Papusi matroska. Csővezeték Bp vs Moszka Moszka – II – tér.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Globalizáció Globalizáció:
Advertisements

„A jegybank kamatcsökkentési hajlandósága” Hamecz István ügyvezető igazgató „Új kormányos – régi gondok” GKI konferencia november 25.
A logisztika szerepe országunk és vállalataink versenyképességében Chikán Attila Igazgató, Versenyképesség Kutató Központ, BCE Társelnök, Magyar Logisztikai,
A globális világgazdaság regionális átrendeződése
A Turizmus sajátosságai a marketingben
Globális Korrupciós Jelentés: Klímaváltozás Bemutató május 11. Budapest.
Miért boldogabbak az emberek az egyik országban, mint a másikban?
Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Széleskörű társadalmi képviselet (pártok, szakszervezetek, kamarák,
Az indiai gazdaság kilátásai a 21. század elején
NAPII. - mikrogazdaság Jobbágy Valér GKM. Iránymutatások - mikrogazdaság Tudással és innovációval a növekedésért 7. A K+F célú beruházások növelése és.
A jelenléten alapuló fejlesztés Az előadás menete A fejlesztés szükségessége, fogalma A probléma lényege A javasolt modell.
HELYI ÉS TÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI FEJLESZTÉSI PÓLUS SZIGET, VAGY A TÉRSÉG MOTORJA? SZŰCS ERIKA Budapest, december 06.
A globális világ orosz szemmel
A vállalkozások környezete
„G A Z D A S Á G P O L I T I K A” SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ELŐADÁS SOROZAT 10 x 10 makrogazdasági trendek Szeged, február.
A BRIC-országok jövője
A külső környezet elemzése
A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS KÉRDŐJELEI A TÁRSADALOM, A GAZDASÁG ÉS AZ ÖKOLÓGIA ÖSSZEFÜGGÉSE A GLOBÁLIS WILÁGBAN.
Oroszország a világgazdaságban
Az RTM kialakulása és koncepciójának lényege
Versengő tézisek a fenntartható fejlődésről: a piaci és az alternatív gazdasági modell Boda Zsolt MTA PTI, BCE, Védegylet.
1 Prof. emeritus Dr. Knoll Imre egyetemi tanár, MTA doktor Új törekvések a logisztikai közreműködésben Heller Farkas Főiskola Logisztika Szakirány II.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Az EU többéves pénzügyi kerete
1 Az Európai Unió Agrárpolitikai célkitűzései a kezdetekkor és napjainkban Csordás László.
Nemzeti fejlődés és versenyképesség a mai világgazdaságban
Magyarország 2015 Intézményi Reform Munkacsoport.
1 Magyarország 2020 perspektívájában Dr. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt november 29.
46. Közgazdász-vándorgyűlés, június 27., Cz.E. 1/17 Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet.
44. MKT Vándorgyűlés , Nyíregyháza 1 „MAGYAR HELYTEREMTÉS EURÓPÁBAN” Informatika a modern magyar gazdaságért avagy a GKM teendői.
, Gödri István Vállalati versenyképesség A Folyamatos jobbítás kultúrája 2008 június 27 Eger.
Az MNB inflációs előrejelzésének szakmai háttere Hamecz István ügyvezető igazgató október 18.
Latin-Amerika: Piaci lehetőségek a messzi kontinensen – Csontos Csaba 1 Csontos Csaba, elnök - BKIK Latin-Amerikai Szakmai Osztály Latin-Amerika: Piaci.
Az ellátási láncok biztonsága
MTA Regionális Kutatások Központja Szirmai Viktória A következő évek főbb kutatási irányai Javaslatok november 25.
Összehasonlító gazdaságtan A globalizáció hatása a gazdasági rendszerek változására.
