A szovjet blokk, mint integrációs modell

Az előadás vázlata A szovjetek hatalmának megszilárdulása. Az integráció formái: 1. A KGST (gazdasági és politikai integráció) A KGST-integráció előnyei és hátrányai 2. A Varsói Szerződés (katonai integráció) 3. Összegzés

1. A szovjet modell átvétele Állam és párt szerepe A szovjet befolyás színterei: a) szervezetek, b) titokzatos az egyes országok szovjet befolyása, c) személyi kultusz

2. Gazdaságpolitika A szocialista tervgazdaság funkcionalista megközelítése, eredményei nyugati nézőpontból:

3. Társadalompolitika Teljes foglalkoztatottság, nincs munkanélküliség Üzemen belüli munkanélküliség, nyersanyag-hiány Alacsony színvonalon: biztonság A tan ígéretei – nők és ifjúság célzott támogatása

A régi uralmi, gazdasági elit felszámolása A munkásosztály felduzzasztása, a parasztság számának csökkenése Nagyipar fejlesztése – a kisipar visszaszorítása Munkás- és parasztszármazású értelmiség létrejötte A népi származású értelmiség létrejötte

4. Kulturális politika Iskolarendszer átformálása Tudományos kutatás, akadémiák átalakítása Ideológiai szigor Szocialista realizmus

5. Felekezet és nemzet antiklerikális propaganda internacionalista marxizmus-leninizmus

I. Gazdasági integráció

A politikai rendszer átalakulása a térség hat országában három, lényegesen hasonló szakaszban történt. Az első szakaszban koalíciós kormányzás jött létre szociáldemokrata, liberális és parasztpártok részvételével. A jobboldali pártokat eleve kizárták.

A Szovjetunió több integrációs kísérletet vétózott meg a háború után: Jugoszlávia és Albánia gazdasági integrációja (Jugoszláv dominancia – vámunió és pénzügyi paritás) Balkán Federáció (Bulgária és Jugoszlávia kezdeményezésére). Szovjetunió bilaterális egyezményei. Ragaszkodott ahhoz, hogy kevesebb lehetőségük legyen a közép-európai országoknak az Egyesült Nemzetek keretén belül.

A gazdasági együttműködés bővítésére alakították meg 1949 januárjában A gazdasági együttműködés bővítésére alakították meg 1949 januárjában. Szovjetunió, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország és Románia alakította ezt meg, majd követte Albánia és Kelet-Németország. Albánia 1961-ben lépett ki a Szovjetunióval kapcsolatos nézeteltérései miatt. Szovjet utasítások követése: iparosítás, fegyverkezés területén.

Drámai váltás a kereskedelmi forgalomban (Közép-kelet-európai országok blokkja – már csak egymással léptek kereskedelmi kapcsolatba – kivétel Jugoszlávia). Teljes jogú tagság 10 (az alapító hat, majd NDK (1950), Mongólia (1962) Kuba (1972) és Vietnam (1978). A Szovjetunió geopolitikai érdekei (Európán kívüliek).

Külkereskedelem meghatározói a központi irányítású országokban. Minden egyes országban a termelés és a kereskedelem szintjét magas rangú párt vagy kormányhivatalnokok jelölték ki. A terveket, döntéseket adott idő alatt kellett teljesíteni.

Külkereskedelem alá tartoztak a külkereskedelmi vállalatok Külkereskedelem alá tartoztak a külkereskedelmi vállalatok. Monobank (egyetlen bank működött) A külkereskedelmi vállalatok a KGST-n kívüli országokkal lebonyolított export-import tranzakciót megközelítőleg világpiaci áron számolták el és konvertibilis valutában egyenlítették ki.

Váltási árfolyamot mesterségesen állapították meg az egyes KGST országokban. Két könyvelést vezettek ezért honi pénznemben, az egyik a külföldi eladókkal és vásárlókkal lebonyolított tranzakciók értékét fejezte ki hazai pénzre átszámítva a hivatalos árfolyamon, és egy másikat, amely a hazai exporttőrökkel és importőrökkel kapcsolatos tranzakciók értékét mutatta ki az országon belüli, hatóságilag rögzített áraknak megfelelően.

