Ipari katasztrófák nyomában 2. előadás1 Természettudományos ismeretek.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
I. előadás.
Advertisements

Adatbázisrendszerek elméleti alapjai 2. előadás
Vendéglátás és szállodaszervezés, gazdálkodás
Gépelemek II. előadás 6-7.hét
Fizika Bevezető 6. osztály.
Matematikai Statisztika VIK Doktori Iskola
Adatbázisrendszerek elméleti alapjai 5. előadás
Programozási alapismeretek 7. előadás. ELTE Szlávi-Zsakó: Programozási alapismeretek 7. előadás2/  Sorozatszámítás.
Máté: Orvosi képfeldolgozás10. előadás1 Több kompartmentes modell, pl.: Lineáris tagok. Pl. k 32 jelentése: a 3-ba a 2-ből jutó tracer mennyisége lineárisan.
EKG kapuzott (ECG gated) szív vizsgálat
Máté: Orvosi képfeldolgozás3. előadás1 Torzítás. Máté: Orvosi képfeldolgozás3. előadás2 A tárgy nagyítása A forrás nagyítása forrás tárgy kép A tárgy.
Kísérletezés az EDAQ530 adatgyűjtő műszerrel
Mérési pontosság (hőmérő)
Dr. Balogh Péter egyetemi adjunktus Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék STATISZTIKA I. 11. Előadás.
Dr. Szalka Éva, Ph.D.1 Statisztika II. VII.. Dr. Szalka Éva, Ph.D.2 Mintavétel Mintavétel célja: következtetést levonni a –sokaságra vonatkozóan Mintavétel.
A társadalomtudományi kutatás módszerei
Előadó: Prof. Dr. Besenyei Lajos
III. előadás.
Fuzzy halmazok. 4. előadás2 3 4 Egy hagyományos halmazEgy Fuzzy halmaz.
Regresszióanalízis 10. gyakorlat.
ÖSSZEFOGLALÓ ELŐADÁS Dr Füst György.
Készítette: Kosztyán Zsolt Tibor
Egytényezős variancia-analízis
Hőtan.
Érzékenységvizsgálat
Ipari katasztrófák nyomában 4. előadás1 A szervezettség.
Ipari katasztrófák5. előadás1 Eseménykivizsgálás.
Kockázatelemzés (PSA)
Ipari Katasztrófák nyomában 7. előadás1 Biztonsági adatok gyűjtése és elemzése.
Ipari katasztrófák nyomában 11. előadás1 Monte-Carlo módszerek.
Nagy rendszerek biztonsága
Ipari Katasztrófák3. előadás1 A technika. Ipari Katasztrófák3. előadás2 A technológia kialakulása 1.Alapkutatás: a természettudományos össze- függések.
Ipari katasztrófáknyomában 6. előadás1 Mélységi védelem Célok: Eszközök meghibásodása és emberi hibák esetén bekövetkező meghibásodások kompenzálása A.
Ipari katasztrófák nyomában 4. előadás1 Kezdeti események Feladat: egy valószínűségi modell felállítása, amelyből megbecsülhető a kezdeti esemény valószínűsége;
Példák Egy berendezés meghibásodását vizsgáljuk, azonos T időközök alatt. A meghibásodások száma: n 1,n 2,...,n N. Milyen modell használható? Példa: Egy.
Alapsokaság (populáció)
Alapfogalmak.
© Farkas György : Méréstechnika
Automatika Az automatizálás célja gép, együttműködő gépcsoport, berendezés, eszköz, műszer, részegység minél kevesebb emberi beavatkozással történő, balesetmentes.
HALLGATÓI ELÉGEDETTSÉGI VIZSGÁLATOK A WJLF-EN A es tanév eredményei.
A valószínűségi magyarázat induktív jellege
Máté: Orvosi képfeldolgozás6. előadás1 tüdő lép máj Szívizom perfúzió (vérátfolyás) bal kamra jobb kamra A bal kamrai szívizom vérellátásának megítélését.
Radon transzformáció (J. Radon: 1917)
I. előadás.
Pénzügyi feladatok VBA támogatása Barna Róbert KE GTK
Osztott adatbázisok.  Gyors ismétlés: teljes redukáló  Teljes redukáló költsége  Természetes összekapcsolások vetítése  Természetes összekapcsolások.
Máté: Orvosi képfeldolgozás10. előadás1 Két kompartmentes modell F = F(t) C A (t)(artériás koncentráció) (flow) k 12 k sejt közötti tér 2. sejten.
Címlap Bevezetés az információelméletbe Keszei Ernő ELTE Fizikai Kémiai Tanszék
Röntgen cső Anód feszültség – + katód anód röntgen sugárzás
Bevezetés a méréskiértékelésbe (BMETE80ME19) 2014/
Automatika Az automatizálás célja gép, együttműködő gépcsoport, berendezés, eszköz, műszer, részegység minél kevesebb emberi beavatkozással történő, balesetmentes.
Máté: Orvosi képfeldolgozás8. előadás1 Kondenzált képek Transzport folyamat, pl. mukocilliáris klírensz (a légcső tisztulása). ROI kondenzált kép F 1 F.
Üreges mérőhely üreg kristály PMT Nincs kollimátor!
Barna Róbert KE GTK Informatika Tanszék Pénzügyi feladatok VBA támogatása 7. előadás.
Kutatásmódszertani dilemmák
Szimuláció.
Bevezetés a méréskiértékelésbe (BMETE80ME19) 2014/
 A matematikai statisztika a természet és társadalom tömeges jelenségeit tanulmányozza.  Azokat a jelenségeket, amelyek egyszerre nagyszámú azonos tipusú.
Máté: Orvosi képfeldolgozás5. előadás1 Mozgó detektor: előnyHátrány állójó időbeli felbontás nincs (rossz) térbeli felbontás mozgójó térbeli felbontás.
Máté: Orvosi képfeldolgozás12. előadás1 Regisztrációs probléma Geometriai viszony meghatározása képek között. Megnevezései: kép regisztráció (image registration),
Máté: Orvosi képfeldolgozás5. előadás1 yy xx Linearitás kalibráció: Ismert geometriájú rács leképezése. Az egyes rácspontok képe nem az elméletileg.
Bevezetés a méréskiértékelésbe (BMETE80ME19)
Bevezetés a méréskiértékelésbe (BMETE80ME19) 2014/
Szimuláció. Mi a szimuláció? A szimuláció a legáltalánosabb értelemben a megismerés egyik fajtája A megismerés a tudás megszerzése vagy annak folyamata.
Eredetileg a statisztika matematikai eszközöket igénybe vevő államháztartástant jelentett, vagyis azon módszerek gyűjteményét és elméletét, amelyek segítségével.
A fizika mint természettudomány
Bevezető Mivel foglalkozik a fizika? Az anyag megjelenési formái a természetben 6. osztály Fizika.
Kísérlettervezés 3. előadás.
Gazdaságinformatikus MSc
Hőtan.
Előadás másolata:

