Reakcióegyenletek Az egyenleteket Keglevich Kristóf gyűjtötte,

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Moduláris oktatás a 8. évfolyam kémia tantárgyból
Advertisements

OXIDOK TESZT.
Pufferek Szerepe: pH stabilitás, kompenzálás, kiegyenlítés a külső hatásokkal szemben. Puffer rendszerek pH-ja jelentős mértékben „stabil”, kisebb mennyiségű.
Gázok előállítása és reakciójuk Lugol-oldattal
Reakció tipusok (2.-3. óra)
Ismetlés (teszt) A metán C mindkettő B etilén D egyik sem
Rézcsoport.
Szervetlen kémia Nitrogéncsoport
4. Az aceton és a formalin megkülönböztetése
keménység Alkálifémek és vegyületeik Alkáliföldfémek és vegyületeik
SZÉN-MONOXID.
NH4OH Szalmiákszesz Ammónium-hidroxid
Helyettesítési reakció
A VEGYI KÉPLET.
Laboratóriumi kísérletek
Sav-bázis egyensúlyok
Krómcsoport elemei.
SÓOLDATOK KÉMHATÁSA PUFFEROLDATOK
A HIDROGÉN.
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Az elemek lehetséges oxidációs számai
Heterogén kémiai egyensúly
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban
Kémiai egyensúlyok A kémiai reakciók reakcióidő szempontjából lehetnek: pillanatreakciók időreakciók A reakciók lehetnek. egyirányú egyensúlyi reakciók.
A KÉMIAI EGYENSÚLY A REAKCIÓK MEGFORDÍTHATÓK. Tehát nem játszódnak le végig, egyensúly alakul ki a REAKTÁNSOK és a TERMÉKEK között. Egyensúlyban a termékekhez.
Szerves kémia Alifás telítetlen szénhidrogének
Szervetlen kémia.
1. Kísérletek kén-hidrogénnel
15. Alumínium, magnézium és vas azonosítása
Reakcióegyenletek Gyakorlás
Reakciótípusok.
49. kísérlet Az ecetsav reakciói
Magnézium-szulfát- és alumínium-szulfát reakciói
Szilárd AgNO 3, ZnSO 4, kihevített CuSO 4 azonosítása.
7. Primer és szekunder alkohol oxidációja
19. AgNO3-, Na2CO3- és NaOH- oldat azonosítása
Szükséges Anyagok: rézforgács, 60-65%-os salétromsavoldat,
Szükséges Eszközök: gázfejlesztő főzőpoharak fecskendők Anyagok:
OLDÓDÁS.
A kénsav és sói 8. osztály.
A salétromsav és a nitrátok
A sósav és a kloridok 8. osztály.
Második rész III. kationosztály elemzése 2011
A szén és vegyületei.
SAVAK és BÁZISOK A savak olyan vegyületek,amelyek oldásakor hidroxidionok jutnak az oldatba. víz HCl H+(aq) + Cl- (aq) A bázisok olyan vegyületek.
Munkafüzet feladatainak megoldása 29.old.- 31.old.
Mi a neve az üvegben levő folyadéknak?
Halogének II. Elemi bróm előállítása Jód tisztítása szublimációval
Halogének I. Kálium-klorátos gyújtókeverék
Kén és szelén Kén és réz reakciója Kén és vas reakciója
Nitrogén I. Cseppfolyós nitrogén Tiszta N2 előállítása NH3 előállítása
H2, alkáli- és alkáliföldfémek
Oxigén Oxigén előállítása KClO3-ból O2 előállítása K2Cr2O7-el
Első rész III. kationosztály elemzése 2011 Készítette Fogarasi József
H3PO4 Hidrogén-foszfát Foszforsav
Kémiai Kísérletbemutató
Kémiai, kísérleti, kedvcsináló Előadók: Nagy Péter Farkas Ádám László ELTE TTK.
Vas-kobalt-nikkel A periódusos rendszer VIII/B csoportja
Előadó: Dr. Dóró Tünde 2011/12, I. félév III. előadás
Hidrogén-klorid. A hidrogén gáz és klór gáz hő vagy fény hatására robban – klór- durranó gáz. A hidrogén folytatja „égését” a klórgázban. H 2 + Cl 2 =
Redoxireakciók Redoxireakció: elektronátadási folyamat Oxidáció: „oxigénnel való reakció” a szén elégetése, rozsdásodás (a fémek oxidációja) alkohol ->
Savak és lúgok. Hogyan ismerhetők fel? Indikátorral (A kémhatást színváltozással jelző anyagok)  Univerzál indikátor  Lakmusz  Fenolftalein  Vöröskáposzta.
REAKCIÓEGYENLETEK. HIDROGÉN LAB. ELŐÁLLÍTÁSA ZN + 2 HCL = ZNCL 2 + H 2.
A nitrogén és vegyületei
SAV – BÁZIS REAKCIÓK KÖZÖMBÖSÍTÉS
Milyen kémhatásokat ismersz?
Készítette: Kothencz Edit
A nitrogén és vegyületei
Mi a neve az üvegben levő folyadéknak?
Analitikai számítások a műszeres analitikusoknak
Előadás másolata:

