Világháború, forradalom, terror, Trianon

1918 október: „Ezt a háborút elvesztettük!”

Az első világháború hatása Szolnokon Megállította a város dinamikus fejlődését Elesett a frontokon 305 szolnoki katona Sokan csak évek múlva kerülnek haza a hadifogságból munkanélküliség közellátási problémák

Az őszirózsás forradalom győzelme: 1918. október 31.

Az őszirózsás forradalom békés katonái. Elegük van a háborúból.

A polgári társadalom demokratizálását remélik.

1918. október 31. A polgári demokratikus forradalom hatása Szolnokon Az új kormány értesítette a helyi polgármestert a hatalom átvételéről Megalakult a Nemzeti Tanács szolnoki szervezete Vezetői: Darvas Ferenc és dr. Pap Illés

Megalakult a KMP helyi szervezete: vidéken az elsők között Vezetője: dr. Guth Antal A problémák megoldását a kommunista hatalomátvételtől várják Taglétszáma gyorsan gyarapszik

A Vix-jegyzékben követelt semleges terület

1919. március 20: a Vix-jegyzék Károlyi Mihály és a kormány sem elfogadni, sem elutasítani nem tudta a teljesíthetetlen területi követeléseket, ezért lemondott. A hatalmat a szociáldemokratáknak adták át. Ők bevonták a kommunistákat. Létrejött a proletárdiktatúra

1919. március 21. Garbai Sándor és Kun Béla kikiáltja a tanácsköztársaságot

Márc. 23. Szolnokon létrejön a helyi direktórium: Vezetői: F. Bede László, Pálfy János, Szabó Károly Államosítások Szolnokon

A román támadás 1919. április végére a román hadsereg elérte a Tiszát Május 1-jén elesett a szolnoki hídfő, de nem vonultak be a románok (megállnak a szandai oldalon) A városban megszervezik a fehérgárdát Május 3-án a Vörös Hadsereg visszafoglalta a várost

Vörösterror Szolnokon Május 3-án délután robogott be Szamuely Tibor páncélvonata. A büntető expedíció terroristái május 4-én hajnalig – bírósági ítélet nélkül – negyvenkilenc szolnoki polgárt végeztek ki. A legmegrázóbb volt a 17 éves Mellinger Ede sorsa, aki apját kereste a letartóztatottak között. A bátor gyerek Szamuely szemébe vágta: „...maga nem bíró, hanem vadállat!” Ezért őt is kivégezték.

Szolnok frontváros - május elejétől július végéig - A románok a Tisza túlsó partjáról ágyúzták, repülőről géppuskázták a várost. Májustól július közepéig állóháború alakult ki Július 20-án a Vörös Hadsereg nagy ellentámadást kezdett, átkelt a Tiszán, és Karcagig előrenyomult

A rommá lőtt Vártemplom

Az ostrom utolsó hete A románok a következő héten fokozatosan visszaszorították a vörösöket Szolnoknál július 26 és 31 között ismét állóháború alakult ki A Vörös Hadsereg július 31-én elhagyta a várost

Részlet Dr. Urbán Lajos kórházi orvos naplójából: „Szolnokot 72 napon át ágyúzták a románok. Éjjel-nappal hordták a sebesülteket a kórházba, a halottakat a temetőbe, miközben a város apraja-nagyja a Zagyva és a Tisza gátjait erősítette. A védekezők is a túlparti ágyúk célpontjai voltak, ahogy a Vártemplom, a középületek és a lakónegyedek is.” Közel ötszázan haltak meg az ágyútűzben.

A proletárdiktatúra bukása: 1919. augusztus 1. Augusztus 1-jén: vöröskatonák és szolnoki munkások kiűzik a románokat Augusztus 2-án a románok megszállták a várost Szétdúlt város, lerombolt hidak, 500 polgári áldozat

Fehérterror A tiszti különítmények brutális kegyetlenséggel számoltak le a tanácsköztársaság híveivel Szolnokon 18 embert öltek meg

1920. június 4. Trianon Magyarország elvesztette területének két harmad részét, lakosságának több mint a felét.

A Tiszavirág híd városi hídfőjénél épül meg a szolnoki Trianon-emlékmű. 1944-ben lerombolták a szovjetek az ereklyés országzászlót.

Hősi emlékmű az 1. és 2. világháború magyar, német, olasz, orosz és román elesett katonáinak és hadifoglyainak emlékezetére

Szentgyörgyi István: Hősök szobra