Magyar fiskális politika: Quo Vadis? Szapáry György.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
„A jegybank kamatcsökkentési hajlandósága” Hamecz István ügyvezető igazgató „Új kormányos – régi gondok” GKI konferencia november 25.
Advertisements

Lehetséges-e ma átfogó közoktatási reform a finanszírozás reformja nélkül? Hermann Zoltán MTA Közgazdaságtudományi Intézet Oktatási.
Merre tart a magyar foglalkoztatáspolitika? Garzó Lilla.
Jelentés a fizetési mérleg alakulásáról
ICEG Európai Központ 1118 Budapest, Dayka G. u 6/B. Telefon: (1) Fax: (1) honlap:
1 „ Gazdasági kihívások 2009-ben ” Dr. Hegedűs Miklós Ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Dunagáz szakmai napok, Dobogókő Április 15.
Az indiai gazdaság kilátásai a 21. század elején
Tévhitek és tények a részvénybefektetésekkel kapcsolatban Jaksity György, a BÉT Igazgatósága elnökének sajtótájékoztatója.
FOLYTATÁS, VAGY ÚJRAKEZDÉS? FOLYTATÁS, VAGY ÚJRAKEZDÉS? VARGA MIHÁLY Miniszterelnökséget vezető államtitkár.
Jelentés az infláció alakulásáról február 23. Szakértői bemutató Közgazdasági főosztály.
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR II. A magyar gazdaság „kórképe” - a diagnózis Szeged, február-május Belyó Pál „G A Z D A S Á G P O.
„G A Z D A S Á G P O L I T I K A” SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ELŐADÁS SOROZAT 10 x 10 makrogazdasági trendek Szeged, február.
1 A magyar gazdaság helyzete, perspektívái 2008 tavaszán Dr. Papanek Gábor Előadás Egerben május 7.-én.
Az EU kohéziós politikájának 20 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi adjunktus SZIE GTK RGVI.
Hogy állunk a konvergencia folyamatban? Hamecz István ügyvezető igazgató.
Ciklus és trend a magyar gazdaságban,
Az új kormány gazdaságpolitikai mozgástere: egyensúlyi korrekciós alternatívák Urbán László XI. Vezérigazgató Találkozó Göd, április 4-5.
Hol is állunk? Hamecz István A Közgazdasági és monetáris politikai szakterület vezetője február 2.
Külső adósság – Kockázatok és mellékhatások… Antal Judit MNB, Pénzügyi elemzések 2006 február 28. MNB-klub.
A pénzügyi megtakarítások makrogazdasági hatásai H amecz István „ Miért fontos a lakossági pénzügyi megtakarítás?” konferencia BÉT Nov. 25.
Inflációs Jelentés november Kovács Mihály András.
Az inflációs célkövetés tapasztalatai Magyarországon
MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK INFLÁCIÓS JELENTÉS december Virág Barnabás December 22.
Stabilitás és növekedés: lehet-e egyszerre? Király Júlia Forint, Válság, Államadósság Konferencia március 8.
A magyar költségvetés kiadási szerkezete nemzetközi összehasonlításban
Kell-e újraírni az eddigi forgatókönyveket? Eger, 46. közgazdász-vándorgyűlés Varga Mihály június 26.
A költségvetési politika a fenntartható növekedés szolgálatában
Gazdaságpolitikai dilemmák: Felzárkózásvagylemaradás Mádi László Mádi László Közgazdász Vándorgyűlés,
Az MNB inflációs előrejelzésének szakmai háttere Hamecz István ügyvezető igazgató október 18.
Gondolatok az euro bevezetése kapcsán Csermely Ágnes dec. 3.