Határon átnyúló együttműködések – a KKV-k hálózatépítésének egy lehetősége Előadó: Firtl Mátyás általános alelnök Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat.
1 Az Európai Unió Strukturális és Regionális politikája Előadó: Tóth István.
Tudásalapú társadalom és fenntartható fejlődés a globális felmelegedés korában Milyen globális és európai kihívásokra kell válaszokat találnunk? Herczog.
Globális problémák.
A lánc menti együttműködés és az innováció: a képességek és a meghatározó szakértelem kombinálása dr. Sebők András Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.
A marketingkörnyezet elemzése
1 A MAGYAR GAZDASÁG VERSENYKÉPESSÉGE ÉS BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐI Chikán Attila a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézetének egyetemi tanára,
„Határon innen, határon túl – integráció és migráció a Kárpát- medencében” – A projekt eredményeinek bemutatása Eger, február 25. Projekt záró konferencia.
1 Jelentés a pénzügyi stabilitásról április.
A jelenlegi válság és a reálszféra Chikán Attila egyetemi tanár, igazgató Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézet Versenyképesség Kutató.
A világgazdasági régiók növekedése (előző év = 100)
A mezőgazdaság és az élelmiszeripar kapcsolata a fenntartható fejlődés érdekében Kaposvár 2009 április 28. Sándor István Földművelésügyi és Vidékfejlesztési.
EU regionalizmus Az EU regionális politikájának gyakorlata, megvalósulása, eszközrendszere, fejlesztési lehetőségei Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem.
Alsó-Ausztria Gazdasági Stratégiája RECOM hálózati találkozó – gazdaság/ innováció - Győr, Mag. Florian Riess, MBA, M.E.S.
Megszorítások, reformok, versenyképesség – Magyarország 2006.
Civil Európa – civilek Európában
Vegyipari trendek az EU-ban és Magyarországon
Magyarország külkapcsolati rendszere Szabó Zsolt március 20.
A AS IDŐSZAKRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS AKTUÁLIS HELYZETE MAGYARORSZÁGON NAGYHÁZI GYÖRGY SZAKMAI TANÁCSADÓ, NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HUSRB/1203/213/151.
Törzsök Erika: Színes szőttest - avagy milyen kisebbségpolitikára van szükség? 2006.
1 Az Európai Unió Agrárpolitikai célkitűzései a kezdetekkor és napjainkban Csordás László.
Regionális üzleti trendek A projekt az EU társfinanszírozásával, az Európa Terv keretében valósul meg január 27. Regionális üzleti trendek A tantárgy.
Oroszország.
PREZENTÁCIÓ AZ EU-HOZ CSATLAKOZÓ ORSZÁG KAMARÁINAK DEBRECEN, MAGYARORSZÁG NOVEMBER 24. (hétfő) Michael Geary Vezérigazgató.
Strukturális alapok és a HEFOP. Strukturális Alapok Európa regionális politikája a pénzügyi szolidaritáson alapul. A Strukturális Alapok, az EU regionális.
A magyar KKV-k regionális versenyképessége A KKV-k segítése – támogatás, avagy befektetés? Miklóssy Ferenc elnök Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara.
Trendek és folyamatok az indiai gazdaságban a statisztikák tükrében Székely-Doby András, PhD. tudományos főmunkatárs, MTA Világgazdasági Kutatóintézet.
A külső környezet elemzése
Tágabb, mint a kereskedelmi szerződések köre
Vállalati terv bemutató
40. GLOBALIZÁCIÓ ÉS GLOBÁLIS FOLYAMATOK.
GLOBÁLIS CÉLOK A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSÉRT Global Goals.
Magyar gazdaságpolitika a rendszerváltás után 2. A 2010 utáni korszak
Előadás másolata:

