Atommodellek Mi az atom? Mit jelent az atom szó? Mekkorák az atomok? Mi van az atomok között? Milyen színűek az atomok? Milyen alakúak az atomok? Miből épül fel az atom? Létezik-e az elektronoknál és protonoknál kisebb elemi részecske?

Az ókori görög gondolkodók Több különböző elképzelés létezett az anyag természetére vonatkozóan: Thalész – ősanyag a víz; Démokritosz – az anyag nem folytonos, tovább nem osztható parányi részekből áll(atom), az atomok nagysága és alakja eltérő; link1 Arisztotelész – négy őselem: tűz, víz, föld, levegő, az ezekhez tartozó tulajdonságok harca okozza a változásokat.

Középkor Arisztotelész tanait évszázadokon át cáfolhatatlannak tartották, még a középkori egyetemeken is ezt tanították. Ezen nézetek hatására született meg az alkímia. Alkímia: célja az arany előállítása volt, a gazdasági haszon remé- nyében.

Atommodellek a XIX. és a XX. században Dalton – angol természettudós (1766-1844) 1808 – az anyag apró, oszthatatlan golyókból, az atomokból áll; az atomok közötti vonzóerő és távolság határozza meg az anyag tulajdonságait; link2 első atomsúlytáblázat (hidrogén).

Atommodellek a XIX. és a XX. században Thomson – angol fizikus (1856-1940) az atom nem oszthatatlan, 1897-ben kísérletileg kimutatja az elektronok jelenlétét; az atom pozitív töltésű golyó, ebbe ágyazódnak az elektro- nok, mint „mazsolák a kalácsba”; link5 izotópok felfedezése, tömegspektrométer feltalálása.

Atommodellek a XIX. és a XX. században Rutherford – angol fizikus (1871-1937) új atommodell: az atom atommagból és körülötte bolygókként keringő elektronokból áll; elméletének megalkotásában híres szórási kísérlete vezette; link9,10 1911-ben felfedezte az atommagban a protonokat; elmélete azonban nem egészen volt összhangban a fizika törvényeivel.

Atommodellek a XIX. és a XX. században Bohr – dán fizikus (1885-1962) feltételezte, hogy az elektron tartósan keringhet egy szigorúan meghatározott pályán, amelyhez egy szigorúan meghatározott energia tartozik; link1 kisebb atomoknál jól használható modell volt, de nagyobb, bonyolultabb atomoknál nem. Mi a hiba a bejátszásban?

Atommodellek a XIX. és a XX. században Kvantummechanikai modellek (Planck, Schrödinger, Heisenberg) az atomok az energiát meghatározott adagokban, kvantumokban veszik fel; az energiaközlés hatására megváltozik az atomot felépítő részecskék mozgása; a részecskék mozgását matematikai modellek segítségével próbálják meg leírni.

És a XXI. Század? - Ma már tudjuk, hogy az elektronok, protonok, neutronok sem oszthatalanok. Link14 - M-elmélet - Húrelmélet - Szuperhúrelmélet