Mechanika KINEMATIKA: Mozgások leírása DINAMIKA: a mozgás oka erőhatás

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
11. évfolyam Rezgések és hullámok
Advertisements

Egyenletes körmozgás.
Környezeti és Műszaki Áramlástan I.
Mozgások I Newton - törvényei
Munka és energia.
Az anyagi pont dinamikája A merev testek mechanikája
Környezeti és Műszaki Áramlástan I. (Transzportfolyamatok I.)
I S A A C N E W T O N.
Dr. Angyal István Hidrodinamika Rendszerek T.
Mozgások Emlékeztető Ha a mozgás egyenes vonalú egyenletes, akkor a  F = 0 v = állandó a = 0 A mozgó test megtartja mozgásállapotát,
DINAMIKAI ALAPFOGALMAK
Newton mechanikája gravitációs elmélete
Newton törvényei.
2. Előadás Az anyagi pont dinamikája
Pontrendszerek mechanikája
Mérnöki Fizika II előadás
Mérnöki Fizika II előadás
TÖMEGPONT DINAMIKÁJA KÖRMOZGÁS NEWTON TÖRVÉNYEK ENERGIAVISZONYOK
TÖMEGPONT DINAMIKÁJA KÖRMOZGÁS NEWTON TÖRVÉNYEK ENERGIAVISZONYOK
Fizika 2. Mozgások Mozgások.
Fizika 3. Rezgések Rezgések.
11. évfolyam A rezgő rendszer energiája
11. évfolyam Rezgések összegzése
TÖMEGPONT DINAMIKÁJA KÖRMOZGÁS NEWTON TÖRVÉNYEK ENERGIAVISZONYOK
A PONTSZERŰ ÉS KITERJED TESTEK MOZGÁSA
A tömeg.
Összefoglalás Dinamika.
I. Törvények.
Hogyan mozognak a testek? X_vekt Y_vekt Z_vekt Origó: vonatkoztatási test Helyvektor: r_vekt: r_x, r_y, r_z Nagysága: A test távolsága az origótól, 1m,
11. évfolyam Rezgések és hullámok
Isaac Newton.
Erőtan Az erő fogalma Az erő a testek kölcsönös egymásra hatása.
A dinamika alapjai III. fejezet
Az erő.
Mechanika KINEMATIKA: Mozgások leírása DINAMIKA: a mozgás oka erőhatás
1. előadás Statika fogalma. Szerepe a tájépítészetben.
3.3 Forgatónyomaték.
Kör és forgó mozgás.
A tehetetlenség törvénye. A tömeg.
A dinamika alapjai - Összefoglalás
Egyenes vonalú mozgások
A forgómozgás és a haladó mozgás dinamikája
Merev test egyensúlyának vizsgálata
Pontszerű test – kiterjedt test
2. előadás.
CENTRIFUGÁLIS ERŐ.
Erőhatás, erő -Az erő fogalma-.
Több erőhatás együttes eredménye
Különféle mozgások dinamikai feltétele
Ütközések Ugyanazt a két testet többször ütköztetve megfigyelhető, hogy a következő összefüggés mindig teljesül: Például a 2-szer akkora tömegű test sebessége.
A NEHÉZSÉGI ÉS A NEWTON-FÉLE GRAVITÁCIÓS ERŐTÖRVÉNY
Különféle erőhatások és erőtörvények
Mechanikai alapfogalmak
Testek tehetetlensége
Ütközések Ugyanazt a két testet többször ütköztetve megfigyelhető, hogy a következő összefüggés mindig teljesül: Például a 2-szer akkora tömegű test sebességváltozásának.
DINAMIKA (ERŐTAN) Készítette: Porkoláb Tamás. A TESTEK TEHETETLENSÉGE Miben mutatkozik meg? -Nehéz mozgásba hozni, megállítani a testeket – „ellenállnak”
Mechanikai rezgések és hullámok
Tömeg és erő Galileo Galilei ( ) Sir Isaac Newton ( )
Rezgések Műszaki fizika alapjai Dr. Giczi Ferenc
Mechanika Műszaki fizika alapjai Dr. Giczi Ferenc
SKALÁROK ÉS VEKTOROK.
Balthazár Zsolt Apor Vilmos Katolikus Főiskola
Hogyan mozog a föld közelében, nem túl nagy magasságban elejtett test?
Munka Egyszerűbben: az erő (vektor!) és az elmozdulás (vektor!) skalárszorzata (matematika)
11. évfolyam Rezgések és hullámok
A tehetetlenség törvénye. A tömeg.
Harmonikus rezgőmozgás. FOGALMA A rugóra függesztett testet, ha egyensúlyi helyzetéből kimozdítjuk, akkor két szélső helyzet között periodikus mozgást.
Harmonikus rezgőmozgás. FOGALMA A rugóra függesztett testet, ha egyensúlyi helyzetéből kimozdítjuk, akkor két szélső helyzet között periodikus mozgást.
Harmonikus rezgőmozgás. FOGALMA A rugóra függesztett testet, ha egyensúlyi helyzetéből kimozdítjuk, akkor két szélső helyzet között periodikus mozgást.
Dinamika alapegyenlete
Előadás másolata:

Mechanika KINEMATIKA: Mozgások leírása DINAMIKA: a mozgás oka erőhatás mozgás okát nem vizsgálja DINAMIKA: a mozgás oka erőhatás