Ipari katasztrófák nyomában 2. előadás1 Természettudományos ismeretek

Ipari katasztrófák nyomában 2. előadás2 1, Objektív természettörvények A termelés során azokat a természettörvényeket kell kihasználni, amelyek a célhoz vezetnek. A természettörvényeket tantárgyak keretei között szokás megismerni. (Önképzés) Nem a törvényeket kell bemagolni, hanem a megismerés módját. Használjanak kéziköny- veket. Bonyolult esethez kérjenek fel szakértőt. Mindent elemezni kell, és le kell vonni a következtetést. (Stöchiometria)

Ipari katasztrófák nyomában 2. előadás3 Csak egy valóság van. Egymagában egy elmélet nem kielégítő egy ipari folyamat megvalósításához. Egy ipari folyamatban nem a tiszta természettörvényt kell keresni. A természettörvények csak „tiszta” körülmé- nyek között figyelhetőek meg. Szükség lesz valószínűségszámításra és statisztikára, az egész fizikára (szakértők!).

Ipari katasztrófák nyomában 2. előadás4 Alkalmazzák az univerzális megfigyelése- ket: Energiamegmaradás Entrópiamaximum Termodinamika főtételei (hő önként csak a melegebb helyről az alacsonyabbra megy át. Nincs olyan folyamat, melynek összes hatása csupán az volna, hogy egy hőtartály hőt veszít, helyette munka keletkezik. Nincs egyetlen hőtartály hőjével működő periodikus gép.)

Ipari katasztrófák nyomában 2. előadás5 2, Modellek alkalmazása A modellben meg kell mondani a lehetséges változókat, a változók megengedett érték- készletét. Fel kell sorolni a paramétereket is, azok megengedett értékkészletét. Fel kell sorolni az inputként megadandó változókat. Az iparban csak természet- tudományos modell alkalmazható. Minden modell csak érvényességi körén belül alkalmazható.

Ipari katasztrófák nyomában 2. előadás6 Minden modellt használat előtt ellenőrizni kell, ez a validáció és verifikáció (V&V) lépé- sekben történik. Vásárolt modell esetén az eladótól el kell kérni az erre vonatkozó doku- mentáció. Ha ilyen nincs, a vevőnek kell a hiányzó dokumentációt legyártania (igen drága). A modell használatakor ügyeljünk a para- méterek bizonytalanságára, az input adatok hibájára (érzékenységszámítások).

Ipari katasztrófák nyomában 2. előadás7 Amennyiben a modellben új paraméterre vagy változóra van szükség, a modellt fejleszteni kell. Ez lehet drága és lassú, alapos megfontolást igényel. Modellek típusai Determinisztikus modell: minden meny- nyiség maghatározott, a véletlennek nincs szerepe. Statisztikus modell: véletlen mennyiségek is szerepelnek.

