Az immunrendszert célzó terápiák:

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
T-SEJT AKTIVÁCIÓ.
Advertisements

Megoldások.
A KOSTIMULÁCIÓ ELENGEDHETETLEN A NAIV T-LIMFOCITÁK AKTIVÁLÁSÁHOZ Az antigén-specifikus és kostimulációs jeleknek egy időben és egymással együttműködésben.
T-SEJT DIFFERENCIÁCIÓ A THYMUSBAN
T-SEJT DIFFERENCIÁCIÓ A THYMUSBAN
AZ MHC FUNKCIÓI KLASSZIKUS MHC GÉN TERMÉKEK NEM KLASSZIKUS MHC GÉNEK
A B-sejt differenciáció antigén jelenlétében lezajló folyamatai
T – SEJT EFEKTOR FUNKCIÓK
SZERZETT IMMUNITÁS FELISMERÉS.
C mIg H mIg L TCR  TCR  T-SEJT  C V Antigén receptor TCR A B- ÉS T-SEJTEK ANTIGÉN FELISMERŐ RECEPTORAI HASONLÓ SZERKEZETŰEK TCR =  +  A.
EFFEKTOR T LIMFOCITÁK Az effektor T sejtek citokineket és citotoxinokat termelnek Az effektor T sejtek aktiválják az antigén prezentáló sejteket.
ANTIGÉN PREZENTÁCIÓ T – SEJT FELISMERÉS T – SEJT AKTIVÁCIÓ T – SEJT EFEKTOR FUNKCIÓK.
Az immunoglobulin szerkezete
A FŐ HISZTOKOMPATIBILITÁSI KOMPLEX ÉS AZ ANTIGÉNPREZENTÁCIÓ
B LIMFOCITÁK IMMUNOLÓGIA INFORMATIKUS HALLGATÓKNAK Dr HOLUB MARCSILLA
Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet
Falus András Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet
Dr. Falus András egyetemi tanár B lymphocyták (ontogenezis, aktiváció, osztály/izotípus, humorális immunitás)
Dr. Falus András egyetemi tanár B lymphocyták (ontogenezis, aktiváció, osztály/izotípus, humorális immunitás)
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító.
Antigén receptorok Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet.
Antigénbemutató sejtek, antigénfeldolgozás és antigénbemutatás
T-sejt aktiváció.
A T-SEJTEK MHC MOLEKULÁKAT HORDOZÓ ANTIGÉN PREZENTÁLÓ SEJTEK JELENLÉTÉBEN A SEJTFELSZÍNEN MEGJELENŐ PEPTID – MHC KOMPLEXEKET ISMERNEK FEL AZ T Nincs T-sejt.
A HIVATÁSOS ANTIGÉN PREZENTÁLÓ SEJTEK
10 millió baci a kezed minden centiméterén
Macfarlane Burnet ( ) KLÓN SZELEKCIÓS ELMÉLET I.
Sejtfelszíni MHC-peptid komplex
A TERMÉSZETES ÉS SZERZETT IMMUNITÁS SAJÁTSÁGAI Természetes immunitás mechanizmusai Szerzett immunitás Mechanizmusai Gyors válasz (órák) Lassú válasz (napok,
Elsődleges (központi) és másodlagos (perifériás) nyirokszervek:
Macfarlane Burnet ( ) KLÓN SZELEKCIÓS ELMÉLET I.
EFFEKTOR T LIMFOCITÁK SEGÍTŐ T LIMFOCITÁK CD4+ T SEJTEK
AZ IMMUNRENDSZER ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE ELSŐDLEGES FELADAT AZ IMMUNRENDSZER ÉS A KÖRNYEZET KÖZTI EGYENSÚLY FENNTARTÁSA Együttélő és kórokozó mikroorganizmusok.
SZERZETT IMMUNITÁS FELISMERÉS. DC Epitél sejtek PERIFÉRIÁS LIMFOID SZERVEK PERIFÉRIÁS SZÖVETEK SEJTEK KÖZÖTTI SZÖVET SPECIFIKUS KOMMUNIKÁCIÓS HÁLÓZATOK.
C mIg H mIg L TCR  TCR  T-SEJT  C V Antigén receptor TCR A B- ÉS T-SEJTEK ANTIGÉN FELISMERŐ RECEPTORAI HASONLÓ SZERKEZETŰEK TCR =  +  A.
B SEJT DIFFERENCIÁCIÓ A CSONTVELŐBEN