Bilaterális, multilaterális forma Bilaterális, multilaterális forma. Barter-egyezmények, hogy a kétoldalú számlát kiegyenlítve tarthassák. A konvertibilis valuta hiánya előnytelen döntéseket kényszerített ki.

A KGST tagjai 1986-ban ██ tagország ██ felfüggesztett tagságú ország                                          A KGST tagjai 1986-ban ██ tagország ██ felfüggesztett tagságú ország ██ társult ország ██ megfigyelő A tagállamok közötti kereskedelem a tervgazdálkodás körülményei között kétoldalú

Probléma: A központi tervezés kérdése Probléma: A központi tervezés kérdése. Milyen mértékben lendítette, vagy vetette hátra a KGST integrációját? Kötelezettségeket rótt a termelőkre, így nem integrálódhattak a jelentősebb külföldi piacokkal.

Az Európai Közösség főként a fejlett ipari országokkal kereskedett.

A KGST-országok külkereskedelmének jelentős része az európai szocialista országok között és a Szovjetunióval bonyolódott .

Az Európai Közösség és a KGST belső kereskedelme a tagállamok között alapvetően különböző elvre épült. Nyugat-Európában a kölcsönösség jellemezte a kereskedelmi kapcsolatokat a különböző gazdasági teljesítményű országok között. Kelet-Európában viszont szó sem volt az egyes országok közötti kölcsönösségről.

Főleg a Szovjetunió és a többi ország között folyt a kereskedelem, amelyben a Szovjetunió mintegy elosztó központként működött. Amíg az Európai Közösség célja a tagországok gazdaságpolitikájának fokozatos közelítése, és a más országokkal szembeni közös kereskedelempolitika kialakítása volt, addig a KGST az egyes népgazdaságok fejlődésének tervszerű koordinálására törekedett.

Vámszabályok egyáltalán nem játszottak szerepet a KGST-ben, mivel a külkereskedés minden országban állami monopólium volt. A tagországok közötti kereskedelmet az államközi szerződések szabályozták, amelyekben a kivitel és a behozatal mértékében kétoldalúan megegyeztek. Így valódi, működő piacról nem is beszélhettünk.

Homályos volt, hogy melyik alkatrész mennyit ér, ezért a barter-egyezmény pl. Lengyelország és Csehszlovákia között 10 kg export áruért 10 kg hasonló importot jegyzett.

Az országok közötti csere lényege: az orosz energiáért és nyersanyagért Lengyelországnak, Magyarországnak, Romániának és Csehszlovákiának stb. élelmiszert és késztermékeket kellett cserében szállítani.

Külső környezeti hatások (az integráció nehézségei): A KGST tagországok mérete, erőforrásai. Egyenlőtlenségek. A blokkon belül a népesség és a GDP kétharmada a Szovjetunióra jutott, de a szovjetek rendelkeztek a régió nyersolaj, földgáz és a vasérckészletének 90 %-ával.

A nyolcvanas évek végére a Szovjetunió és a kelet-európai országok tartozása meghaladta a 100 milliárd dollárt. Gyors nyugati import előretörése eredményezte a KGST eladósodását, a hitelekhez könnyen hozzá lehetett jutni.

Szintén különbözött a nyugati országokkal való kapcsolatuk Szintén különbözött a nyugati országokkal való kapcsolatuk. A hetvenes években ez 20-50% között mozgott. A nyugat-európai hitelek fogadásában Lengyelország és Bulgária élen járt, Magyarország, NDK és Románia lelkesen fogadta, Csehszlovákia óvatos volt.

1945-1990 között tehát két világosan elkülöníthető szakaszt láthatunk: 1. Szovjet kizsákmányolás az első tíz tizenöt évben 2. Jelentős szovjet támogatás a szövetségeseknek, de az nem jelentkezett a kedvezményezett számára nyereségként, annak is veszteséget jelentett.

