A kamerás megfigyelés Magyarországon Az adatvédelmi biztos tapasztalatai a kamerás megfigyeléssel összefüggésben Adatvédelmi Nap 2010 A kamerás megfigyelés Magyarországon 2010. január 28.

Szükséghelyzet van? Mi indokolja a közbiztonsági pánik keltését? Nem fogadható el a nem létező szükséghelyzetre hivatkozással a közös értékek kikezdése A totális megfigyelés idegen az európai emberi jogi hagyományoktól Jó példa a pánikszerű kamerázásra a halottak napja környéki rendészeti kavarodás. Rádiós beszélgetés: a csatatér képe rajzolódott ki a hallgató előtt. Nem kellene importálnunk a terrorizmus ellen folytatott háború globális eszméjét, mert a harc gondolata mindig az értékek felmorzsolásához vezet. A békés építkezés idejét éljük, amikor a közös értékekből kiindulva közös erőfeszítéseinkkel ezeket az értékeket gyarapítjuk. Ennek lehetőségét nem szabad feladnunk, bármilyen nyomás nehezedjen is a jogalkotóra és jogalkalmazóra. Totális megfigyelésre törekvés jelei tapasztalhatóak (például adatmegőrzési irányelv)

A megfigyelés is adatkezelés Az adatvédelmi törvény az Európai Unió adatvédelmi irányelvével összhangban értelmezendő ↓ A rögzítés nélküli kamerás megfigyelés is adatkezelésnek minősül

Közterületi megfigyelés „Közbiztonsági” célból Nincs koncepció Nincs stratégia Ráckevei vizsgálat tapasztalatai: Több, mint egy hónap alatt nem volt „esemény”; megfigyelő pont egy magáncég területén; ha esemény történik, a magáncéget riasztják, és nem a rendőrséget; beléptetés rendje hiányos – minket beírtak a kis könyvbe, az önkormányzati alkalmazottat nem; A helyszíni vizsgálat alatt tapasztalt szabálysértésnek nem volt következménye; A rendőrök nem tudták alkalmazni a rendszert; tájékoztató táblák túl magasan, a telefonszám olvashatatlan volt, a szám egyébként titkos volt A térfigyelő rendszer megalapozását szolgáló dokumentumból származó idézet: Térfigyelőre tehát szükség van…Le kell tisztázni, hogy mit szeretnénk elérni a térfigyelő rendszerrel.

IRM szerepe Jogalkotás előkészítése – alkotmányossági szempontok mérlegelése? Pályázatok kiírása koncepció és stratégia nélkül A közterület-felügyeletről szóló törvény úgy ment át a minisztériumon, mint kés a vajon, pedig a normaszöveg minden bizonnyal alkotmányellenes. A települések folyamatosan pályázhatnak térfigyelő rendszerek kiépítésére (az IRM ezeket a pályázatokat akkor is kiírta, amikor a jogi szabályozás egyébként nem tette lehetővé a közterület-felügyeletek számára a térfigyelő rendszerek üzemeltetését) Levelet írtunk az IRM-nek, meg is hívtuk őket a konferenciára, de nem méltatták válaszra a biztosi felkérést Mindemellett Magyarországot képviseli az Európa Tanács adatvédelmi munkacsoportjaiban

Nyilvános magánterületek 2005-ös vagyonvédelmi törvénynek vannak előnyei is Dogmatikai hibák Törvény előnyei: adatkezelő és az érintett jogait, kötelezettségeit részletezi, a képfelvételek felhasználási lehetőségeit rögzíti, differenciáltan határozza meg a tárolási időt A törvény kizárja például a kórházi szobában történő megfigyelést – de hogy kerül ez ebbe a törvénybe, amikor a legtöbb esetben a kórház nem minősül magánterületnek; vagy milyen módon rendelkezhet a metrómegállóban rögzített adatok tárolásának idejéről, amikor ez jogi értelemben egy más természetű terület, ezért speciális szabályozást igényel; zavart okoz az alkalmazása a munkahelyeken is, amikor a munkavállalót látogatónak tekintik

Társasházak A jelenlegi szabályozás szigorú A lobbi már dolgozik a felpuhításán A lobbi például olyan üzeneteket csepegtet, hogy legyen kötelező egy új társasház átadása előtt a kamerarendszer kiépítése A szabályozás más megoldást nem kínál, mint hogy teljes lakóközösségi összhang szükséges a kamerák üzemeltetéséhez, vagy olyan helyen szabad csak kamerás megfigyelést alkalmazni, ahol kizárólag az egyik lakó jár jogszerűen Helyszíni ellenőrzés: már hónapok óta működött a rendszer. Érdeklődtünk a tapasztalatokról, megkérdeztük, hogy volt-e már incidens. Volt. És milyen incidens volt? Megrongálták a kamerát.

Iskolák, óvodák, bölcsődék Mit keresnek a kamerák ezekben az intézményekben? A webes felületen való közzététel szintén elfogadhatatlan Erre a kérdésre nincs olyan válasz, ami kellő mértékben alátámasztaná a kamerák alkalmazásának szükségességét. Időben elkezdi a felnőtt társadalom azt az üzenetet csepegtetni, hogy „nem bízunk benned és nem is számítunk rád” Kétféle alkalmazási terület: vagyonvédelem céljából a folyosókon, raktáraknál stb, a másik pedig közvetlenül az oktatás, nevelés céljára szolgáló helyszínt tartja megfigyelés alatt. Ez utóbbi még érzékenyebb A webes felületen való hozzáférhetővé tétel még akkor is elfogadhatatlan, ha jelszóval védett az oldal

Konklúzió A vita középpontjában csak az emberi méltóság állhat A kamerás megfigyelésnek csak korlátozott hely és szerep juthat Az egyes alkalmazásokról folytatott viták középpontjában a tájékozódási pontot mindig az emberi méltóság, és az abból fakadó jogosultságok jelentik. Ebben nincs lehetőség kompromisszumot kötni. A kamerás megfigyelés elfogadhatóságának legalapvetőbb feltétele, hogy az elérni kívánt cél világosan megfogalmazott legyen, és erre tekintettel nem lehet aránytalan, az alkalmasság kérdését pedig alapos kutatások alapján lehet csak eldönteni.

Köszönöm a figyelmet. dr Köszönöm a figyelmet! dr. Szabó Endre Győző Adatvédelmi Biztos Irodája Vizsgálati Főosztály