Az Immunválasz negatív szabályozása. AZ IMMUNVÁLASZ NEGATÍV SZABÁLYOZÁSA Naiv limfociták Az antigén-specifikus sejtek száma Elsődleges effektorok Másodlagos.
ANTIGÉN-SPECIFIKUS T – SEJT AKTIVÁCIÓ
AZ INTRACELLULÁRIS BAKTÉRIUMOK ELLENI IMMUNVÁLASZ
ANTIGÉN-SPECIFIKUS T – SEJT AKTIVÁCIÓ RÉSZTVEVŐK Antigénből származó peptideket bemutató sejt A T limfocita készletből szelektált peptid-specifikus T sejt.
Az effektor T sejtek aktiválásához az antigén-specifikus inger
Az immunrendszer végrehajtó funkciói
AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN RÉSZTVEVŐ SEJTEK ÉS MOLEKULÁK.
A BAKTÉRIUMOK ELLENI IMMUNVÁLASZ
EFFEKTOR T LIMFOCITÁK Az effektor T sejtek citokineket és citotoxinokat termelnek Az effektor T sejtek aktiválják az antigén prezentáló sejteket.
Autoimmun betegségek.
SZERZETT IMMUNITÁS FELISMERÉS.
MHC.
AZ ADAPTÍV IMMUNVÁLASZ: T- és B-sejtek aktivációja
Az immunrendszert célzó terápiák:  Stimuláció  Szuppresszió  Moduláció.
Az immunrendszert célzó terápiák:
Az exogén és endogén antigének bemutatása
Antigén-felismerő receptorok (BCR, TCR)
AZ IMMUNRENDSZER ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE
T-SEJT DIFFERENCIÁCIÓ A THYMUSBAN. A thymus szöveti felépítése.
Immunbiológia - II. A T sejt receptor (TCR) heterodimer CITOSZÓL EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN kötőhely  lánc  lánc VV VV CC CC VV VV
Dr. Falus András egyetemi tanár Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar B lymphocyták (ontogenezis,
Elsődleges (központi) és másodlagos (perifériás) nyirokszervek:
AZ IMMUNVÁLASZ LEFOLYÁSA IMMUNOLÓGIA INFORMATIKUS HALLGATÓKNAK
Monocit a/makro fág DCHízó Sejt Granu Locita NK sejtB-sejtT-sejtKomp lement Felis merés kommu nikáció Effektor funkció.
AZ IMMUNRENDSZER NEGATÍV SZABÁLYOZÁSA
PLAZMA SEJT ANTIGÉN CITOKINEK B-SEJT A B – SEJT DIFFERENCIÁCIÓT A T-SEJTEK SEGÍTIK IZOTÍPUS VÁLTÁS ÉS AFFINITÁS ÉRÉS CSAK T-SEJT SEGÍTSÉGGEL MEGY VÉGBE.
ANTIGÉN-SPECIFIKUS T – SEJT AKTIVÁCIÓ RÉSZTVEVŐK Antigénből származó peptideket bemutató sejt A T limfocita készletből szelektált peptid-specifikus T sejt.
KOMPLEMENT RENDSZER IMMUNOLÓGIA INFORMATIKUS HALLGATÓKNAK Dr HOLUB MARCSILLA Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Semmelweis Egyetem.
ANTIGÉN PREZENTÁCIÓ.
B-SEJT AKTIVÁCIÓ (HOL ÉS HOGYAN TÖRTÉNIK?). A B-sejt aktiváció fő lépései FELISMERÉS AKTIVÁCIÓ PROLIFERÁCIÓ/DIFFERENCIÁCIÓ Ea termelés Izotípus váltás.
IZOTÍPUS VÁLTÁS ANTIGÉNTŐL FÜGGŐ FOLYAMATOK. C  Cδ C  3 C  1 Cε2 C  1 C  2 C  4 Cε1 C  2 C  Cδ IgM CC CC Ig IZOTÍPUSOK CµIgM Cγ1IgG Cγ2IgG.
6. szeminárium AZ ADAPTÍV IMMUNVÁLASZ: T- és B-sejtek aktivációja.
Tímusz Lép Csontvelő Nyirokcsomó Madulák Féregnyúlvány Elsődleges (központi) és másodlagos (perifériás) nyirokszervek: Az elsődleges nyirokszervek az immunrendszer.
AZ EXTRACELLULÁRIS PATOGÉNEKRE ADOTT IMMUNVÁLASZ.
Előadás másolata:

