A roma politikai részvétel és képviselet lehetőségei Balázs Dobos (MTA TK KI) Romakérdés és hátrányos helyzet – Kitörési pontok és stratégiák Republikon Intézet – Ars Longa Művészeti Egyesület 2013. október 25.

A roma politikai részvétel ügye A 2000-es évekre a kérdés előtérbe kerülése Nemzetközi szinten: „Hatékony közéleti részvétel” Romastratégiák Nemzetközi kutatások: polgári-politikai jogok kivívása, ua. mobilizáció kudarca Politikai részvétel, képviselet intézményes formái Egyesületi, civil szféra Kisebbségi/nemzetiségi önkormányzatok Kedvezményes mandátumszerzés helyi és országos szinten Cigány/roma politikai pártok Tanácsadó, véleményező testületek

A közép- és délkelet-európai roma politikai mobilizáció kudarca Belső és külső tényezők, köztük Társadalmi/politikai törésvonal nagyfokú hiánya Nyelvi-kulturális heterogenitás, tagoltság Területi szétszórtság Szavazásra nem jogosultak relatíve magas száma Gyenge szervezeti kapacitások, erőforrások hiánya, választói bizalmatlanság Társadalmi-gazdasági marginalizáció Előítéletek, diszkrimináció Más képviseleti formák, intézményi tényezők Pártalapítási szabályok, választási rendszer

Az egyesület és a kisebbségi/ nemzetiségi önkormányzat Egyesület: 1988-1994 között meghatározó Eleve szervezeti pluralizmus 1989 után „extrém” pluralizmus, min. 1500 szervezet (2011) – ernyőszervezetek 2006-tól kizárólagos jelöltállítás Kisebbségi önkormányzati rendszer 1994- Kiterjedtebb, költségesebb feladatok: eltérő megítélés Szociális, oktatási és jogvédelmi ügyek jelenléte, lokális konfliktus-megelőzés, -kezelés Helyi kapacitások erősítése

Parlamenti képviseleti modellek Intézményi kontextus: pártalapítási és választási szabályok Kisebbségi képviselet tiltása (pl. Bulgária az 1990-es években) Neutrális rendszerek (pl. Csehország, Magyarország – 2014-ig, Szlovákia) Kisebbségi képviselet elősegítése Mandátumszerzési küszöb eltörlése (pl. Szerbia) Fenntartott képviselői helyek (pl. Horvátország, Koszovó, Románia) Mainstream pártokkal való megállapodások

Kedvezményes mandátumszerzés helyi és országos szinten „Országgyűlés munkájában való részvétel” (Alaptörvény) Országgyűlési választási törvény: Nemzetiségi választói névjegyzék Egyéni képviselőjelöltre, országos önkormányzat listájára voksolás Kedvezményes kvóta elérés, ill. nemzetiségi szószóló + Képviselők, szószólók egyéb kiegészítő jogai Helyi szinten, a 10 ezer fősnél kisebb és nagyobb településeken, 1990-2006 között Önkormányzati választási törvény: 2014-től ismét kedvezményes mandátumszerzés

A roma népesség becsült száma és a roma pártok Közép- és Délkelet-Európában Bosznia-Hercegovina Max. 400,000 1 (2003) Bulgária Max. 800,000 ~ 25 (~ 2005) Csehország 150-300,000 ~ 10 (2004) Horvátország 18-300,000 2 (~ 2000) Koszovó Max. 150,000 Min. 3 (2008) Macedónia Max. 260,000 6 (2003) Románia 1,8-2,5 millió 13 egyesület (~ 2000) Szerbia 400-800,000 12 (2005-ig) Szlovákia 480-520,000 20 (2005)

A roma pártok főbb jellemzői Történelemben elsőként, a rendszerváltások eredményeként Főként balkáni országok Kellő létszámban, arányban jelen (kiv. Csehország, Horvátország) Más kisebbségek sikeresen mobilizálódtak Fragmentált pártszerkezet, külső és belső rivalizálás, egyesülési kísérletek (Parlamenti) választási sikertelenség Rövid életűek, különböző irányultságúak Pozícióorientáltak