A spanyol gazdaság jelenlegi problémái Éltető Andrea - MTA VKI április 15.
INTÉZMÉNYKÖZI MEGÁLLAPODÁS SZERKEZET. TÖRTÉNET, SZEREPLŐK 1999-es megállapodás 2002-es megállapodás 2006-os (hatályos) megállapodás Módosítások: 2007,
Mi a liberalizmus? "manchesteri" változat Alaptípus ("classic") "adóztató és költekező" (tax and spend) Liberalizmust inkább termékcsalád, semmint konkrét.
Növekedési dilemmák Simor András Műhelybeszélgetés az Európai Társadalmi Jelentés apropóján 2008 június 10.
Nyugdíjkérdések közgazdász szemmel
A magyar gazdaság várható helyzete
A fiskális politika makrogazdasági kihatásai Szapáry György MNB.
Eladósodási pálya helyett új munkaerőpiaci megoldások Varga Mihály február február 17.
Republikon november 24. P alócz Éva A magyar gazdaságpolitika mozgástere a válság után Republikon november 24. P alócz Éva KOPINT-TÁRKI Zrt.
1 Jelentés a pénzügyi stabilitásról április.
A magyar gazdaság növekedési kilátásai, prognózisok Hamecz István.
Kibontakozás helyett gazdasági káosz Az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának csődje.
Alagútból alagútba A magyar beteg kórrajza Matolcsy György Budapest, november 16. Gazdaságkutató Zrt. Konferencia.
1 Gyarapodó Köztársaság Növekvő gazdaság – csökkenő adók február 2.
Lőrinczné dr. Bencze Edit
ICEG Európai Központ 1118 Budapest, Dayka G. u 6/B. Telefon: (1) Fax: (1) honlap:
Kármán András Budapest, január 21..  1. A külső finanszírozáson nyugvó növekedési modell sikeres volt, de sérülékeny  2. A válság kikényszerítette.
A hazai fiskális politika általános kérdései és kihívásai 42. Közgazdász-vándorgyűlés Eger, augusztus
Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője.
1 Gyorsul a gazdaság növekedése. 2 Nő a beruházás.
Megszorítások, reformok, versenyképesség – Magyarország 2006.
Hol áll és merre mehet még a gazdaság? Hamecz István.
Magyar gazdaságpolitika a nemzetközi kilátások tükrében Kopits György Magyar Közgazdasági Társaság 47. Vándorgyűlése Zalakaros, szeptember 25.
Válság Kényszer és lehetőség. A magyar gazdaság örökölt hátrányai.
Versenyképesség MTA-MEH projekt Vértes András.
Hol áll és merre mehet még a gazdaság? Hamecz István „Mindannyian tudjuk, hogy mit kell tennünk, csak azt nem tudjuk, hogy hogyan nyerjük meg a választásokat.
Gazdasági és pénzügyi kilátások Auth Henrik MNB alelnöke február 2.
Fizetési mérleg jelentés
Új egyensúly Tervezettnél jobban csökken az államháztartás hiánya.
Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv (2004) Magyarország 2006.június
Az euró bevezetésének lehetőségei Magyarországon Tabák Péter Gazdaságpolitikai főosztály Pénzügyminisztérium Budapest, május 23.
Az euró Előadó: Halm Tamás.
A magyar gazdaság helyzete 2009 őszén MKIK, 2009 október 14
MAGYAR GAZDASÁG Jobban teljesít?
A foglalkoztatáspolitika jövője az Európai Unióban
Foglalkoztatás, szakképzés, jó gyakorlatok
Fizetési mérleg jelentés április
Magyar gazdaságpolitika a rendszerváltás után 2. A 2010 utáni korszak
Fordulatok után / fordulatok előtt
Költségvetés.
Előadás másolata:

