A földrengések és a Föld belső szerkezete Természetföldrajz 6. A földrengések és a Föld belső szerkezete

A földrengések Def.: A FÖLDRENGÉSek a szilárd földkéreg kisebb-nagyobb részének rövid időtartamú, gyors lefolyású rugalmas alakváltozással járó mozgásjelenségei. A) térhullámok: nyomási vagy longitudinális, elsődleges (P) hullám, gyorsabb; nyírási vagy transzverzális, másodlagos (S) hullám, lassabb B) felületi hullámok: Love- és Rayleigh-féle hullám, amplitúdójuk a mélységgel csökken.

A földrengések

Távolságuk a FÉSZEKMÉLYSÉG. A földrengések Def.: A földrengés fészkét, FÓKUSZÁT HIPOCENTRUMnak, felszíni vetületét EPICENTRUMnak nevezzük. Távolságuk a FÉSZEKMÉLYSÉG.

Az 1811-es móri földrengés térképe (Kitaibel Pál) Intenzitás: tapasztalati skála a rombolás mértékéből (1.Mercalli(-Cancani)-Sieberg, 12 fokozatú skála; 2.az UNESCO MSK-64 skálája) Def.: Az IZOSZEIZTA az azonos intenzitású rengések helyeit összekötő vonal. A földrengések Hazánkban: Az 1811-es móri földrengés térképe (Kitaibel Pál) A földrengés erőssége, intenzitása: adott felszíni ponton mekkora a romboló hatás (változó). A földrengés mérete, magnitúdója (M): a rengés energiájával arányos, mérhető, állandó érték.

egy skálarésznyi növekedés 30-szoros energianövekedésnek felel meg. A földrengések Def.: A RICHTER-FÉLE FÖLDRENGÉSERŐSSÉGI MAGNITÚDÓ a földrengés fészkében felszabaduló energia logaritmusával egyenesen arányos, dimenzió nélküli viszonyszám. Negatív szám is lehet; egy skálarésznyi növekedés 30-szoros energianövekedésnek felel meg.

Katasztrofális rengés Alig észlelhető rengés A földrengések Hatás Magnitúdó Előfordulás évente Világrengés 8-9 1 Katasztrofális rengés 7-7,9 18 Pusztító rengés 6-6,9 120 Veszélyes rengés 5-5,9 800 Kis rengés 4-4,9 6 200 Jól észlelhető rengés 3-3,9 49 000 Alig észlelhető rengés 2-2,9 300 000

A földrengések A történelem néhány híresebb földrengése: 1556, Sanhszi, M=?; 830 000 áldozat 1976, Tangsan, M=7,6; 650 000 áldozat 1927, Nansan, M=8,3; 200 000 áldozat (a legalább 100 000 áldozatot követelő földrengések közül 6 Kínában, 2 Japánban, 1 Indiában volt!) 1755, Lisszabon, M=8,5; több mint 60 000 áldozat 1906, San Francisco, M=8,3; 700 áldozat (szemmel látható elmozdulások a Szt. András-vonal mentén)

A földrengések szeizmométer

A földrengések földrajzi eloszlása 1.Cirkumpacifikus öv 2.Alp-Himalája öv 3.óceánközépi hátságok

A földrengések

A földrengések A földrengések okai 1.endogén eredet: tektonikus mozgások (95 %) vulkáni rengések beszakadásos rengések (0,1 %) 2.exogén eredet: hegyomlás, meteorit becsapódás, talajnyugtalanság 3.mesterséges rengések

A földrengések keletkezésének magyarázata és fészekmélységi rendszere Benioff-féle sík

A földrengések A földrengések formaképző hatásai: törések, elmozdulások, tömegmozgások, cunami Feltolódás az 1980. októberi földrengés során El Asnam-ban (Algéria)

A Föld belső szerkezete Két eltérő sűrűségű közeg határán a térhullámok 1.megtörnek, 2.visszaverődnek és 3.sebességük megváltozik 1.a térhullámok terjedési sebessége eltérő: vp ≈ 2vs 2.terjedési sebességük a közeg sűrűségétől függ; 3.folyadékban nem terjed az S-hullám

A Föld belső szerkezete A Föld belsejének tanulmányozása

A Föld belső szerkezete A térhullámok terjedési sebességéből következtethetünk a Föld belső szerkezetére. A Föld GÖMBHÉJAS felépítésű, azaz ELTÉRŐ SŰRŰSÉGŰ, HALMAZÁLLAPOTÚ és ANYAGÚ zónákból áll: 1.földkéreg, 2.földköpeny, 3.földmag.

A Föld belső szerkezete 1.Ugyanabból a rengésből a szeizmográf két sorozat hullámot regisztrál  adott mélység alatt ugrásszerűen megnő a terjedési sebesség: „MOHO”-FELÜLET, kéreg-köpeny határ (Mohorovičić, 1909: a Balkán-félsziget alatt 40 km mélyen)

A Föld belső szerkezete 2.A kontinentális kérgen belül is van egy ugrás: „gránitos” és „gabbrós” kéreg között CONRAD-FELÜLET (Conrad, 1923)

A Föld belső szerkezete 3.Az epicentrumtól 103° és 143° ívtávolság között S-hullámok nem érkeznek be („árnyék-zóna”: Wiechert, Oldham, majd Gutenberg 1914). Mivel az S hullámok folyadékban nem terjednek  2900 km alatt folyékony rétegnek kell lennie: folyékony (külső) mag.

A Föld belső szerkezete 4. Lehmann (1936): az árnyékzóna nem teljesen mentes a P hullámoktól  visszaverődnek egy belsőbb, szilárd rétegről: belső mag.

A Föld belső szerkezete KÉREG: a Föld tömegének kb. fél %-a! ÓCEÁNI KÉREG: kb. 6 km vastag, viszonylag állandó vastagság, Si-szegény. KONTINENTÁLIS KÉREG: 35-40 km, változó vastagság, Si-gazdag. A kéreg és a földköpeny legfölső része = LITOSZFÉRA (kőzetburok): 50-150 km vastag

A Föld belső szerkezete KÖPENY: a Föld tömegének kb. 2/3-a, még Si-szegényebb, Fe-, Mg-gazdag; főleg ún. peridotit alkotja. középső-fölső részében (75-250 km között) a rengéshullámok sebessége lecsökken (ún. LVZ) ASZTENOSZFÉRA: lassú folyásra képes!  a kőzetek olvadásponthoz közeli T-en (1100-1200 oC) MEZOSZFÉRA (a rengéshullámok sebessége nő)

A Föld belső szerkezete MAG: a Földtömeg kb. 1/3-a, sűrűsége nagy (a mag-köpeny határon ugrásszerűen, onnan folyamatosan nő) KÜLSŐ MAG: sűrűsége nagy, hőmérséklete viszonylag nagy, olvadt állapot) BELSŐ MAG: hőmérséklete lassan nő, kb. 4500 °C- ig. Kisebb sűrűségű, mint a vas, így 5-20 %- ban könnyebb elem(ek)nek is kell lenniük benne. „Vasmagos” modellek Suess (19. sz. vége) óta. Plusz: szilícium? kén? szén (gyémánt)? oxigén? (nagy nyomáson a FeO oldódik a vasban); kálium?

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!