A bejegyzett etnikai pártok Magyarországon, 1989-2013 Cigány Demokrata Unió 2003-2010 Magyarországi Cigánypárt 1992-1993 Cigányok Igazság és Élet Pártja 1994-2003 Magyarországi Cigányok Szociáldemokrata Pártja 1989-1992 Cigányok Kereszténydemokrata Pártja 2008- Magyarországi Kisebbségek Pártja 2005- Cigányok Szolidaritási Pártja 1994-2003 Magyarországi Roma Párt 1997-2006 Demokratikus Roma Párt 2000- Magyarországi Roma Összefogás Párt 2001-2007→ Megújult Magyarországi Roma Összefogás Párt 2007- Egység a Jövőért Integrációs Párt 2004-2010 Magyarországi Roma Unió Néppárt Egyesült Vidékfejlesztő, Város és Faluszépítő Hagyományőrző Párt 2003-2009 Együtt a Magyarországi Romákért Párt 2009- Magyarországi Romák Demokratikus Pártja 2001-2007 Hódmezővásárhelyi Etnikai Kisebbségek és Szimpatizánsaik Pártja 2001-2007 Magyarországi Szolidaritás Párt 2007- Kelet-Magyarországi Romák Szövetségi Párt 1995-2003 MCF Roma Összefogás Párt 2006- Liberális Roma Unió Párt 2002- Nemzetiségi Fórum 1998- Magyar Cigányok Béke Pártja 1993-2003 Összefogás Esélyegyenlőségért Párt 2005-2011 Magyar Cigányok Demokrata Pártja 1997-2006 Roma Egység Párt 1998-2001→ Roma Egység Párt 2001-2011 Magyarországi Cigányok Pártja 1990-1994 Újmagyarok Igazság Pártja 1989-1990→ Magyar Cigányok Igazság Pártja 1990 Magyar Keresztény Roma Párt 2001-2011 Magyarországi Cigányok Pártja 2013- Európai Roma Keresztények Jobblétéért Dem. Párt 2012- Magyarországi Cigánypárt 2013-

A magyarországi roma pártok főbb jellemzői Állandó, ua. marginális és vitatott szereplői a pártrendszernek Egyesületekhez, nemzetiségi önkormányzatokhoz képest Kizárva a nemzetiségi önkormányzatokból és a kedvezményes parlamenti képviseletből Korlátozott igény az etnikai törésvonal politikai szintű megjelenítésére Gyakorta gyenge és bizonytalan etnikai kötődések aligha feleltethetők meg a választói érdekeknek Pártok kapacitáshiánya Képviselet a mainstream politikai pártok soraiban

Az adott évben megalakult pártok száma

A bejegyzett pártok időbeli megoszlása

A pártok száma székhelyük szerint megyénként 3 2 1 12 1 3 2 1 1 1 1 1

A csoport önmeghatározása Többségük a cigányságra mint (nemzeti/ etnikai) kisebbségre épít „Cigány” és „roma” megnevezés használata Pártnevek: egyesítő-integráló törekvés Szervezetenként és időben változó álláspontok „Nem nemzetiség, hanem kisebbségi népcsoport” (MCIP, 1990, MCBP, 1995) Kisebbségi státus elvetése (MCDP, 2001) „Cigány az, aki cigány módon él!” (CDU, 2003) A cigányság nemzet (MROP, 2005)

Az országgyűlési egyéni képviselő-jelöltek száma pártonként (első forduló)

Az országgyűlési egyéni képviselő-jelöltekre leadott szavazatok száma (első forduló)

A roma egyéni jelöltek indulási helyei 1990-2010 (összesített számok, megyénként) 4 5 7 2 1 2 1 1 2 4 3 1 6

A (területi) listákra leadott szavazatok száma (OGY, EP)

Az egyéni jelöltekre leadott szavazatok száma (második forduló)

A pártprogramok, célok összesítése Többségüknél a többszintű képviselet célja Többségüknél szociális, illetve emberi jogi, kulturális, etnikai ügyek együttes jelenléte Valamivel többen szociális kérdésekre összpontosítanak Kevesebbnél, de a többségnél emberi jogi, kulturális, etnikai célok megfogalmazása (is)

Politikai, ideológiai elkötelezettség Baloldali-szociáldemokrata értékek: 7 párt Keresztény-kereszténydemokrata értékek: 3 párt Mainstream pártokkal kapcsolatok: 18 párt Kétoldalú kapcsolatok, együttműködés, beolvadás Pártok összefogása 2001-ben: DRP + MROP + REP + MCPB + MCDP

Pártszervezet és -vezetés Kevés, változó, ellentmondásos információk a tagság, az alapszervezetek, és a támogatók számáról Ambiciózus alapszabályok Vs. közvélemény-kutatások, választási eredmények Legsikeresebbeknél civil, CKÖ szervezeti háttér (Phralipe, MCF) Párt vezetőjének meghatározó szerepe Országos politikusok, értelmiségiek, vállalkozók, helyi CKÖ elnökök, képviselők

Köszönöm a figyelmet! Dobos Balázs dobos.balazs@tk.mta.hu Romakérdés és hátrányos helyzet – Kitörési pontok és stratégiák Republikon Intézet – Ars Longa Művészeti Egyesület 2013. október 25. Köszönöm a figyelmet! Dobos Balázs dobos.balazs@tk.mta.hu balazs.dobos@gmail.com