Magyar fiskális politika: Quo Vadis? Szapáry György

2 A kérdés A magyar fiskális politika az egyensúlyi növekedés hajtóereje vagy a sokkok forrása lesz-e? Mi a helyzet. 7 elv, amelyeket az elkövetkező években a fiskális politikának követnie kell

3 1. A fiskális politika fellazulása Forrás: MNB. ESA 95 adatok. A 2005-ös ESA 95 deficit az MNB becslése Magasan beragadt deficit és emelkedő államadósság. 1. ábra: A főbb fiskális mutatók alakulása

4 2. Hogyan történt a fellazulás? : kedvező gazdasági ciklikus feltételek ellenére jelentős lazítás történt a költségvetés tartós tételeiben –Jelentősen emelkedtek a közalkalmazotti bérek, transzferek és nyugdíjak –Kisebb mértékben: adócsökkentések : nem volt érdemi kiigazítás 2005: kis mértékű negatív ciklikus hatásnál jóval nagyobb lazítás (autópályák, önkormányzatok, gyógyszertámogatás) Tehát: a hiányt nem a gazdaság potenciálistól elmaradó teljesítménye okozta.

5 3. Mi a probléma ezzel? A folyó fizetési mérleg folyamatosan romlott, mert a megtakarítások nem tudták kompenzálni a költségvetési hiányt. 2. ábra: A főbb szektorok nettó finanszírozási képességének alakulása Forrás: MNB. Szezonálisan kiigazított idősorok.

6 4. Sebezhetőség A folyó fizetési mérleg finanszírozása nagymértékben szorul külföldi portfoliótőke befektetésekre (a külföldiek kezében lévő állampapír-állomány 2500 Mrd Ft) Sebezhetőség: globális likviditásbőség nem tart örökké, globális kamatok emelkednek Ugyanakkor: vállalati beruházások várhatóan (és remélhetően) növekedni fognak. A veszély sokkszerű kiigazítás: leértékelődés, magasabb infláció, magasabb kamatok, kisebb fogyasztás és beruházás, alacsonyabb foglalkoztatás Növekvő adósság  magasabb jövőbeli adók, torzító hatás

7 5. Rossz előjelek Mit gondolnak a piacok: 3. ábra: Az 5 év múlva induló 5 éves forward hozamfelárak az euró forwardok fölött a visegrádi országokban, Forrás: Reuters Leminősítések: Fitch A-  BBB+ S&P A- stabil  A- negatív EU intők

8 6. További problémák A szociális ellátó rendszerünk nem ösztönzi a munkavállalást: 4. ábra: A gazdaságilag aktívak aránya a éves népesség arányában az Európai Unió tagállamaiban (2004-es adatok) Forrás: Eurostat. A máltai adat kiugróan alacsony érték, ezért nem is tüntettük fel az ábrán.

9 6. További problémák (folyt.) Jelentős a szürke gazdaság Eltartottsági ráta: az adó- és járulékfizetők aránya a teljes lakosságon belül: Magyarország 39%, EU 15: 43%, Ausztria 50 %, Németország 50%, Nagy-Britannia 47% Magyarországnál alacsonyabb csak Törökország, Bulgária, Horvátország, Lengyelország és Olaszország

10 7. Hitelesség Sorozatos túllövések: túlzottan optimista költségvetési tervezés mind a bevételek, mind a kiadások terén 5. ábra: Az államháztartási hiány célok és megvalósulásuk Forrás: Eurostat, MNB. PEP: Előcsatlakozási gazdasági program, KP: Konvergencia Program. A 2005-ös érték az MNB becslése.

11 8. Transzparencia Transzparencia hiánya: egyre több állami kiadás kerül a költségvetésen kívülre (PPP konstrukciók, pl. autópályák, MÁV, stb.) miközben ezek a kiadások növelik az államadósságot. Könyvelési technikák: rontja mind a hitelességet, mind a transzparenciát

12 9. Megoldási irányelvek 1. sz. elv: „Fűnyíróelv” alkalmazásával csak átmeneti megtakarítás érhető el, mert a nyugdíj-, egészségügyi, oktatási és államigazgatási rendszerben lévő determinációk reformok nélkül újratermelik a hiányt. A megoldások gyakran politikai ciklusokon átívelő intézkedéseket igényelnek

