Programzáró szakmai nap Szolnok, november 12. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár és Művelődési Intézet
Tervek a közgyűjteményi digitalizálás összehangolására – európai kitekintés Dippold Péter Országos Széchényi Könyvtár
Pulman (Publika Magyar Könyvtári Kör, ) CALIMERA (Publika Magyar Könyvtári Kör, ) Minerva/TEL/TEL-ME-MOR/EDLnet (OSZK, Light (Békéscsaba, ) Előzmények – EU-s projektek
Közgyűjtemények összefogását szorgalmazzák Technológiai irányultságúak Nagy hangsúlyt fektetnek a teljesítménymérésre, -értékelésre Kapcsolati tőkét alapoznak meg Képzés szerepe kiemelt A projektekben nagy szerepet kap az esélyteremtés Az alulról építkezés felé tolódnak el A projektek jellemzői
2005 – cél az információs társadalomra és az audio-vizuális médiára irányuló egységes politika kialakítása Prioritások: egységes európai információs tér, befektetések erősítése az IKT-be, a befogadó információs társadalom elérése Zászlóshajó programok: öregedő társadalom életminőségének javítása, biztonságos és tiszta közlekedés, kulturális sokszínűség A kulturális sokszínűség zászlóshajója a digitális könyvtár projekt i2010 kezdeményezés
A Google digitalizálási projektje ellenállást váltott ki Megvalósulhat a határokon átívelő európai kulturális tartalmak összefogása Kiküszöböli az átfedéseket, nagyságánál fogva magánbefektetéseket vonz az IKT területeken Az egységes, többnyelvű hozzáférési pont kialakítása folyamatban van Fontos: már meglévő kezdeményezésekre kell épülnie (pl. Minerva, TEL, Michael) Az Európai Digitális Könyvtár program – miért?
A digitalizálás teljes folyamatát le kell fedni a rá szánt költségeknek A használók valós igényeinek ismeretében kell a programot elindítani Kiemelt feladat az átláthatóság biztosítása (Michael) Kompetencia központok létrehozására van szükség a folyamatok irányításához és ellenőrzéséhez Vélemények az Európai Digitális Könyvtárról/ 1
Az egységes szabványok kialakítása és használata elengedhetelen (interoperabilitás) A megvalósítás és a fenntarthatóság biztosítására magántőke bevonása lehetséges és szükséges A digitális megőrzés biztosítása kulcskérdés (két irányzat: válogatva, vagy mindenre kiterjedően?) A kutatás-fejlesztést európai szinten kell összehangolni Vélemények az Európai Digitális Könyvtárról/ 2
S Jogi szabályozás Technológiai ajánlások Szabványok Jogi kérdések Véleménykülönbség a jogtulajdonosok és a kulturális intézmények között (mi a szabadon hozzáférhető anyag, könyvtári másolás, „20. századi fekete lyuk”) A2001/29 EU irányelv kiegészítésre szorul DRM technológiák használata szükséges Gazdátlan dokumentumok és kereskedelmi forgalomban már nem kapható művek problémája Szabadon hozzáférhető anyagok nyilvántartása
EDLproject.eu; EDLnet – további nemzeti könyvtárak és más közgyűjteményi területek bevonása TEL Plus – célirányos projektek fejlesztése (karakter- felismertetés, webszolgáltatások, keresőmotorok fejlesztése stb.) SDC Eastern Europe – eddig kimaradt nemzeti könyvtárak csatlakoztatása CACAO – Cross Language to Catalogues and Online Libraries – Xerox, MTA Nyelvtudományi Intézete Aktív projektek, tervek a TEL-re alapozva
A hazai program teljes egészében követi az európai irányelveket Hívószavak: átláthatóság, a digitális dokumentumok mennyiségi növelése, közgyűjteményi irányultság, új tematikus szolgáltatások bevezetése, fenntarthatóság, magántőke bevonása, oktatás-központúság, ellenőrzés ENNEK ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS MEGTERVEZÉSE LÉTFONTOSSÁGÚ Az i2010 kezdeményezés hatása a magyar fejlesztésekre
Köszönöm a figyelmüket! Dippold Péter Országos Széchényi Könyvtár