VONATKOZÁSI RENDSZER Példák Csónak mozgása vízhez vagy parthoz viszonyítva 2. Oldott molekula elmozdulása oldószerhez vagy edényhez képest

Koordináta rendszerek Derékszögű Henger Gömb

MŰVELETEK VEKTOR MENNYISÉGEKKEL Hatásvonal Irány Nagyság MŰVELETEK VEKTOR MENNYISÉGEKKEL Összeadás: paralelogramma módszer lánc módszer Kivonás Skalár szorzat AB=|A|*|B|*cosα skalár mennyiség Vektori szorzat AxB=|A|*|B|*sinα vektor mennyiség

Erő: testek közötti kölcsönhatás (tömegvonzás,elektromágneses magerők, gyenge kölcsönhatás) Merev testre ható erők összegzése Erők hatásvonaluk mentén eltolhatók Paralelogramma módszer vektorokra Erőpár: forgató hatása van, forgatónyomatéka bármely pontra azonos: M=r x F Merev testre ható erők általános rendszere helyettesíthető egyetlen F erővel és egy M forgatónyomatékkal

INERCIA RENDSZER olyan rendszer, amelyben érvényesek a Newton törvények NEWTON törvények Tehetetlenség törvénye: minden test megtartja mozgásállapotát, amíg másik test(ek) ennek megváltoztatására nem kényszeríti(k). F erő hatására egy m tömegű test a=F/m gyorsulással mozog. m a test tehetetlen tömege. Kölcsönhatás törvénye: Ha egy A testre egy B test erőt gyakorol, akkor az A test ugyanakkora, de ellentétes irányú erővel hat a B testre. Szuperpozíció elve: egy testre ható több erő egymástól függetlenül fejti ki hatását, tehát az erő vektor mennyiség.

Impulzustétel Belső erők a teljes impulzust nem változtatják meg, Mechanikai rendszer teljes impulzusának (I) idő szerinti differenciálhányadosa egyenlő a rendszerre ható külső erők eredőjével (F) Belső erők a teljes impulzust nem változtatják meg, ha nincs külső erő, vagy a külső erők eredője nulla, akkor a rendszer impulzusa állandó. Példa: ütközések

Súly: G=mg, ahol g a nehézségi gyorsulás Súlypont: nehézségi erőtérben súlypontjában alátámasztott test bármely helyzetben egyensúlyban van Tömegközéppont Súlypont tétel: Egy mechanikai rendszer tömegközéppontja úgy mozog, mintha a rendszer egész tömege ebben a pontban lenne egyesítve és a rendszer összes külső erőinek eredője erre a pontra hatna.

Impulzusnyomaték tétele: Mechanikai rendszer bármely pontra vonatkoztatott impulzusnyomatékának idő szerinti differenciálhányadosa egyenlő a rendszerre ható külső erőknek erre a pontra vonatkozó forgatónyomatékainak eredőjével. Centrális belső erők forgatónyomatékainak vektori összege nulla, a teljes impulzusnyomatékot nem változtatják meg. Külső forgatónyomaték hiánya, vagy egyensúlya esetén a rendszer impulzusnyomatéka állandó.

Egyenes vonalú egyenletes mozgás Speciális mozgások Egyenes vonalú egyenletes mozgás A test állandó nagyságú és állandó irányú sebességgel mozog az elmozdulás megegyezik az úttal út idő sebesség kezdeti út A testre ható erők eredője nulla

Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás A test állandó nagyságú és állandó irányú gyorsulással mozog út idő kezdeti út kezdő sebesség a testre ható erők eredője állandó gyorsulás tömeg

Egyenes vonalú mozgások összetevése Példa: hajítások Ferde hajítás Y irány X irány ható erő gyorsulás sebesség elmozdulás

Mozgás lejtőn a gyorsulással Megoldás: Vonatkoztatási rendszer: X-Y koordináta rendszer X: gyorsul az m tömeg a gyorsulással Y: nincs elmozdulás A ható erőket X és Y irányú összetevőkre bontjuk: Megoldás:

Körmozgás Egyenletes körmozgás a szög elfordulás a szögsebesség a pálya menti elmozdulás a kerületi sebesség

centripetális gyorsulás Egyenletes körmozgás A sebesség iránya változik ezért gyorsuló mozgás A gyorsulás a kör közepe felé irányul centripetális gyorsulás A testre ható erők eredője a centripetális erő

Egyenletesen változó körmozgás Az érintő irányú sebesség nagysága is változik, van érintő irányú gyorsulás is, amely állandó szögelfordulás megtett út szögsebesség kerületi sebesség szöggyorsulás kerületi gyorsulás centripetális gyorsulás

Egyenletesen változó körmozgás A testre ható minden erőt felbontunk sugár és érintő irányú összetevőre. Az érintő irányú erők eredője hozza létre az érintő irányú gyorsulást: A sugár irányú erők eredője hozza létre a centripetális gyorsulást:

Harmonikus rezgőmozgás a maximális kitérés az amplitúdó, A egy rezgési periódus ideje a rezgésidő, T a sebesség a kitéréssel egy irányú a gyorsulás a kitéréssel ellentétes irányú

a rezgés idő a maximális sebesség a maximális kitérés a teljes energia (rugalmas + mozgási) állandó a rezgés idő