Magyar politikai gondolkodás története es tanév, 1. félév
7. téma Humanizmus és politika
Reneszánsz, humanizmus fogalmainak viszonya Hasonló jelenségekre használják, általában nem teljesen világos a definíció: közös elem: a klasszikus kor kultúrájához való újfajta viszony feltételezése reneszánsz: általában századra mint korszakra utalnak vele humanizmus: szűkebb értelemben a klasszikus kultúra kezelésének a skolasztikától eltérő módszere; bölcsészet, filológia (Oskar Kristeller álláspontja)
Néhány klasszikus kérdés a reneszánsszal és a humanizmussal kapcsolatban Van-e sajátos ideológiai tartalma, saját „filozófiája”? Igen? – nem? Mi a viszonya a kereszténységhez? Újpogány? – ateista? – keresztény? – szekuláris? Mi a viszonya az antikvitáshoz? – visszatérés igénye? – a radikális különbözőség felismerése?
Humanizmus és politikai rendszerek - fejedelmi egyeduralom – az Anjouk Nápolya (14. század), a Mediciek Firenzéje (15. század) és a 16. század királyi udvarai - köztársaságok, városállamok – két példa 15. századi köztársasági Firenze - ez utóbbi miatt szokás beszélni „klasszikus republikanizmusról” (Felix Gilbert) vagy „állampolgári humanizmusról” (Hans Baron) és az egész kora-újkorban a Velencei Köztársaság
A politikai humanizmus forrásai görögök: platóni - Kristeller a platóni filozófia jelentőségét hangsúlyozza az egyetemek arisztoteliánus skolasztikájával szemben arisztotelészi filozófia - John Pocock meghatározó szerepet tulajdonít neki Polübiosz történetíró munkái stb. rómaiak: Cicero, Sallustius – Q. Skinner a középkor óta töretlen népszerűségüket hangsúlyozza Livius, Tacitus, római jog stb. – Donald Kelley (1943-) szerint óriási hatása van a kora- újkori politikai gondolkodásra a római jog és a feudális jog között megkülönböztetés francia koncepciójának – „jogi humanizmus” reneszánsz előtti kulturális fejlődés: pl. ars dictandi - Q. Skinner szerint
Humanizmus néhány klasszikusa Machiavelli Guicciardini Erasmus Melanchton Morus Tamás Castiglione Lipsius
A humanista politika fogalmi keretei 1. – közéleti aktivitás 1) az ember célja ezen a világon (a túlvilági, hitbeli kérdéseket nem számítva) a politikai közösségben való aktív részvétel, a patria iránti szeretet és tisztelet, amelyben és amelyért tett jó tetteinek jutalma a gloria (az övé és az egész közösségé) és a fama – alternatívája a világtól való távolmaradás, a filozófiával való foglalkozás - ez magyarázza a dicsőítő versek, történetírók stb. jelentőségét a korban - Magyarországon Hopp Lajos ( ) szerint a patria szeretetének egy fontos kifejezője az „antemurale” (védőbástya) toposz - a patria-kultusz alakváltozata az Udvar irodalma, pl. Castiglione, Balthasar Gracian és mások
A humanista politika fogalmi keretei 2. – küzdelem az idővel 2) a politika világa instabil tele van változásokkal, amelyekkel meg kell küzdeni fortuna (a kiszámíthatatlanság) és virtus (az a képesség, hogy valaki úrrá legyen a szerencse változásain) küzdelme a politikai közösségek (anakyklosis) változékonysága, amelynek egy kiegyensúlyozott alkotmány (constitutio mixta) szabhat gátat az emberek és embercsoportok részérdekeinek ütközése, a korrupció, az egyéni ambíciók káros hatása a politikai közösségre az Udvaron belül a feladat sokszor az ügyes színlelés, rejtőzködés, a politikában általában is igaz lehet ez – erről szól a machiavellizmus, tacitizmus, neosztoicizmus irodalma
