A család Neveléselmélet

A családi életciklus modell (Hill és Rodgers ) Újonnan házasodott pár, gyermek nélkül. Csecsemős család Kisgyermekes család (2,5- 6 éves korig) Család iskolás korú gyermekkel (6- 12 éves korig) Család serdülő korú gyermekkel A felnövekedett gyermeket kibocsátó család Magukra maradt, még aktív szülők családja Inaktív öreg házaspár családja.

A családi szocializáció Társadalmi szeterotípiák, jogszabályok, szokások, ideológiák,normák befolyásolják a szocializációt Újszülöttek „barbár inváziója” - utánzás, azonosulás  Az én három formája (Whiting, 1963): szubjektív (önértékelés) optatív (vágyak) tulajdonított (másoké) A „fontos másik” - referenciaszemély és -csoport: azonosulási modellek

A család működése Család-típusok: nagycsalád, nukleáris, csonka Konzekvens mintaadás - az azonosulás feltétele (anya!)  Internalizált magatartási minták: motiváció, érték-orientáció  A Pygmalion-effektus (önmagát beteljesítô jóslat)  A nevelés kölcsönös folyamat: „szülővé nevelés”   Családi „alku” - interakciós rendszer

Az anya-gyermek kapcsolat változásai A nő munkába állása - családfenntartó „Gyes-szindróma”, depresszió A gyermekintézmények felszámolása Apa nélkül felnőtt generációk - családi „koalíciók” Felhasználhatatlan nevelési emlékek „Elutasító”, „csókoló-verő” anya  negatív énkép Túl szoros anya-kötöttség: súlyos személyiségfejlődési korlát

Család iskolás korú gyermekkel (6- 12 éves korig) Iskolaérettség – a képességek fejlődésének egyéni üteme Biológiai fejlődéssel járó személyiség- és magatartásváltozások Tanulás-segítés, szülői „hozzáadott érték” Lemaradás, felzárkóztatás A kortárs referenciacsoport jelentősége nő: a szocializáció megjelenési stílusát befolyásolja, a család a tartalmát

Család serdülő korú gyermekkel: a szülői elbizonytalanodás kora Prepubertás-kori viselkedés-változások, hangulati, érzelmi labilitás Gyermeki függőség lazulása, a kortárscsoportok megerősödése Kortárs szubkultúra normái, értékei átvétele – szembenállás a családdal De: családi identifikáció nyomai mélyek Cél: aszimmetrikus kapcsolat helyett szimmetrikus irányba haladás, kommuni-kációs és viszonyulási mód változása

A szülők és a gyermekek kapcsolatából fakadó problémák (Hansen, 1981 ) Szimbiotikus házaspár hozzáférhetősége túl csekély  a gyermek figyelme a szülők felé fordul és elvonódik saját fejlődéséről Alulmotivált házaspár  a gyermekek számára túlságosan hozzáférhetőek  a társtól hiányolt szeretet is a gyermekektől Testvérek helyzetéből adódó problémák: egykeség, középső helyzet, differenciálatlan nevelés, kivételezés Belmont és Marolla, 1973: 19 év körüli egykék és testvérek, 386.000 adat: a családi intelligencia fokozatos felhígulása: az intelligenciaszint a testvérsorban folyamatosan csökken  

A család, mint veszélyforrás Szülői bűntudat – túlkompenzáció (kényeztetés) ill. „leveri a gyereken” „Bántalmazott gyermek” : pszichés retardáltság, szorongás, vegetatív neurózis, regresszió, meghunyászkodás  „Nem szeretve élni” - instabilitás, negatív énkép, torz értékrend Túlkövetelés - saját gyermekkor kompenzációja vagy rossz képesség-megítélés. Gyermek reakciója: megfelelési kényszer, cinikus rezignázió Érzelmi-indulati élet túlterhelése: „hideg-forró” légkör, parancsolt érzelem, „mártír szülő” Ingerszegény környezet - hospitalizáció

A családi kommunikáció A kettős kötés: ha a metakom-munikáció ellentétes a nyílt közléssel (Bagdy, 1977; Komlósi, 2000) – gyanakvó felnőtt nevelődik Játszmák: egyéni haszonért játszott, manőverjellegű viselkedés, forgatókönyvét életvezetési ítélet határozza meg. Merev, ezért rosszul alkalmazkodó viselkedés Tranzakcióanalízis (Berne, 2000): szülői, gyermeki és felnőtt én

Szülői nevelési stílusok 1. Becker és Schaefer, in: Kósa, 2000: érzelmi melegség és a kontroll. Az érzelmi dimenzió negatív végpontján állók a büntetés során a hatalmukat hangsúlyozzák, kiabálással, megszégyenítéssel, lekicsinyléssel; A pozitív végponton levők a szeretetet hasznosítják. Ranschburg (1993): meleg- engedékeny, meleg- korlátozó, hideg- engedékeny és hideg- korlátozó nevelői stílus

Szülői nevelési stílusok 2. (Baumrind, in Cole, 1997) Tekintélyelvű: Engedelmesség, szülő kritikátlan elfogadása Gyermekeik zömében visszahúzódóak Engedékeny: Elfogadja gyermeke kívánságait, nem követel Gyerekeik főleg az éretlenek Mérvadó /megkívánó/ irányító : Elvárja a szabályok betartását, de alkura is hajlik. Érvel, és a jogokat, kötelességeket egyaránt fontosnak tartja. Gyermekik jórészt kompetensek, nagyobb önállóságot és önkontrollt mutatnak.

A család és az iskola kapcsolata A kapcsolattartás hagyományos formái A szülői értekezletek A fogadóóra A családlátogatás Üzenetek Új kapcsolattartási formák A szülő, mint tudásforrás Együttes szülői értekezlet Közös programok, szabadidős tevékenységek

Gyermekvédelem 1. 1997: a New York- i ENSZ- egyezmény alapján gyermekvédelmi törvény A gyermek inkább alanya a gyermekvédelemnek, mint tárgya Csak akkor lehet csak beavatkozni a család életébe, ha a gyermek testi- erkölcsi fejlődése veszélyeztetett. A gyermekvédelemben nemcsak állami, hanem a nonprofit szektor szervezetei, tagja is részt vesznek A gyermeki jogok felértékelt szerepe

Gyermekvédelem 2. Prenatális korszak: szűrés, megelőzés Speciális gyermekvédelem: Hátrányos helyzet: rossz szociokulturális státusz gyengébb iskolai teljesítményét vagy a tanulással kapcsolatos motivációjuk hiányát eredményezhetik. A veszélyeztetett helyzet már a testi, a lelki és az erkölcsi fejlődést is akadályozza. A gyermek elhanyagolása, bántalmazása, a deviáns, alacsony erkölcsi nívójú környezet.

A családi nevelést segítő és a gyermekvédelmi intézmények Az egészségügyi szolgáltatást végző intézmények: védőnő, iskolaorvos iskolai és családi védőnő A személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatok (pl. átmeneti otthon családnak, gyermeknek) Nevelési tanácsadó Iskolapszichológus Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tanár