Tomka Béla A magyar bankrendszer fejlődésének sajátosságai nemzetközi összehasonlításban, 1880-1931

Bankfejlődés az első világháború előtt Bankrendszerek csoportosítása specializált univerzális

I. Bankfejlődés az első világháború előtt Bankrendszerek csoportosítása II: univerzális/vegyes: minden banküzlet, kivétel jegy-és záloglevél kibocsátása hitelüzlet és a pénzkereskedelem művelését a kibocsátási és az alapítási üzlettel egyesíti rövidlejáratú hitelezést kiegészítő értékpapír-kibocsátási és az alapítási üzletek (modern gazdaságtörténet) specializált: a bankrendszerekben az egyes pénzintézetek különféle módon, leginkább üzlettípusok szerint specializálódnak

Bankrendszerek előfordulása: univerzális ,,átmenet” specializált Németország Belgium Anglia Ausztria Franciország Svájc Olaszország Skandinávia

A magyar univerzális bankrendszer sajátosságai különbözik a specializáltaktól univerzálisabb a németnél és az osztráknál részvénytársasági bankok és a takarékpénztárok közötti határok korán elmosódtak takarékpénztárak----letéti bankok

Üzletpolitikák összehasonlításának módszerei: Daniel Verdier: méri az univerzalitás és a specializáció fokát - likviditás saját tőke összes teher saját tőke és betétek 2 csoport:-specializált angolszász - univerzális típus( Németország, Olaszország)

Alkalmazása Magyarországra vonatkozóan   saját tőke/betét Saját tőke/teher 1913 % 1913 1890 Egyesült Királyság 0,1 0,2 8,5 Kanada 0,19 0,49 14,7 USA 0,25 0,48 15,5 Norvégia Ausztrália 0,35 16,3 Franciaország 0,43 15 Svédország 0,45 24,2 Svájc 0,56 1,72 16,7 Belgium 0,72 1,36 19,2 Németország 0,73 4,66 19 Olaszország 0,88 1,47 22 Hollandia 1,58 29,3 Ausztria 2 22,7 Dánia 22,9 Spanyolország 5 4,01 Magyarország 0,51 13,3

A magyar bankrendszer fejlődésének kvantitatív mutatói I. Rondo E. Cameron-banksűrűség mérése ,,A” :bankok, tpénztárak,földhitel intézetek ,,B”: csak a bankok ,,C”: pénzügyi hányados

A magyar bankrendszer fejlődésének kvantitatív mutatói II. ,,A”: - 1860:elhagyja nagyon alacsony fokozatot - 1890:alacsonyból mérsékelt - 1910:megközelítőleg magas ,,B”:- 1909-ben is alacsony Magas pénzügyi hányadosokat csak a bankok és takarékpénztárak együttes vagyonával számolva kapunk!(,,A”) bankok vagyona átlagosnál dinamikusabban nőtt(,,B”)

A magyar bankrendszer fejlődésének kvantitatív mutatói III. Raymond W. Goldsmith mutatói: összes pénzintézeti vagyont méri a GNP-hez kétszer-háromszor nagyobb hányados   1901 1913 Nemzeti jövedelem (1) (1000K) 3210627 6741716 Bankok, takarékpénztárak vagyona (2) (1000 K) 4755101 12115021 ,,A" pénzügyi hányados=(2)/(1)x100 148,1 179,7 Bankok vagyona (3) (1000 K) 1767394 ,,B" pénzügyi hányados=(3)/(1)x100 55 GNP (1000 K) 8639361 Összes pénzintézet vagyona(4) (1000 K) 13932435 ,,C" pénzügyi hányados=(4)/GNPx100 161

A magyar bankrendszer néhány más szerkezeti sajátossága koncentráció hiánya jóval kisebb vagyon, mint Németországban, Ausztriában kicsi fiókhálózat Budapest meghatározó szerepe nőtt a budapesti intézetek váltótárca-és folyószámlabetét-állománya

Végső következtetések bankrendszer univerzitása nőtt tőkehiány nem nőtt takarékpénztárak üzleti bankokká alakultak változás a jegybank alapszabályában külföld hatása: - ,,crédit mobilier” -magas pénzügyi hányados -demonstrációs hatások