13 9. Megoldási irányelvek (folyt.) 2. sz. elv: A szociális ellátó rendszereknek két célt kell egyszerre szolgálnia: igazságosság és hatékonyság A szociális transzferek rendszere akkor járul hozzá a hatékony gazdaság megteremtéséhez, ha az igazságosság szempontjának érvényesítése mellett a munkavállalást és a munkahelyteremtést is ösztönzi: –Járulékcsökkentés segít, de ezt a kiadások csökkentésének kell kísérnie –Családtámogatás nem ösztönzi a nők munkavállalását –Nagyobb hangsúly az át-, illetve továbbképzésre

14 9. Megoldási irányelvek (folyt.) 3. sz. elv: A nyugdíjrendszer kiegyensúlyozottságát biztosítani kell (jelenleg a GDP 2%-ának megfelelő hiányt eredményez) –Az 1997-es reform óta járulékok csökkentek, nyugdíjak növekedtek. Ezt a tendenciát súlyosbítja az elöregedés –Járulékokat csak akkor lehet csökkenteni, ha csökkennek a járadékok is (demográfiai kilátások érdemi változására nem lehet számítani) –Ösztönözni kell a munkaerőpiacon maradást: Kedveszményes nyugdíjak szigorítása: korkedvezményes nyugdíjak az összes nyugdíjas 28%-a. Tényleges nyugdíjazás a törvényes korhatár alatt: férfiak 2 év, nők 1 év

15 9. Megoldási irányelvek (folyt.) 4. sz. elv: Egészségügy: a minőség javítása mellett az állami kiadások féken tartása –Nehézség: nincs kész recept. Vitatott megoldások, nincs konszenzus –De vannak ismert tények: Kórházi ágyak száma a lakosság számához viszonyítva magas nemzetközi összehasonlításban (Magyarország: 784, EU 15: 572) Egy főre jutó gyógyszerkiadások magasak –Csökkenteni kell a túlfogyasztást: vizit díjak, co- payment –Magántőke bevonás, kiegészítő biztosítás

16 9. Megoldási irányelvek (folyt.) 5. sz. elv: Oktatás: hatékonyság javítása. Diákok számának csökkenését nem követte a tanárok számának arányos csökkenése. Diák/tanár arány az általános oktatásban alacsony nemzetközi összehasonlításban: Magyarország: 10, EU 25: 14, Németország: 15 Képzés nem követi a munkaerőpiaci kereslet változásait. A felsőfokú végzettségek közül munkanélkülivé válók aránya magas

17 9. Megoldási irányelvek (folyt.) 6. sz. elv: Biztosítani kell a transzparenciát. Hiánya:- gyengíti a piaci bizalmat - megfosztja a döntéshozókat, hogy minél szélesebb információk alapján hozzák meg a döntéseiket - döntéseket nem lehet transzparensen kommunikálni a társadalom felé - nem tudjuk hatékonyan érvényesíteni érdekeinket az EU-n belül

18 9. Megoldási irányelvek (folyt.) 7. sz. elv: Fiskális szabályok felállítása: egy kínálkozó lehetőség a fiskális fegyelem megerősítésére: Törvény? Fiskális Tanács?

Mikor lesz euro? 2010-es bevezetéshez a GDP %-nak megfelelő költségvetési kiigazításra van szükség 2008-ra. Reformok nélkül nem lehetséges. Az eurót nem lehet bevezetni: –Rajtaütésszerűen –Lopakodó módon Átfogó intézkedések pontos menetrendszerű kivitelezésére van szükség

És ha mégse…??? „Ami nem tarthat örökké, annak egyszer vége lesz.” Herbert Stein „Ami nem tarthat örökké, az sokkal tovább tarthat, mint gondolnánk, és az elkerülhetetlen korrekció gyorsasága és erőssége mindig meglepetést okoz.” Rüdiger Dornbusch „A magas államháztartási hiánnyal semmit sem kell kezdeni, mert valami majd úgyis történni fog.” Benjamin Friedman

21 Kiigazítás nélkül „valami valóban történni fog”. Rajtunk múlik, hogy a fiskális politika a sokkok forrása, vagy a növekedés hajtóereje lesz.