Reakcióegyenletek Az egyenleteket Keglevich Kristóf gyűjtötte, a fájlt Benkő Zsolt (2013B) hozta létre

Leírás A bemutató 127 egyenletet tartalmaz, tematizálva. Az első kattintásra megjelenik az egyenlet (reakció) neve, ez a cím; majd második kattintásra az egyenlet. Nem mindegyik reakció megy végbe! Az egyensúlyi folyamatokat jelölni kell! Ahol lehet, fel kell tüntetni a reakció körülményeit (nyomás, hőmérséklet, katalizátor stb.)!

(szín, szag, halmazállapot, vízoldhatóság és kimutatás) 1. Gázok lab. eá., fiz. tul. (szín, szag, halmazállapot, vízoldhatóság és kimutatás)

Hidrogén előállítása Zn + 2 HCl = ZnCl2 + H2

Klór előállítása 2 KMnO4 + 16HCl = 5Cl2 + 2KCl + 2MnCl2 + 8H2O

Hidrogén-klorid előállítása 2NaCl + H2SO4 = Na2SO4 + 2HCl

Oxigén előállítása H2O2 = H2O + ½ O2 MnO2 kat.

Kénhidrogén előállítása FeS + 2HCl = FeCl2 + H2S

Kén-dioxid előállítása (2) Na2SO3 + 2 HCl = 2NaCl + H2O + SO2 Cu + 2ccH2SO4 = CuSO4 + SO2 + 2H2O

Nitrogén-monoxid előállítása 3Cu + 8HNO3 = 3Cu(NO3)2 + 2NO + 4H2O

Nitrogén-dioxid előállítása Cu + 4ccHNO3 = Cu(NO3)2 + 2NO2 + 2H2O

Ammónia előállítása NH4Cl + ccNaOH = NH3 + NaCl + H2O melegítve

Szén-dioxid előállítása CaCO3 + 2HCl = CaCl2 + CO2 + H2O

Szén-monoxid előállítása ccHCOOH = H2O + CO kat.: ccH2SO4, melegítve

Etén előállítása CH3CH2OH = CH2=CH2 + H2O kat: ccH2SO4, SiO2, 180 oC

Etin (acetilén) előállítása CaC2 + 2H2O = HC≡CH + Ca(OH)2

2. Gázok ipari előállítása

Szintézisgáz gyártása CH4 + H2O(g) ⇌ CO + 3H2 1000 oC, Ni kat.