A humanista politika fogalmi keretei 3. – intézményesített erény 3) a virtus bizonyos mértékig erősíthető nevelés: egész jelentős humanista irodalma lesz a nevelési- és tanácsadó könyveknek pl. Erasmus, Machiavelli, Castiglione; nevelhetők a fejedelmek, az udvari emberek, a polgárok; a történetírás is segít tanulni politikai intézmények: ki uralkodjon? az egy, a kevés vagy a sok? ennek alapján: monarchia – arisztokrácia – demokrácia? hogyan válasszák a tisztségviselőket? milyen alapon? mennyi időre? politikai morál: egyetértésre kell törekedni a politikai közösség tagjai között (concordia), a közjó (salus publica) képviseletére – a részérdekek fölött; a közjóra a széthúzás és az egyéni ambíció lehet veszélyes
Humanizmus Magyarországon 1) Zsigmond udvarának kulturális kapcsolatai 2) Vitéz János és körének humanista hatása a rendi politikára 3) 1470-es évek végétől 1490-ig Mátyás udvarának olaszos kultúrája 4) A Jagelló-kor humanistái 5) es évek a humanisták szerepe a politikai kultúra átmentésében Mohács után 6) 1570-es évektől 17. század első harmadának végéig késő-humanista kultúra, mindenekelőtt az önálló Erdély ideológiai megalapozása
Vitéz János és köre (1450-es évektől 1471-ig) 1) személyek: Vitéz János (kb ): váradi püspök, majd esztergomi érsek, kancellár, Zsigmond király udvarában szerzi a műveltségét Váradi Péter (?-1501): kalocsai érsek, kancellár, Bolognában tanul, között börtönben Janus Pannonius ( ): Ferrarában, Padovában tanul, pécsi püspök 2) politikai programok: török elleni háború ideológiai megindoklása: necessitas és occasio érveire hivatkozva rendi politika alátámasztása a patria és az antemurale fogalmára hivatkozva 1450-es években Mátyás támogatása a trónon egy török elleni háború reményében, majd szembefordulás vele 1470-ben 3) eszközök: levelek, beszédek – nem kis részben diplomáciai szerepük van
Mátyás olasz humanista udvara (1470- es évek végétől) 1) a változás okai: Mátyás nápolyi házassága német-római császári ambíciói állandó ráutaltság a külső legitimációra a bizonytalan származás miatt 2) eszközök: művészet- és tudománypártolás (építkezések, könyvtár stb., Andreas Pannonius itáliai politikaelméleti munkássága) tetteinek megörökítése Galeotto – Valerius Maximus és Beccadelli műfaji mintája nyomán dolgozva írja meg Mátyás találó mondásait Bonfini – Biondo műfaji mintája nyomán dolgozik, magyar történelmet ír, magyar forrása főleg Thuróczy krónikája, a mű a 19. századig óriási hatású, ír genealógiát is a Corvin-házról Ransanus – Beatrix királyné érdekében tevékenykedő diplomata és történetíró
A Jagello-kor humanistái (1526 előtt) kísérletek Janus emlékének megőrzésére pl. Brodarics István, Werbőczy és mások próbálkozásai Werbőczy Tripartituma a magyar magánjog tudós összefoglalása, komoly történeti apparátussal bizonyítja a köznemesség iránt elfogult képét a magyar jogrendszerről Taurinus István Stauromachiája gúnyos röpirat a Dózsa-felkelés ellen Nagyszombati Márton Nándorfehérvár eleste után ír buzdító verses röpiratot a magyar főurakhoz (Ad regni Hungariae proceres) humanista kultúra a Jagelló-udvarban: Piso Jakab II.Ulászló és II. Lajos diplomatája Erasmus barátja II. Lajos udvara erazmista, ismerik és tisztelik Erasmust II.Lajos udvarában élnek Brodarics István, Nádasdy Tamás stb. a Mohács utáni kor jeles humanistái
