A parlagfű elleni védekezés új stratégiája Reális cél a pollenkoncentráció drasztikus csökkentése (30 db/m 3 ) Dr. Reisinger Péter, egyetemi tanár Budapest, június 14.
A parlagfű elleni védekezés jelenlegi gyenge pontjai Központi irányítás hiánya Agrárértelmiség közömbössége a probléma iránt Területi monitoring szervezetlensége Módszertani hibák: - a védekezés integrálásának hiánya - különleges védekezési megoldások kimunkálatlansága - nemzetközi kutatási eredmények hiányos ismerete Tarlóhántás elmulasztása, gondozatlan táblaszélek Civil és szakmai szervezetek együttműködése
Központi irányítás hiánya Országos felelős személy, vagy szűk körű (max. 3 tagú) bizottság felállítása, jogosítványokkal való ellátása (miniszteri megbízott, kormánybiztos) Kizárólag agrár szakember, ill. növényvédő szakember legyen az irányító
Közömbösség: területi monitoring Kik járnak a mezőgazdasági területeken? VM szakigazgatási intézményeinek munkatársai, növénytermesztő és növényvédő szakemberek, falugazdászok, mezőőrök, vadászok, polgárőrök, mezőgazdasági termelők… Többezer szakember!
A védekezés módszereinek integrálása Csak kaszálás - nagyrészt eredménytelen Erősebben kell támaszkodni a legújabb K+F eredményekre! Néhány példa
Precíziós gazdálkodás - tarlókezelés (szenzor)
A célfeladatra összeállított, fordulékony, gyorsan mozgó permetező eszköz
Herbicid-toleráns (IMI) napraforgó
Tarlóhántás, táblaszélek 3 héten belül virágzó parlagfű egyedek A határban járó szakemberek munkájának fokuszálása a tarló terület megművelésére (augusztus-szeptember) Táblaszélek: oktatási programok és akciók a gondozásra
Civil és szakmai szervezetek együttműködése Alázattal kell fogadni a civil kezdeményezéseket De - a szakmai szempontokat és érveket nem szabad feladni Oktatási programok a civil szféra számára
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!