„Stratégia az intelligens közlekedési rendszerek hazai fejlesztéséhez” Budapest, szeptember 27. Dr.-habil Lindenbach Ágnes egyetemi magántanár

Az ITS stratégia szükségessége Az ITS rendszerek/szolgáltatások fejlesztési irányainak, a prioritások rögzítése/megfogalmazása szükséges a közlekedés- politikai célok eléréséhez, támogatásához. Az ITS stratégia alapelemeinek meghatározása a hazai helyzet, a fejlődés várható tendenciáinak és a stratégiai jellegű dokumentumok figyelembe vételével. A prioritások meghatározása mellett feladat-meghatározás: műszaki és nem műszaki jellegű feladatok rögzítése. Közúti közlekedéshez kapcsolódó stratégia – a minden egyes közlekedési ágazatot magába foglaló stratégia részeként - kapcsolódási pontokkal kell rendelkezzen a többi alágazat irányába.

ITS rendszerek fejlődését meghatározó tendenciák A közlekedés globalizációjának felgyorsulása az új EU országok csatlakozása miatt Európában; Európai és regionális együttműködés felerősödése az intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások területén határon átnyúló megoldással (MIP I.: CONNECT, MIP II.: EASYWAY projekt); Közlekedésbiztonság szerepének felerősödése: EU Bizottság eSafety kezdeményezése.

ITS rendszerek fejlődésének irányai Általánossá válnak a mindenki számára, minden időben, mindenhol rendelkezésre álló információs szolgáltatások; A felhasználók köre kibővül a közösségi közlekedést használókra, egyéb úthasználókra is; A lehetséges műszaki megoldások széleskörű intelligens közlekedési szolgáltatásokat tesznek lehetővé; Az ITS rendszerek/szolgáltatások alkalmazása terén megnő az igény a Public Private Partnership (PPP) iránt; A rendszerintegráció szerepe felerősödik.

Stratégiai jellegű EU dokumentumok „Intelligens közlekedési rendszerek alkalmazása a Transz- európai úthálózaton” c évi TEN-T jelentés; „White Paper: Európai Közlekedéspolitika 2010-ig: itt az idő dönteni” (2001. szeptember); eSafety / eCall témához kapcsolódó EU közlemények; „European ITS service – Deployment of intelligent transport system in the road sector in Europe” (TEMPO Titkárság kiadványa, 2003.); „Keep Europe moving – sustainable mobility for our continent”, mid-term review of the European Commission’s 2001 Transport White Paper, 2006.

Stratégiai jellegű hazai dokumentumok „Magyar közlekedéspolitika 2003–2015” c. dokumentum, GKM, 2003.; „Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS)” c. dokumentum, IHM, 2003.; „Stratégia a hazai közúti telematikai rendszerek alkalmazásához”, munka-dokumentum, GKM, 2004.; II. Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programja: 2007–2013 között; ITS széleskörű alkalmazása kiemelten kezelendő irány a KözOP-ban; „Egységes közlekedésfejlesztési stratégia ” („Zöld könyv”).

ITS prioritások a hazai úthálózaton I. Az autópálya-hálózat forgalmi menedzsment rendszere: A közeljövőben a változtatható jelzésképű táblákat felhasználó integrált forgalomszabályozó- és információs rendszereknek kell az autópálya forgalomszabályozás alapját képezniük. Határon átnyúló együttműködés: üzemeltetési határon át (autópálya – Budapest; autópálya – főútvonalak), ill. országhatáron átnyúlóan (Duna korridor: magyar-osztrák- szlovák együttműködés).

ITS prioritások a hazai úthálózaton II. Forgalomirányító központok: Autópálya forgalomirányító/forgalmi információs (fő)központ létrehozása az üzemeltetési határokon átnyúló, egyéb központokkal való együttműködést, illetve forgalmi menedzsmentet lehetővé téve. Megvizsgálandók a kiemelt fontosságú hazai agglomerációknak az európai közlekedési folyosók forgalma által érintett térsége, itt regionális/városkörnyéki központok. Multimodális közlekedési információk: Utazás előtti és utazás alatti információs rendszerek: A felhasználók/közlekedők számára intermodális, személyre szabott információk, minden helyen, időben. Alapfeltétel: átfogó multimodális adatbázis rendelkezésre állása, ill. a szükséges információk továbbítása/cseréje („PPP” szerepe).

ITS prioritások a hazai úthálózaton III. ITS alkalmazása a modern útüzemeltetésben: A modern útüzemeltetés tevékenységeihez tartozik a forgalomlefolyás szabályozása, a járművezetők folyamatos informálása. Az útüzemeltetés feladatait támogató telematikai eszközök fejlesztése szükséges. Elektronikus útdíjgyűjtés: A jövőben a hazai autópálya-hálózaton jelenleg alkalmazott rendszerek mellett, majd később azt felváltva létezhetnek az elektronikus útdíjgyűjtő rendszerek.

ITS prioritások a hazai úthálózaton IV. Egyéb alkalmazási területek Egységes személyközlekedési elektronikus fizetési rendszer: Az egységes személyközlekedési elektronikus fizetési rendszer létrehozása/bevezetése nagymértékben hozzájárulhat a közösségi közlekedés vonzóvá tételéhez. Rugalmas tömegközlekedés: A mindenkori igényekhez alkalmazkodó, a rendszeres személyszállítást pótló, illetve kiegészítő alkalmazás. eCall vészhívó rendszer Az európai előírásoknak megfelelően, egységes szolgáltatás kialakítása.

ITS prioritások a hazai úthálózaton V. Horizontális feladatok Rendszerfelépítés – egységes „Keret” az egyes önálló rendszerek és szolgáltatások egymáshoz kapcsolódásának és együttműködési módjának rögzítésére („HITS”); Az intelligens közlekedési rendszerek/szolgáltatások értékelése; Az ITS rendszerek szabványosítása.

PPP együttműködés a tervezés, a finanszírozás, az üzemeltetés területén; Jogi/jogszabályi feltételek megteremtése, szabványosítási kérdések, intézményi háttér biztosítása; A kapcsolódó kutatás-fejlesztés koordinálása; Nemzetközi együttműködés, határon átnyúló európai együttműködés a TERN hálózaton megvalósítandó ITS rendszerek/szolgáltatások tekintetében; Finanszírozás biztosítása, finanszírozási modellek létrehozása; Az intelligens közlekedési rendszerek/szolgáltatások megvalósításához kapcsolódó tudatformálás, oktatás. Kapcsolódó feladatok/prioritások – nem műszaki jellegű szempontok

JÖVŐ: EASYWAY Harmonizált európai fejlesztések kerete: megvalósítások és európai tanulmányok. Hazai háttér: „Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia ”.

Köszönöm figyelmüket! Dr.-habil Lindenbach Ágnes egyetemi magántanár ITS Hungary Egyesület főtitkár Tel/fax: