Gyűjtősínek Jenyó Tamás 2/14 E

Gyűjtősín: A villamos berendezés azon része amelyre a leágazások csatlakoznak. Feladata: Alapvető feladata a villamos energia fogadása és elosztása a fogyasztók között. A leágazásokat két fő csoportra osztjuk: betáplálási és fogyasztói leágazások.

Felépítésük: Általában sodronyból, csősínből vagy idomsínből épülnek fel. Anyaguk vörösréz, alumínium vagy ezek ötvözetei. Elrendezésük térben: vízszintes: függőleges:

ferde: háromszög: A vízszintes elrendezés a leggyakoribb mivel hűtés és szilárdsági szempontból ez a legmegfelelőbb.

Gyűjtősínek színjelölése: L1- zöld, L2- sárga, L3- piros A festés nem csak jelölés, hanem a hűtési viszonyokat is javítja.

Gyűjtősínek méretezése Üzemi és zárlati melegedésre Feszültségesésre Gazdaságosságra Mechanikai szilárdságra

Üzemi és zárlati melegedés Üzemi melegedésre: állandósult állapotban a melegedés ne lépje túl a megengedett túlmelegedési értéket. Ezt terhelhetőségi táblázat alapján választjuk ki. (Az adatok festetlen álló gyűjtősínekre vonatkozik. Szabványos keresztmetszetű alumínium gyűjtősínek terhelhetősége.)

Üzemi és zárlati melegedés Zárlati melegedésre: A zárlati felmelegedés sebessége függ: A sín hőmérsékletétől Zárlat fennállásának idejétől Zárlati áramsűrűségtől Anyagi állandótól

Üzemi és zárlati melegedés A keresztmetszetet és a védelem lekapcsolási idejét úgy kell meghatározni, hogy a gyűjtősín hőmérséklete ne haladja meg a 200 oC-ot. A terhelt gyűjtősín 30 oC környezeti és 30 oC túlmelegedése mellett a rövidzárlati túlmelegedés megengedhető mértéke általános esetben 140 oC-nak vehető.

Feszültségesés A feszültségesés a nagy keresztmetszet és a rövid távolságok miatt nem számottevő, igen hosszú és nagy terhelésű gyűjtősíneken közelíti csak meg a megengedett 2-%-ot. Ezért a feszültség esés számítása gyűjtősíneken rendszerint csak ellenőrző jellegű és ritkán befolyásolja az egyéb méretezési szempontokat.

Gazdaságosságra: A gazdaságos áramsűrűség ismeretében, melynek értéke függ az üzemórák számától. Mechanikai szilárdságra: A zárlat bekövetkezésekor nem lesz a lökő árammal azonos nagyságú az áram mindhárom fázisban. Ezért a sínben mechanikai feszültség lép fel.

Gyűjtősín rendszerek Egyszeres gyűjtősín rendszer Kettős gyűjtősín rendszer Poligon rendszer Másfél megszakítós rendszer

Egyszeres gyűjtősín rendszer Előnyei: Kis helyigény Egyszerű kezelés Olcsó Hátránya: Tervszerű karbantartáskor vagy a gyűjtősín meghibásodásakor az egész állomás üzeme megszűnik.

Egyszeres gyűjtősín rendszer

Egyszeres gyűjtősín rendszer

Kettős gyűjtősín rendszer Két egyenrangú gyűjtősínből áll. A két gyűjtősín terhelés alatti össze-, ill. szétkapcsolására,valamint a zárlat alatti szétválasztásra a sínáthidaló megszakítója alkalmas. A sínáthidaló másik szerepe hogy bármelyik leágazás megszakítóját tudja helyettesíteni.

Kettős gyűjtősín rendszer

Kettős gyűjtősín rendszer

Poligon rendszer Előnye: a sokszög bármelyik részén bekövetkezett zárlat esetén a hibás vezetékrészt két szomszédos megszakító kikapcsolja míg a berendezés többi része zavartalanul üzemel. Hátránya: megszakító működések száma kétszeresére emelkedik és a berendezés bővítése az üzem zavarása nélkül szinte lehetetlen.

Poligon rendszer

Másfél megszakítós rendszer Elnevezés onnan ered hogy két leágazáshoz három megszakító tartozik. Előnye: a gyűjtősínek szerepe nem olyan kritikus mint a hagyományos kettős gyűjtősíneké. Hátránya: igen költséges ezért csak különösen nagy biztonságot igénylő állomásoknál alkalmazzák.

Másfél megszakítós rendszer

Köszönöm a figyelmet!