Az immunrendszert célzó terápiák: Stimuláció Szuppresszió Moduláció

Immunhomeosztázis

Veleszületett immunitás elemei: Adaptív immunitás elemei:

Az immunrendszer sejtjei Veleszületett immunrendszer: Granulociták: Eozinofil Bazofil Neutrofil Monociták – makrofágok Dendritikus sejtek Hízósejtek Adaptív immunrendszer: B limfociták T limfociták NK sejtek

A veleszületett immunrendszer elemei makrofág

A SEJTEK ÉRÉSE Tímusz Csontvelő Őssejtek citokinek Pluripotens őssejt SCF Tímusz citokinek Csontvelő IL-7 Pluripotens őssejt T-sejtek IL-15 B-sejtek IL-3 IL-4 IL-5 IL-9 GM-CSF Hízósejtek GM-CSF Vörösvértestek, trombociták, granulociták, makrofágok, dendritikus sejtek

Termékeik: Ellenanyagok = Immunoglobulinok, Ig Termékeik: Citokinek = Interleukinek (IL) CD=Cluster of Differentiation

Limfocita-populációk megoszlása emberi vérben

Az immunválasz kialakulása

nem-klonális – adott sejttípuson klonális – csak T- és B limfocitákon Veleszületett immunitás Adaptív immunitás RNS Felismert struktúra DNS patogénnel asszociált molekuláris mintázatok (PAMP) fehérjék finom részletei, szekvenciái Mintázatfelismerő receptorok (PRR) mIg (BCR) a,b g, d (TCR) Receptorok MANNÓZ TLR1 – TLR10 Gének szomatikus rekombináció, mutáció, finomspecificitás, hatalmas repertoár csíravonalban kódolt, öröklődő szekvenciák - limitált specificitás Y Y Y Y A receptorok megjelenése nem-klonális – adott sejttípuson ugyanaz a struktúra klonális – csak T- és B limfocitákon kb. 1010 variáció

A veleszületett és az adaptív immunrendszer együtt- működése a kórokozó ellen kialakuló immunválasz során

Klónszelekció

Az immunrendszer kétélű kard kórokozók tumorsejtek Baktériumok,Vírusok, Gombák immunrendszer autoimmunitás Y allergia Az immunrendszer kétélű kard

Az immunfolyamatok szabályozása FELISMERÉS a felismerő készlet alakulása T-sejtek tímusz extratimikus érés belső környezet naív T B-sejtek csontvelő naív B külső környezet klonális kiterjedés (immunválasz) T-effektorok T-memória T-dependens T-independens hosszú életű plazmasejtek rövid életű plazmasejtek ELLENANYAG KÉSZLET IgM IgG,IgA,IgE B1-sejtek IgM anti-idiotípus ellenanyagok reumafaktorok

Az immunfolyamatok szabályozása EFFEKTOR FOLYAMATOK I. Humorális immunválasz: ellenanyag közvetített Ellenanyag osztály, alosztály megoszlás  FcR  fagocitózis, ADCC komplement aktiváció komplement aktiváció IgG és IgE közvetített ADCC

Az immunfolyamatok szabályozása EFFEKTOR FOLYAMATOK II. Gyulladási citokinek:

Az immunfolyamatok szabályozása EFFEKTOR FOLYAMATOK III. citokin egyensúly

Antigén felismerés BCR / TCR adhéziós és kostimulációs (jelátvivő láncok, koreceptorok) adhéziós és kostimulációs molekulák (ligandumok) sejtek, sejtek és az extracelluláris mátrix közötti „kommunikáció”, homing, aktiváló vagy gátló jelek FcR CR Ag-EA ill. Ag-(EA)C immunkomplexek kötődése  aktiváló vagy gátló jelek citokinek és receptoraik sejtek, sejtek és az extracelluláris mátrix közötti„kommunikáció”, homing, sejtműködés szabályozása, aktiváló vagy gátló jelek MHC az antigénből származó peptidek kötése és bemutatása TOLLR/ PRR patogénekre jellemző szénhidrát motívumok felismerése  endocitózis, fagocitózis, aktiváció

