Tudományos konferencia Nyíregyháza Október

A hallgatók szakmai szocializációjának egyes kérdései Hogyan fejleszt a képzés? Tóth Edit Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar Szociálpedagógia Tanszék

A kutatás célja A szociálpedagógus képzésbe kerülő hallgatók szocializációs hátterének, motívumainak megértésével, a képzés céljainak összhangba hozásával tudatosabbá és hatékonyabbá tenni a szakmai szocializáció folyamatát a képzés keretei között. A képzés hatékony tanulásirányítási módszereit, és a személyes hatás jelentőségét feltárni

A kutatás módszere A teljes vizsgálat kvalitatív és a kvantitatív megközelítés egyfajta keveréke többféle módszert alkalmazott A kutatás longitudinális jellegű volt, a képzés különböző szakaszaiban történtek a vizsgálatok A kutató által összeállított kérdőívek 29 ill.28 kérdést tartalmaztak, amely közül 25 szerepelt mind a két kérdőívben, közülük 7 nyitott kérdés volt. Ezen kérdőívek kitöltése I. és IV. év végén történt, két évfolyam nappali és levelező tagozatánál, önkéntesen Jelen előadás a kérdőívek egyes kérdéseinek eredményét dolgozza fel.

A minta bemutatása A minta 164 főből állt, 75 nappali tagozatos és 89 levelező tagozatos hallgató Átlagéletkoruk : nappali tagozaton 21 év levelező tagozaton 30 év A minta a teljes mintát jellemzi.

A minta bemutatása

A kérdés Véleménye szerint milyen szerepe volt a képzés során az Önnél az alábbiaknak? Jellemezze a következők szerint: 1-nagyon erős, 2-fontos volt, 3- nem hatott különösképpen rám, 4- nem emlékszem már rá, 5-nem volt ilyen lehetőség.

Választási lehetőségek Ismeretanyagok Szemináriumi megbeszélések, viták Oktatók személyes hatása Terepen működő szakemberek / tereptanárok hatása Intézménylátogatás Tréningek (pl. készségfejlesztő) Tanulmányok, évfolyamdolgozatok készítése Önálló esetvitel Kutatásban való részvétel Hallgatói programok, öntevékenycsoportok Hallgatói spontán beszélgetések, viták Projekt tervezése, kivitelezése, megbeszélése Számonkérés, vizsga

A hatékony oktatási eszközök faktorai a képzés első szakaszában 1. Diákok szakmai tevékenysége Hallgatói programok, öntevékeny, csoportok Hallgatói spontán beszélgetés, vita Kutatásban való részvéte Projekt tervezése, kivitelezése, megbeszélése Oktatók személyes hatása

A hatékony oktatási eszközök faktorai a képzés első szakaszában 2. A terep jelenléte az elméletben  Szemináriumi megbeszélés, vita Intézménylátogatás Terepen levő szakember, tereptanár 3. Hagyományos felsőoktatási eszközök Ismeretanyagok Tanulmányok, évfolyamdolgozatok Számonkérés, vizsga 4. Önálló szakmai munka Önálló esetvitel 5. Fejlesztés- önfejlődés Tréningek, készségfejlesztés

A hatékony oktatási eszközök faktorai a képzés második szakaszában 1. Közvetlen élmény a társadalmi valóságról Kutatásban való részvétel Önálló esetvitel Projekt tervezése, kivitelezése, megbeszélése 2. A személyiség határainak tágítása Tréningek, készségfejlesztés Oktatók személyes hatása Hallgatói spontán beszélgetés, vita Hallgatói programok, öntevékeny, csoportok

A hatékony oktatási eszközök faktorai a képzés második szakaszában 3. Hagyományos felsőoktatási eszközök Számonkérés, vizsga Tanulmányok, évfolyamdolgozatok Ismeretanyagok 4. A segítő terep élménye Terepen levő szakember,tereptanár Intézménylátogatás 5. Interaktív tanulás Szemináriumi megbeszélés, vita

Összegzés, eredmények

A tevékenység központú szakmai szocializáció – Kolb tapasztalat alapú tanulási modellje Átgondolt vizsgálati módszerek alkalmazása - adatgyűjtés Igényes feltáró munkára alapozott megismerés - elemzés Beavatkozás a valóságba pl. projekt munka Újabb ismeretekhez és tudáshoz jutás A folyamat ismétlődése

A szakmai szocializáció leghatékonyabbnak ítélt munkakeretei Kiscsoportos munka - tréningek, projektek, szemináriumok Egyéni tevékenység – önálló esetvitel, TDK, szakdolgozat Tutori támogatás, modellkövetés, személyesség

Az oktatók szerepének átértékelődése Előtérbe került Szolgáltató szerep Facilitáló szerep Támasznyújtó szerep Ismeretátadó, a tudás birtokosa szerep, a számonkérő szerep hátrább szorult A szociális munkában alkalmazott szerepek megjelenése a képzésben modellként szolgálnak

17 A hallgatók, mint a képzési folyamat főszereplői Felértékelődött Az egymásra gyakorolt hatásuk, az előzetes ismeretei, tapasztalataik alapján Az együttműködésük a képzési folyamatban, csoportmunkában

Köszönöm a figyelmet!