Mohács utáni évtizedek a kor négy legfőbb humanista témája: az „antemurale” toposz továbbvitele Magyarország hanyatlásának és vereségének megmagyarázása Mátyás-mítosz születése – pl. kiadják Bonfini művét megszületik számos beszámoló Mohácsról, pl. Brodaricsé Istvánffy Miklós ( ) politikus és történetíró munkája az 1490 utáni magyar történelemről, Habburg-párti és katolikus álláspontról 1541 előtt a versengő királyi udvarok (I. Ferdinánd és I. János) politikájának igazolása, majd a királyi Magyarország és az önálló Erdély politikájának befolyásolása aktív politikusok és vezető értelmiségiek (pl. Oláh Miklós, Brodarics, Werbőczy, Verancsics, Istvánffy, Forgách Ferenc, Zsámboky János) – pl. Forgách 1559-ben 40 ezer katonányi segélyhadat kap beszédével a német birodalmi gyűléstől 1541 után: a magyar politikai kultúra átmentése Verancsics Antal összegyűjtet számos kéziratot saját koruk történetéről pl. Szerémi György munkája Oláh Miklós főkancellár történeti művei (Hungaria és Attila)
Erdély a 16. század alkonyán 1. – az erdélyi állam születése 1) János Zsigmond körül szerveződő erdélyi udvarban számos humanista megfordul, pl. Verancsics Antal, Forgách Ferenc
Erdély a 16. század alkonyán 2. – reneszánsz fejedelmek 2) az őt követő fejedelmek közül Báthory István és Báthory Zsigmond is humanista műveltségű ember és számos humanista veszi körül levelek, emlékiratok születnek a politika igazolására, orációk pl. Báthory István saját levelei, Berzeviczy Márton oratiói, Gyulai Pál tanácsa a váradi kapitánynak, amit 17. században minden új kapitánynak felolvasnak
Erdély a 16. század alkonyán 3. – humanista udvari kultúra kiépítése tanulnak a lengyel közvetítéssel megismert humanista udvari kultúrából, pl. Castiglione, Guevara – elkészül például Guevara művének magyar fordítása Prágai Andrástól, amihez Rimay János ír kritikát
Erdély a 16. század alkonyán 4. – a hírnév múzeuma történetírói munkák őrzik meg tetteik emlékét pl. Gyulai Pál, Brutus János – Báthory István hívja Erdélybe, olasz humanista történetíró, Szamosközy István – „transzilvánista” álláspont kialakítója, sosem jelenik meg nyomtatásban a műve, Bocskai támogatottja Baranyai Decsi János – Báthory Zsigmond híve, változatos humanista karrierje van
Erdély a 16. század alkonyán 5. – politikai alternatívák humanista védelme Kovacsóczy Farkas nagyszabású dialógusban védi a Báthory István után kialakult testületi kormányzást De administratione Transylvaniae dialogus, 1584) – köztársaság vagy egyeduralom? Káthay Mihály kancellár és mások írják közös erővel a Querela Hungariaet, a Bocskay- felkelés ideológiai alapdokumentumát
Neosztoicizmus Lipsius nyomán terjed a 16. század végén Bene Sándor szerint évszázadokra hatóan befolyásolja a magyar politikai kultúrát a külső politikai környezet aktív befolyásolása helyett az állhatatosságra helyezi a hangsúlyt kedvenc klasszikus szerzői Seneca és Tacitus, utóbbitól a manipulációkkal teli udvari kultúra világát lehet megtanulni, aforizmatikus műveket írnak Magyarországon néhány főúr udvara mellett Bocskay támogatói között vannak szép számmal neosztoikus szerzők Rimay János stb. hasonlóan jól ismert a koronaőr Révay Péter munkássága, aki a koronáról szóló műveiben fejti ki politikaelméleti koncepcióját jól ismert Lackner Kristóf soproni polgármester államelméleti munkássága – II. Mátyás uralmának ideológiai alátámasztása – Lakcnerről ír Kovács József László (könyve Laskai János református prédikátor, id. Bethlen István pártfogoltja lefordítja Lipsius több művét Zrínyi Miklós nagy műveinek egyik kiindulópontja is ez a fajta fogalmi keret
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!