A BCR komplex L H H L Variábilis ( V ) Konstans ( C ) Transzmembrán domén sejtmembrán a b a jelátvitelért felelős járulékos láncok: Iga, Igb

Az Ig hipervariabilis régiói CD: complementarity determining region

Figure 3-1 Az IgG molekula szerkezete Szolubilis antigén felismerése: fehérje, bakteriális toxin, szénhidrát

MHCI vagy MHCII-n bemutatott peptid felismerése A TCR szerkezete MHCI vagy MHCII-n bemutatott peptid felismerése

MHC I MHC II MHC: Main Histocompatibility Complex

Az MHC I szerkezete és a hozzá kötődő molekulák calreticulin peptid-kötő árok peptid-szállító fehérje komplex b2 mikroglobulin CD8, tapasin

MHCII peptid komplex α1 1

Az antigénprezentáció endogén útja A nagy affinitással kötődő peptidek stabilizálják a molekulát, ami a Golgi-rendszeren át a felszínre jut 4 Az a lánc a calnexin chaperon fehérjéhez, majd a b2m hez kötődik. Igy alakul ki az MHCI megfelelő konformációja a peptidkötéshez 3 MHCI molekulák a lánca és a b2m az ER-ban szintetizálódik 2 A peptideket az endogén fehérjékből a proteaszóma állítja elő és a TAP „pumpálja” az ER-ba. = transporter associated with antigen processing 1

Az antigénprezentáció exogén útja Az li hasítási termékét, a CLIP-et egy erősebben kötődő peptid szorítja le Az li a korai endoszmába irányítja az MHCII molekulát A két lánc párosodását az invariáns lánc (li) chaperon biztosítja és egyben gátolja a peptidek kötődését MHCII molekulák a és b lánca az ER-ban szintetizálódik

Immunterápiás eljárások / az immunrendszer működésének módosítása Immunstimuláció -tumorsejtek elleni válasz elősegítése -kórokozók elleni válasz elősegítése Immunszuppresszió -autoimmun folyamatok gátlása -allergiás folyamatok gátlása -transzplantációs tolerancia létrehozása -az újszülöttkori hemolítikus betegség kialakulásának megakadályozása Immunmoduláció -a TH1 / TH2 egyensúly eltolása autoimmun vagy allergiás kórképekben -az ellenanyagválasz izotípus megoszlásának megváltoztatása allergiás kórképekben

A FERTŐZÉSEKKEL SZEMBENI VÉDELEM a fertőzést követően  hagyományos gyógyszeres (antibiotikumok, vírus anyagcsere gátlók)  passzív immunizálás (ellenanyagok, sejtek)  aktív vakcinálás a fertőzést megelőzően  vakcinálás  1) a specifikus felismerő készlet arányának növelése 2) specifikus immunológiai memória létrehozása

IMMUN STIMULÁCIÓ -vakcináció Fertőző betegségek, járványok Edward Jenner, 1796, himlő „A landmark was discovery of the germ theory, which included small parasites, bacteria and viruses. This theory was mainly based on the studies of Robert Koch (1843-1910), Louis Pasteur (1822-1895) and many others.”

. . . . ezen egészségtámogató eszközökkel összhangzó egészségápolási szabályok teljesen elegendők a himlőragályozástól való megóvásra, és azért is a mesterséges himlővel való beoltás nemcsak fölöslegesnek tűnik fel, hanem az egyúttal a természet törvényeivel ellenkező kihágásnak tekintendő. Az emberi vagy állati vérből nyert genny beoltásával különböző betegségek csírái terjesztetnek széjjel, melyek lényegesen hozzájárulnak az emberi nem degenerátiójához’’   ” Van-e az oltásnak a természet törvényei szerint létjogosultsága? Isten ments ! ” Bilz F. E.: A természetes gyógymód, 1905

Karikatúra az E. Jenner által bevezetett himlő oltás következményeiről

vége