Dh=dq-dw t =dq+v*dpM16/1 dp=0 esetben dh=dq mivel dq =c p (T)dT (ideális gáz esetén c p =c p (T) ) 1 2 dh= 1 2 c p dT h 2 -h 1 =c p (T 2 -T 1 ) h 2 =c.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A halmazállapot-változások
Advertisements

Gázok.
A hőterjedés differenciál egyenlete
ÁLTALÁNOS GÉPTAN Előadó: Dr. Fazekas Lajos Debreceni Egyetem
MIÉRT KELL MEGISMERNI ÉS MEGISMERTETNI AZ EXERGIÁT?
MUNKA, ENERGIA.
Termodinamika.
Körfolyamatok (A 2. főtétel)
A jele Q, mértékegysége a J (joule).
Ideális gázok állapotváltozásai
GÁZOS ELŐADÁS.
3.3. Reverzibilis állapotváltozások(2)
Apor Vilmos Katolikus Főiskola
 Vizsgajegy két részvizsga (írásbeli+szóbeli) alapján  írásbeli: 40%-os súly (150 perces, 4 számpélda)  szóbeli: 60%-os súly (kiadott tételsor szerint,
3.2. A termodinamika első főtétele
1. Termodinamikai alapfogalmak Mire kell? A mindennapi gyakorlatban előforduló jelenségek (például fázisátalakulások, olvadás, dermedés, párolgás) értelmezéséhez,
Vízgőz, Gőzgép.
TECHNOLÓGIA & KONSTRUKCIÓ
Gázturbinák Hő- és Áramlástan Gépei Író Béla SZE-MTK
A nedves levegő és állapotváltozásai
Kalorikus gépek elméleti körfolyamatai
Reverzibilis és irreverzibilis folyamatok
Az entalpia és a gőzök állapotváltozásai
Egyszerű állapotváltozások
Körfolyamatok n A körfolyamat olyan speciális állapotváltozás (vagy egymáshoz kapcsolódó állapotváltozások sorozata), mely önmagába záródik, azaz.
KISÉRLETI FIZIKA III HŐTAN
2. Előadás Az anyagi pont dinamikája
Hőtan (termodinamika)
HŐÁTVITELI (KALORIKUS) MŰVELETEK Bevezető
Folyadékok mozgásjelenségei általában
Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana)
TERMODINAMIKA.
Reakciók hőeffektusa, hőszínezete, a reakcióhő
Termodinamikai alapok, energiaátalakítás
0. Tájékoztató a követelményekről 1. Bevezetés, alapfogalmak.
Hőtan.
Hőtan (termodinamika)
EGYFOKOZATÚ KOMPRESSZOROS HÜTŐKÖRFOLYAMAT
- Vázolja fel a hűtőkompresszor jelleggörbéit!
Ideális folyadékok időálló áramlása
ENERGIAELLÁTÁS Dr. Petz Ernő c. egyetemi tanár
Az elvben figyelembe veendő kapcsolási rendek számáról képet kaphatunk, ha felmérjük az adott N és M áramok és egy-egy fűtő- és hűtőközeg.
Hő és áram kapcsolata.
A termodinamika II. főtétele
P-V diagramm.
HŐTAN 4. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
HŐTAN 5. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
Hő- és Áramlástan Gépei
Hőszivattyú.
Kalorikus gépek elméleti körfolyamatai
Hőtan III. Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell)
Az áramló folyadék energiakomponensei
Entrópia Egy szobában kinyitunk egy üveg parfümöt. Mi a valószínűbb?
Készítette: Bádenszki Paszkál 11. c Január 2-án született Kösin-ben (ma Koszalin) augusztus 24-én halt meg Bonnban. Német származású fizikus.
TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI/3 HŐTAN
William Thomson Lord Kelvin
Antal Tamás 11.c.  Definíció  Történelme  Érdekességek  Első főtétel.
Hő és az áram kapcsolata
Emlékeztető Fizika.
Gay-Lussac I. törvénye.
E, H, S, G  állapotfüggvények
Ideális gázok állapotváltozásai
A belső energia tulajdonságai Extenzív mennyiség moláris: Állapotfüggvény -csak a rendszer szerkezeti adottságaitól függ -csak a változása ismert előjelkonvenció.
A termodinamika II. és III. főtétele Fizikai kémia előadások 3. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet.
Hulladékhő hasznosítása: Stirling motor működtetése alacsony hőmérsékleten TDK(Bemutató)
A termodinamika első főtétele
A termodinamika második főtétele
Termokémia.
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Hőtan.
Előadás másolata:

dh=dq-dw t =dq+v*dpM16/1 dp=0 esetben dh=dq mivel dq =c p (T)dT (ideális gáz esetén c p =c p (T) ) 1 2 dh= 1 2 c p dT h 2 -h 1 =c p (T 2 -T 1 ) h 2 =c p (T 2 -T 1 )+h 1

Belső energia és entalpia alkalmazási esetei a.,adiabatikus munka dq=0 a.1.zárt rendszerek du=dq-dw dw= - du 1 2 dw= du =- c v 1 2 dT w 12 =u 1 -u 2 =c v (T 1 -T 2 ) Expanzionál: u 1 -u 2 pozitív Kompressziónál: u 1 -u 2 negatív M16/2

a.2.,Nyitott rendszerek dh=dq-dw t dq=0 dw t = - dh 1 2 dw t = dh = c p dT w t1/2 = h 1 -h 2 =-c p (T 2 -T 1 )=c p (T 1 -T 2 ) M16/3