Vita a támogatásról a) Szovjet nézőpont Michael Marrese és Jan Vanous munkája robbantotta ki, melyben a szerzők a kelet-nyugati kereskedelem tényleges és hozzávetőleges árai alapján 70-80 milliárd dollár nagyságrendűre becsülték a Szovjetunió által a hetvenes években Kelet-európának nyújtott burkolt kereskedelmi támogatás kumulált értékét. Márer Pál ellenvetései: 1. az összeg túl magas, 2. kiegyenlítődik

b. A kelet-európai nézőpont 1974-1980 Jelentős importtöbblet. Kumulált érték: 6 milliárd transzferábilis rubel. A közép-kelet-európai országok felelősséget vállaltak a rájuk eső hitelekért. Az 1988 végi szovjet adósság a KGST hatok számára 3 600 millió transzferábilis rubel volt. Az adósság és kumulált külkereskedelmi hiány 1990 végén 18 375 millió transzferábilis rubel volt.

Becslések szerint a felbomlást követően a Szovjetunió mintegy 15 milliárd transzferábilis rubellel tartozott az egykori KGST országoknak, követelése pedig a többi szocialista országokkal szemben 45 milliárd transzferábilis rubel volt. Ugyanakkor a szovjetunió 60 milliárd dollárral tartozott a fejlett nyugatnak. A fejlődő országokkal szemben 74 milliárd dollár követelése volt.

Közös beruházási projektek: A barátság kőolajvezeték (5 500 km hosszú, ennek építésében az NDK, Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország vett részt. Háromszoros megtérülést jelentett a közép-európai államoknak) Szojuz gázvezeték (A KGST legnagyobb beruházása volt. 2 730 km hosszú csővezeték Orenburgtól a Csehszlovák határig.

1978-ra készült el, 15 milliárd köbméter földgázzal látta el Kelet-Európát) A Béke villanyvezeték (Ukrajna – Vinnyica és a magyarországi Albertirsa között 840 kilométer hosszú nagyfeszültségű villanyvezetéket bekapcsolva a rendszerbe. Ez azt jelentette, hogy Ulan Batortól Berlinig létrejött egy nemzetközi rendszer

A KGST integráció előnyei és hátrányai 1. szakasz, 1945-1960: Közép-Kelet-Európa támogatja a Szovjetuniót Jóvátétel típusú szállítások Vegyes vállalatok

Szovjet segélyek nagyobb mértékben is megindulnak(1956-1960) A támogatás fajtái A közép-kelet-európai és a szovjet segély mérlege

2. szakasz, 1960-1990: Közép-Kelet-Európa gazdasági teherré válik Miért hajlandó mégis megtartani ilyen sokáig a térséget?

A KGST felbomlása (1989-1991) A gorbacsovi glasznoszty és peresztrojka jelölte ki a KGST felbomlását. Az integrációs politika összeegyeztetésének nézeteltérései. Bejelentés (miniszterelnök) 1990-ben – Szovjetunió a világpiaci árak bevezetését tervezi és javasolta a KGST relációban is 1991 január elsejétől. A formális döntés Budapesten született 1991. június 28-án.

2. A katonai integráció Sztálin alatti időszak A Varsói Szerződés korai évei (1955-1960) Nincs érdemleges működés Valódi integráció (1961-1990) Koalíciós hadviselés

„Koalíciós hadviselés” – 1968 „Koalíciós hadviselés” – 1968. Nagy ára volt, a kelet-európai katonai integrációt ásta alá. A 70-es években jelentős növelés és modernizáció a közép-kelet európai szovjet szárazföldi haderőknél. 1977-re 550 000 főre duzzadt a számuk. Modern technika. SS 21-esek, MIG 25-ösök, T-72-esek.

A védelmi kiadások növekedtek A védelmi kiadások növekedtek. A közép-kelet-európai haderő létszáma mintegy egymilliós sorozott létszámot tett ki. Szovjetellenes érzelmek, különösen a cseh és lengyel katonák között. A nyolcvanas évek folyamán a korszerűsítés elakadt, később a lemaradás folytatódott. Terhek.

