A krétai és a mükénéi kultúra Korai civilizációk a hellének földjén
A krétai kultúra (i. e. III-II. évezred) Földrajzi adottságok: nagy sziget a görög szigetvilág déli részén → „összekötő kapocs” a Közel- Kelet és a görögség között
„Alapítók”: neolitikus kultúrájú bevándorlók (i. e. III. évezred) → városok alapítása (pl.: Knósszosz) A városok élén: KIRÁLYOK (pl.: minósz) → paloták építése (hatalmukat, gazdagságukat jelképezik) → DESPOTIKUS URALOM → PALOTAGAZDASÁG
TÁRSADALOM - vezető réteg: hajótulajdonosok, kereskedők (a palotában élnek) → erős flotta (kereskedelmi fölény a Földközi-tengeren) - közrendű szabadok: földművelés (gabona, olaj, bor → kivitelre!) kézműipar (fazekas-, és fémárú)
A mükénéi kultúra (i. e. XVI-XIII. század) Földrajzi adottságok: Peloponnészosz-félsziget
„Alapítók”: indoeurópai → görög törzsek (akhájok) → erődök, fellegvárak építése (pl.: Mükéné) Az államok élén: KIRÁLYOK → DESPOTIZMUS → ZSÁKMÁNY- és FÖLDSZERZŐ HADJÁRATOK (pl.: Trója)
KULTÚRA - „lineáris A” írás (szótagírás) - fejlett városok, többszintes paloták (vízvezetékek, csatornák, szökőkutak) - fejlett fazekasság, fémművesség
A CIVILIZÁCIÓ BUKÁSA: a) természeti katasztrófák (földrengések, vulkánkitörések, tengerárak) b) görög (akháj) törzsek bevándorlása
TÁRSADALOM - vezető réteg: katonaság (bronzfegyverek, harci szekerek) - közrendű szabadok: földművelés kézművesek (fellegvárakban dolgoznak) - házi rabszolgaság (elsősorban a fellegvárakban alkalmazzák őket) → URALKODÓI HÁZTARTÁS (palotagazdaság „kicsiben”)
KULTÚRA - fejlett építészet („küklopikus falak”) - „lineáris B” írás (szótagírás) - mitológia (a görögség „mitikus” korszaka) → Iliász, Odüsszeia (Homérosz)
A CIVILIZÁCIÓ BUKÁSA - kimerülés az egymás elleni harcban - görög (dór) törzsek bevándorlása
Folyt. köv.