papusi matroska

Csővezeték

Bp vs Moszka

Moszka – II – tér

„Észak Velencéje”

Barents-tenger

Blazsennij székesegyház, Vörös-tér

Vörös tér

A sokmilliós város fejlődése

Novoszibirszk a legnagyobb szibériai város

Novoszibirszki gyárak

Angara folyó

Szurgut Ob menti iparváros

Ny. Szibériai ipar(Ob folyón)

Transzszibériai expressz

Társadalmi, és politikai problémák: társadalmi problémák:  Lakosság harmadát érintő szegénység  Demográfiai helyzet romlása o Politikai problémák:  A demokratizálódás folyamatában visszalépés

Putyin elnök eredményei Politikai stabilitás Reformfolyamat: adóreform Vállalati nyereségadó csökkentése: 35-ről 24%-ra Személyi jövedelemadót vezettek be: 13% Társadalombiztosítási reform Ezek nemcsak a vállalati-vállalkozói pénzügyi lehetőségekre hatnak ki, hanem a legális módok felé terelik a gazdasági szereplőket, elősegítve ezzel a feketegazdaság, és a korrupció visszaszorítását

Legfontosabb gazdasági feladatok: A bruttó hazai termék legalább kétszeresére növelése az évtized során A rubel teljes konvertibilitásának, nemzetközi piacokon való szabad mozgásának elérése Az adóreform továbbvitele az egyszerűsítés és adócsökkentés szellemében Új elemek:  Erőforrásokkal való takarékosság  Humánszféra reformja  Nyugdíjrendszer, infrastrukturális monopóliumok, a lakásgazdálkodás, a közüzemek reformja

Zárógondolatok Gondosan vigyáz a pénzügyi egyensúlyra, az eladósodás szinten tartására Hatalmas (deviza) tartalékokat halmozott fel A gazdaság teljesítmény igen nagymértékben függ az olaj világpiaci árának alakulásától Oroszország a világgazdaság egyik tényezőjévé vált Egyik legdinamikusabban növekvő gazdasága Globalizáció, integrációs kényszer alól sem vonhatja ki magát A külső országokkal való kapcsolatok jelentősége a gazdaság egészében egyre meghatározóbbá válik.

A világ Oroszország körül – a közeljövő kontúrjai –1. Oroszország integrálódott a globálissá vált világba G-8 állandó tagja: Szentpétervár EU – Oroszország: 10 éves a lejáró együttműködési megállapodás - meghosszabbítás vagy sikerül újat alkotni más integrációk részese: FÁK; SOSZ; APEC;

NATO – Oroszország: együttműködés a terrorizmus ellen; béketeremtés; békefenntartás minden globális probléma érintettje: migráció; klímaváltozás; ivóvíz; környezetvédelem; élelmiszer ellátás; minden globális fejlődési változat részese: megnövekedett kockázat globális gyorsulás alkalmazkodás a globalizálódáshoz

–2. Oroszország a világgazdaság egyik motorja – kereteit befolyásolja azzal, hogy: nem fegyverkezik (másoknak sem segít) oly mértékben, hogy globális vagy regionális háborút, összeütközéseket váltson ki, amelyek megrendítik a világgazdaságot megőrzi az energiahordozók exportjának stabilitását, és az árak mozgását is úgy befolyásolja, hogy elfogadható mértékű határok között emelkedjenek a világ pénzügyi rendszerében nem vált ki megrendítő erejű változást

az országában felgyorsult innovációk eredményeit nem zárja el, hanem az egyetemes tudás részévé teszi részt vesz a globális környezetvédelmi folyamatokban, a természetben keletkezett hiányok (pl. ivóvíz stb.) problémáinak a megoldásában a saját területén keletkező olyan problémákat (migráció, népesség csökkenés, fertőzések, stb.) megoldja, amelyek negatívan hathatnak a világgazdaságra

–3. A világgazdaság fejlődésének legvalószínűbb trendjei egészében elősegítik az orosz gazdaság fejlődését, de a világgazdaság fejlődése önmagában nem jelent garanciát az orosz gazdaság dinamikus fejlődésére; sőt, számos olyan kockázatot is tartalmaz, amelyek túlnőnek a lehetőségeken sok függ a politikai hatalom és az üzleti világ képességétől: miként tudnak élni a világgazdaság nyújtotta lehetőségekkel

a tradicionális orosz export (energiahordozók, nyersanyagok, fegyverek) mennyiségi és árstabilitása lehetővé teszi a gazdaság strukturális diverzifikációját a legkorszerűbb technikák, technológiák (biotechnológia, nanotechnológia, robottechnológia, kommunikációs eszközök integrációja) alkalmazásának irányába

az integrációkban való részvétel (főként a „posztszovjet” térségben, az EU-val, a Csendes-óceáni térségben, Kínával) lehetővé teszi a magas szintű tőkeallokációt, és megszűnhet az energiahordozók, nyersanyagok dominanciája Oroszország külgazdasági kapcsolataiban Oroszország WTO tagsága – a belső strukturális átalakulásokkal együtt – felerősítheti az ország innovációs képességét, és ezzel a gazdaság növekedése tartósan 7% körül lehet.