Ipari katasztrófák nyomában 2. előadás8 Modellek pontossága Minden ipari modell korlátozott pontosságú, mert: az alkalmazott összefüggések közelítő jellegűek (ideális esetre vonatkoznak) a modell inputját mérésből kapjuk meg nagyszámú változó esetén felléphet káosz.

Ipari katasztrófák nyomában 2. előadás9 3, Mérés A modell validálása gyakran mérésekkel történik. A MÉRÉS NEM A VALÓSÁGOT MUTATJA, a mérés is egy modell keretében történik, adott pontossággal. A mérést mindig ipari körülmények között, a rendelkezésre álló eszközökkel kell elvégezni (ha nem megy?). A mérés hibája Szisztematikus hiba:

Ipari katasztrófák nyomában 2. előadás10 Egy mérendő fizikai mennyiséget sohasem közvetlenül mérünk. A mérhető mennyiségek kapcsolatba hozhatóak a mérendő mennyi- séggel egy modell keretei között. A kapcsolat jellege: F(p,m)=0. Itt F-et a modell szolgál- tatja, m mérhető mennyiség, p pedig a mérendő mennyiség.

Ipari katasztrófák nyomában 2. előadás11 Statisztikus hiba: A mért mennyiség megadása: mért mennyi- ség értéke és hiba formájában (ld. 4. előa- dás) Részletek: Szatmáry Zoltán: Bevezetés a méréskiértékelésbe

Ipari katasztrófák nyomában 2. előadás12 4, A modell pontossága Az ember bevonása a mérésbe Az alábbi kísérletet az USA-ban végezték. Egy számítógépen véletlenszám-gene- rátort futtattak, és kiválasztott egyé- neknek azt a feladatot adták, hogy egy gomb megnyomásával a számokat csök- kentsék vagy növeljék. (A gomb teljesen hatástalan volt, de az alanyok nem tud- ták.) Az eredmény:

Ipari katasztrófák nyomában 2. előadás13 Véletlen számok befolyásolása véletlen szám esetén várható érték , szórás (A pontos értékek: és 7.071)

Ipari katasztrófák nyomában 2. előadás14 A PK- csoport (12100 fő) csökkenteni akarta a számokat (99.704,6.968) Valószínűsége A PK+ csoport (13050) növelni akarta a számokat (100.23,6.979) Valószínűsége:

Ipari katasztrófák nyomában 2. előadás15 Maga a kísérlet 1982-ben történt (azóta többször megismételték), a jelenségre nem találtak magyarázatot.

Ipari katasztrófák nyomában 2. előadás16 A mérési hiba és a modell becslésének különbsége. A modell ellenőrzése. Legyen f m (x i ), f s (x i ) a mérés ill. számítás eredménye az x i helyen. Tfh a számítás szabadon normálható: Q minimizálható c alkalmas választásával, Q val. változó, eloszlása  2. Részletek: 4. előadás.

Ipari katasztrófák nyomában 2. előadás17 Ab ovo véletlenszerű elemek: időjárás, földrengés, természeti csapások. Példa: bomlási állandó becslése (Szatmáry jegyzetből) részletek a 4. előadásban.

Ipari katasztrófák nyomában 2. előadás18 A modell hibájának becslése Hogyan állapítható meg az eltérésből a modell hibája? Statisztikus módszerekkel, ld. Szatmáry- jegyzet.

Ipari katasztrófák nyomában 2. előadás19 5, Determinisztikus vagy véletlen? Amennyiben egy jelenség azonos körülmé- nyek esetén is más-más eredményre vezet, feltehetően véletlenről (statisztikus eseményről) van szó. Egy jelenség tűnhet véletlennek egy modell- ben és determinisztikusnak másik modell- ben. (Példa: a gyenge kölcsönhatás). n  p+  - + antineutrinó, folytonos  spektrum?

Ipari katasztrófák nyomában 2. előadás20 6, A megismerés korlátai Minden axiómarendszerben léteznek bizo- nyíthatatlan és cáfolhatatlan állítások. Determinisztikus rendszerekben is létezik káosz. Minden mérés véges pontosságú Nincs technológia ember nélkül. Ennek ellenére az ipari folyamatok tervez- hetőek és biztonságosan végrehajthatóak.

Ipari katasztrófák nyomában 2. előadás21 7, A bizonytalanság forrásai 7.1 A fizikai modell Sajátértékfeladat, peremértékfeladat, kezdetiértékfeladat Követelmények a modellel szemben: Kevés paraméter, stabilitás, az alapfeltevések ellenőrizhetősége Descartes világképe: a mechanisztikus modell

Ipari katasztrófák nyomában 2. előadás Káosz és stabilitás Turbulens áramlás, plazma

Ipari katasztrófák nyomában 2. előadás23 8, Tudomány és technika-A Mit tud egy gép? Hiba, hibázás gyakorisága SW hibája HW hibája

Ipari katasztrófák nyomában 2. előadás24 8, Tudomány és technika- B Eszközök biztonsága A hibák oka: a feltevések nem teljesülnek Öregedés, kopás Karbantartás A biztonság mérnöki aspektusai (méretezés)