A varsói szerződés feloszlatása (1991) Anakronisztikussá vált a szovjet jelenlét, tárgyalások a kivonásról. 1991 júniusában hagyták el Magyarországot és Csehszlovákiát. Németországgal a tárgyalások 1990-ben kezdődtek és és 1994-ig kapott lehetőséget csapatok meghagyására Németország keleti felében.

1991 januárjában a lengyel és a magyar és cseh külügyminiszterek közös nyilatkozatban hatályion kívül helyezték a szervezetet 1992 márciusával. Bulgária és Románia is ugyanerre az álláspontra helyezkedett. Formálisan már 1991 júliusában feloszlott.

Formák, megújítási kísérletek

I. Központi-direktiv rendszertípus II. Decentralizációt-alkalmazó rendszertípus 1. rendszerelem Szovjetunió (Sztálinizmus) Kína (Maoizmus) Európai KGST országok Magyarország Jugoszlávia Csehszlovákia (1968) 2. döntéshozás Párt, Gazdasági bürokrácia, gazdasági vezetőség Párt „Többség“ tanácsok bizottságai Párt, munkás önigazgatás Párt, kollektív szervezetek, 3. irányítási mód Részletes irányelvek, jellemzője a természetes számítás elsődlegessége Részletes irányelvek, regionális decentralizáció a természetes számítás elsődlegessége Javított direkt jellemző A szabad munkahely indikátor és „emelő“ a fogyasztási javak kiválasztása ajánlott tervek Gazdasági szabályozó mechanizmusok Társadalmi tervek, állami gazdaságpolitika Piaci mechanizmusok 4. motivációs rendszer Ideológiai és anyagi teljesítményösztönzés összekapcsolva az előállított darabszámmal Ideológiai és anyagi teljesítményösztönzés Elsősorban anyagi teljesítmény ösztönzés az előállított darabszámmal összekapcsolva Tarifaszerződés alapú teljesítménybérezés, összekapcsolva a nyereséggel Bevétel függő jövedelem Tarifaszerződés alapú teljesítménybérezés, az üzemi bruttó bevételekkel összekapcsolva 5. fejlesztési stratégia Erőltetett növekedés Akkumulációra orientált Kettős stratégiájú Autarkiára orientált Arányos növekedés Külkereskedelemre orientált Regionális

A béketábor cserebutikja

A KGST fénykora. A magyar termékek 15-18 százaléka selejtes volt

3. Összegzés Az integráció közös mintái A szovjetek a bilaterális és nem a multilaterális és szubregionális megközelítést részesítették előnybe. Tény, hogy sikerült Közép-Kelet Európában egyfajta gazdasági, politikai és kulturális integrációt megvalósítaniuk. Moszkva volt a kerék közepe, a küllők ezzel kötötték össze az egyes országokat.

Politikai téren a Szovjetunióval egyező álláspontot kellett képviselniük. A kulturális integráció pedig úgy történt, hogy az egyes országok oktatását, tudományos életét, kutató intézeteit szovjet mintára szervezték át. A katonai integráció eszköze volt a Varsói Szerződés.

Lazulás okai: 1. az egyes országok vezetői között nőttek a nézetkülönbségek. 2. nem volt kiszámítható, hogy az egyes vezetők a hatalomgyakorlás milyen módját választják.

Az integráció szétesését siettető dezintegrációs tényezők cordon sanitaire jelleg a háború után az interkontinentális rakétákkal ez a létfontosságú helyzet megváltozott a tartós enyhülés megváltoztatta a térség pozícióit a térség országai lemaradtak technológiai téren a nyugattal szemben

A térség vezetőinek eltérő politikai érdeke (szükség volt a szovjet, de a belső támogatottságra is) A szovjet elhatározás: a ragasztóanyag feloldására. A térség már több hátrányt jelentett, mint előnyt.