AZ EMBERI IMMUNRENDSZER FELÉPÍTÉSE, MŰKÖDÉSE IMMUNOLÓGIA AZ EMBERI IMMUNRENDSZER FELÉPÍTÉSE, MŰKÖDÉSE Forrás: egeszseg.bdf.hu/.../2_IMMUNOLOGIA.pps

Alapfogalmak Antigén – a szervezetbe bejutó sejtes vagy solubilis idegen struktúrák, amelyek immunreakciót váltanak ki Antitest – az antigénekkel szemben termelődött fehérjék (immunglobulin) Humorális immunválasz – az antigénekkel szemben immunglobulinok képződnek Cellularis immunválasz – az antigénekre specifikus aktivált Teff sejtek keletkeznek

A szervezet védekező mechanizmusai Cél: az antigének eltávolítása Immunválasz: a felismert antigén ki-küszöbölése (semlegesítés és lebon-tás) Az antigén eltávolítás szakaszai: Felismerés Védekező erők mozgósítása Tényleges kiküszöbölés folyamata

A védekező mechanizmus antigénre specifikus elemei Antigénre specifikus sejtes elem a lymphocyta Felszínén az antigén felismerésére alkalmas receptorkészletet hordoz Az antigénre specifikus humorális faktorok az immunglobulinok

A védekező mechanizmus antigénre nem specifikus elemei Antigénre nem specifikus sejtes elemek a különböző típusú phagocytáló sejtek és a természetes ölő (NK) sejtek Az antigénre nem specifikus humorális faktorok a citokinek és a komplement-rendszer

ANTIGÉNEK, ANTITESTEK

AZ IMMUNGLOBULIN MOLEKULA

VÉDEKEZŐ MECHANIZMUSOK

NEM SPECIFIKUS VÉDEKEZÉS

GYULLADÁS

AKUT FÁZIS REAKCIÓ

A KOMPLEMENT RENDSZER AKTIVÁLÓDÁSA Klasszikus út Antigént hordozó sejthez kötődő specifikus immunglobulin indítja el az aktiválódást Alternatív út Egyes mikroorganizmusok felszínén előforduló aspecifikus szénhidrát komponensek indítják el az aktiválódást

A KOMPLEMENT RENDSZER AKTIVÁLÓDÁSA alternatív út klasszikus út

FEHÉRVÉRSEJT-KÉPZÉS

PHAGOCYTOSIS

NYIROKSZERVEK

A NYIROKSEJTEK EREDETE: T- és B-sejtek

LYMPHOCYTA TÍPUSOK

ANTIGÉN PRESENTÁCIÓ I.

ANTIGÉN PRESENTÁCIÓ II.

CELLULÁRIS és HUMORÁLIS IMMUNITÁS KAPCSOLATA

B-sejtes immunválasz

AZ IMMUNOLOGIAI MEMÓRIA KIALAKULÁSA

MESTERSÉGES VÉDŐOLTÁSOK

Vannak olyan betegségek, amik kijátsszák az immunrendszer működését, vagy olyan súlyosak, hogy a szervezet képtelen megbirkózni velük. Ilyenkor mesterséges immunitás kialakítása szükséges. Ennek eszköze a védőoltás. A védőoltás során vagy kész antitesteket juttatnak a szervezetbe, vagy legyengített kórokozókat, melyeket az immunrendszer könnyen legyőz; így a betegség tünetmentesen játszódik le, viszont a szervezet megjegyzi a kórokozókat, és később "erős" példányaik ellen is tud védekezni. A kész ellenanyagot akkor használják, amikor az egyén már megfertőződött, de még nem rendelkezik a betegség elleni immunitással. Az ellenanyagot egyszerű és jól bevált módszerrel készítik: az adott immunogénnel megfertőznek egy nagyobb testű állatot, általában szarvasmarhát. Az állatban lejátszódik a védekezés, de nagy tömege miatt nem produkál tüneteket. A védekezési folyamat végén vért vesznek a fertőzött állattól, s ez a vér tartalmazza az ellenanyagot.

Az immunrendszer fokozott (és „kisiklott”) működése okozza az allergiás reakciók kialakulását. Az allergia kialakulásában az adott egyén genetikai adottságai mellett a környezeti tényezők és az immunrendszer szabályozó működésének zavarai is szerepet játszanak. Az allergiás reakció kulcsszereplői a vérben található basophil leukociták és az elszórtan a test minden részében jelen lévő úgynevezett hízósejtek, valamint az allergén hatására termelődő jellegzetes IgE- típusú ellenanyag molekulák. Az allergén hatására az IgE ellenanyag közvetítésével aktiválódnak a sejtek, ami az allergiás reakció jellemző tünetei okozó anyagok kiszabadulását eredményezi a sejtekből.

Túlérzékenységi reakció ANAPHYLAXIA