyarország közigazgatása)

Trianoni sokk • 1921 Trianon. Mintegy 9000 település kikerülése a magyar közigazgatásból. Az államnyelvi-elv oldódása a térképeken. • Sokszor következetlen magyar névhasználat egyazon kiadványban. • A törzskönyvezés elveinek maradéktalan alkalmazása a trianoni országhatáron belül és kívül. • 1939 A törzskönyvezés felülbírálata Kárpátalja területén • 1941 Kétnyelvű (magyar-ruszin) helységnévtár megjelenése.

Több szlavónia név, mint az I. vh. előtt Kogutowicz Károly Polgári iskolai atlasz 1925 körül (Magyarország politikai térképe)

Kogutowicz Károly Polgári iskolai atlasz 1925 körül (Románia) Magyar nevek a Csángóföldön Kogutowicz Károly Polgári iskolai atlasz 1925 körül (Románia)

Az Állami Térképészeti Intézet kisatlasza Az Állami Térképészeti Intézet kisatlasza. Első kiadása az 1930-as évek közepén, ezt még három követte a Honvédtérképészeti Intézet kiadásában 1943-ig.

Burgenlandban német névanyag Az Állami Térképészeti Intézet kisatlasza. Első kiadása az 1930-as évek közepén, ezt még három követte a Honvédtérképészeti Intézet kiadásában 1943-ig.

Államközpontúság II. Szocialista Magyarország • 1950 Az államnyelvi-elv trianoni országterületre vonatkoztatott alkalmazásának előretörése. • Fokozódó ideológiai névváltoztatások. • 1954 A Községi Törzskönyv Bizottság megszűnése. • 1962 A Földrajzinév Bizottság megalakulása. • Település összevonások.

Térképlapok a gimn. és középisk. sz. [Geodézia és Kart. Int. 1954] (Románia)

Földrajzi atlasz az általános isk. részére [Kartográfiai Váll Földrajzi atlasz az általános isk. részére [Kartográfiai Váll. 1957] (Magyarország megyéi)

Földrajzi atlasz az általános isk. részére [Kartográfiai Váll Földrajzi atlasz az általános isk. részére [Kartográfiai Váll. 1957] (Európa országai)

Földrajzi atlasz a középiskolák részére [Kartográfiai Váll Földrajzi atlasz a középiskolák részére [Kartográfiai Váll. 1978] (Magyarország megyéi)

Földrajzi atlasz a középiskolák részére [Kartográfiai Váll Földrajzi atlasz a középiskolák részére [Kartográfiai Váll. 1978] (Budapest környéke)

Magyarország autótérképe 1:500 000 [Kartográfiai Vállalat 1985-86]

Románia autótérképe 1:1 000 000 [Kartográfiai Vállalat 1989]

1989 után • A térképkészítés monopóliumának megszűnése. • Az államközpontúság megszűnése a legtöbb térképkiadványban. • 1992 Az első helységnév-azonosító szótár megjelenése. • „Új” településnevek megjelenése a sajtóban (Mosztár, Szarajevó, Kuvaitváros) • A magyar névanyag rehabilitálása. • Kísérletek a középkori településnévanyag ábrázolására. • Eltérő vélemények a magyar névanyag mennyiségét illetően. • 1999 Az első külterületi lakott hely-szintű helységnévszótár megjelenése.

Nagy világatlasz [Cartographia 2001-02] (Magyarország északnyugati része 1:550 000)

Magyarország autósatlasz 1:360 000 [Agát 1999]

Erdély – Transilvania - Siebenbürgen 1:400 000 [Dimap 2003]

Győr-Moson-Sopron megye 1:100 000 [Térkép-Faragó 2003]

Győr-Moson-Sopron megye 1:100 000 [Térkép-Faragó 2003]

A Föld Világatlasz [AGÁT térképészeti Kft. –Nyír-Karta Bt A Föld Világatlasz [AGÁT térképészeti Kft.–Nyír-Karta Bt. –Szarvas András, 1999]

A Föld Világatlasz [AGÁT térképészeti Kft.– Nyír-Karta Bt. –Szarvas András, 1999] Cartographia Világatlasz [Cartographia Kft. Budapest, 2001]

ÖSSZEGZÉS • Minden magyar szóalkotással létrejött településnevet a magyar nyelvkincs részének tekintünk, ezért térképi ábrázolásuk indokolt. • A kompakt névterületen irányadó forrás az 1913-as hnt. • Kiegészítő forrás a határokon túli magyar szervezetek javaslatai. • „Közeli Európa” névanyaga, különösen a Csángóföldé, térképi ábrázolása mindenképpen indokolt. • Az archaikus nevek térképi használata külön fogalmi kategóriaként megoldható.