Hőközlés,hőelvonás: 6.1 Állandó térfogaton (izochor) dv=0 v=állandó dq=du+dw =du+pdv -Q +Q dw fiz. =0 q 1/2 =u 2 -u 1 =c v (T 2 -T 1 ) p 2 2 T 2 J/kg p 1 1 +q közölt hő(+Q) T 1 v v -q elvont hő(-Q) p

6.2 Állandó nyomáson(izobár) M17/2 p=áll dp=0 dq=du+dw=du+pdv 1 2 dq= 1 2 du+ 1 2 pdv q 1/2 =u 2 -u 1 +p(v 2 -v 1 ) p 1 T 1 v 1 Felírható q 1/2 =(u 2 +pv 2 )-(u 1 +pv 1 ) p p 1 T 2 v 2 q 1/2 =h 2 -h 1 =c p (T 2 -T 1 ) Zárt rendszereknél a hőmennyiség 1 -Q 2 T 2 a belső energia változását és mun- +Q kavégzést biztosítja. T 1 v

Állandó nyomáson közölt(vagy elvont) hőmennyi- ség a végső és kezdeti entalpiák különbségeként számítható. Nyitott rendszerben dp=0 esetén a technikai munka w t =0 p Emlékeztetőül előzőkben láttuk,hogy p 1 w t = - p1 p2 vdp h=h(T,p) p 2 M17/3 v 1 v 2 v

Termodinamika II.főtétele: A tapasztalat szerint az I. főtétel nem elegendő a termodinamikai jelenségek leírásához. Sok folyamat melyet az első főtétel megenged, nem valósítható meg a természetben. dq=du+dw Vizsgáljuk meg a termodinamikai folyamatokat: -reverzibilis -inreverzibilis M18/1

Reverzibilis folyamatok vagy megfordítható folya- matok lefolytatása után a rendszerrel a folyamatot ellenkező irányba hajtva végre, visszaáll az eredeti állapot, azaz sem a rendszerben sem a környezet- bennem jöttek létre az eredeti állapothoz képest változások.M18/2

Irreverzibilisnek vagy meg nem fordíthatónak ne- vezünk egy olyan folyamatot, melynek lefolyta- tása után a rendszert eredeti állapotába nem tudjuk úgy visszavinni, hogy a rendszerben vagy környe- zetében ne jöjjön létre az eredeti állapothoz képest változás. M18/3

A természetben lejátszódó folyamatok általában ir- reverzibilisek. Pl., 1., izzó vasat vízbe tesszük lehűl - a víz lehűlésénél a vas nem melegszik fel. 2., -Adiabatikus rendszerben (szigetelt) A keverő mechanikai munkájától víz fel - melegszik (súrlódás) -a folyadék lehűlése a lapátokat nem forgat- ja.M19/1

Az I.főtétel szerint ez megengedett - a rendszer energiája nem változott ill. a mechanikai munka teljes egészében hővé alakul. dQ=0 dW= - dU Első esetben CLAUSIUS fogalmazta meg a II.főté- telt. A hőmennyiség alacsonyabb hőmérsékletű helytől magasabb hőmérsékletű helyre magától nem megy át M19/2

Ez csak külső munka árán, tehát egy, a környezet- ben létrejövő más változás árán hozható létre. Második eset PLANCH-féle megfogalmazása: Nem lehet olyan periodikusan működő készüléket szerkeszteni, melynek működése kizárólag abból állna, hogy a hőtartály hőtartalmát teljes egészében mechanikai munkává alakítja át ( másodfokú perpétum mobile) M19/3

A reverzibilis és irreverzibilis folyamat M20/1 szemléltetésére vizsgáljunk egy zárt adiabatikus rendszert. dq=0 -du=dw ad - 1 ƒ 2 du= 1 ƒ 2 dw ad -du=pdv u 1 -u 2 =w ad12 (  u/  v) ad = -p ábrázolva u-v kordinátarendszerben U1U3U2U4U1U3U2U4 v 1 v U1U3U2U4U1U3U2U4 P1p2P1p2 V 1 v 2

1., 1-2 görbe veszteségmentes (reverzibilis).Az u 1 -u 2 végpontokhoz tartozó munka a maximális munka.1-3. Veszteséges (inreverzibilis). 2.,Adiabatikus (szigetelt) rendszerben, ha van sur- lódás(pl. a dugattyú és a henger között) a hő a belső energia rovására keletkezik (2-3) Ez a valóságban lejátszódó folyamatok diagramj a. M20/2

A folyamatot 1-2 úton végzett munkával és a fo - lyamat végén a veszteség, v 2 térfogat mellett,kon- centráltan alakul át súrlódási munkává a 2-3 álla- potváltozásnál. u 1 - u 3 = adiabatikus irreverzibilis (nem veszteség mentes munka) Tehát, ha -du=dw=pdv ill. du+pdv=0 reverzi- bilis,veszteségmentes állapotváltozásról van szó. M20/3