Szintézis gáz II. (vízgáz) C + H2O(g) ⇌ CO + H2 1000 oC

Klór gyártása 2NaCl = 2Na + Cl2 olvadékelektrolízis

HCl gyátrás (vinil-klorid melléktermék) (CH2=CH2 + Cl2 →) Cl–CH2–CH2–Cl = CH2=CHCl + HCl (E)

Kén-dioxid gyártás S + O2 = SO2 kőolajból kivont kén égetése

Kén-trioxid gyártása 2SO2 + O2 ⇌ 2SO3 kat: V2O5, nagy P

Ammóniagyártás N2 + 3H2 ⇌ 2NH3 kat., nagy P, mérsékelten magas T (2–300 oC), nitrogénfölösleg

Etén gyártása 2CH4 = CH2=CH2 + 2H2

Etin (acetilén) gyártása 2CH4 = HC≡CH + 3H2

3. Szervetlen kémia

Li égése 4Li + O2 = 2Li2O

Na égése 2Na + O2 = Na2O2

K égése K + O2 = KO2

Na reakciója vízzel Na + H2O = NaOH + 0,5H2 (Li, K is)

Na és klór reakciója 2Na + Cl2 = 2NaCl (Li, K – többi halogén is)

NaCl-o. elektrolízis bruttóegyenlet (Hg-katód) 2NaCl + 2H2O = 2NaOH + H2 + Cl2

Sütőpor (szalalkáli) bomlása hőre NH4HCO3 = NH3 + H2O + CO2

Sütőpor (szódabikarbóna) bomlása hőre 2NaHCO3 = Na2CO3 + H2O + CO2

Szódabikarbóna megköti a gyomorsavat NaHCO3 + HCl = NaCl + H2O + CO2

Hypó és sósav reakciója NaOCl + 2HCl = NaCl +Cl2 + H2O

NaOH elfolyósodik (reakció CO2-dal) 2NaOH + CO2 = Na2CO3 + H2O

Magnézium égése 2Mg + O2 = 2MgO (többi alkáliföldfém is)

Kalcium és víz reakciója Ca + 2H2O = Ca(OH)2 + H2

Mészégetés CaCO3 = CaO + CO2

Mészoltás CaO + H2O = Ca(OH)2

Frissen meszelt fal szárad (CO2 kimutatás) Ca(OH)2 + CO2 = CaCO3 + H2O

A gipsz megköt CaSO4.0,5H2O + 1,5 H2O = CaSO4.2H2O

Mészkő oldódása / cseppkőképződés CaCO3 + H2O + CO2 ⇌ Ca(HCO3)2

Változó vízkeménység Ca(HCO3)2 = CaCO3 + H2O + CO2 (Mg-hidrogénkarbonát is)

Kemény víz lágyítása (trisó) 3Ca2+ + 2Na3PO4 = 6 Na+ + Ca3(PO4)2

Al égése 2Al + 3/2O2 = Al2O3

Al és jód reakciója 2Al + 3I2 = 2AlI3 kat.: H2O

Alumínium és sósav 2Al + 6HCl = 2AlCl3 + 3H2

Alumínium és híg kénsav 2Al + 3H2SO4 = Al2(SO4)3 + 3H2

Alumínium és tömény salétromsav SEMMI!!! Al + ccHNO3 ≠

Alumínium oldódása lúgban Al + ccNaOH + 3H2O = Na[Al(OH)4] + 1,5H2

Kikeverés (Al-gyártás I.) Na[Al(OH)4] = Al(OH)3 + NaOH

Kalcinálás (Al-gyártás II.) 2Al(OH)3 = 3H2O + Al2O3 (T)

Olvadékelektrolízis (Al-gyártás III.) 2Al2O3 = 4Al + 3O2 adalék: Na3AlF6 ; 6 Farad

Termitreakció 2Al + Fe2O3 = Al2O3 + 2Fe

Ólomakkumulátor (feltöltés és kisülés) Pb + PbO2 + 2H2SO4 ⇌ 2PbSO4 + 2H2O

Vas égése 4Fe + 3O2 = 2Fe2O3 (vörös)

Vas és híg salétromsav reakciója 3Fe + 8HNO3 = 3Fe(NO3)2 + 2NO + 4H2O

Vas és tömény salétromsav SEMMI!!! Fe + ccHNO3 ≠

Vas, kobalt és nikkel reakciója klórral Fe + 1,5Cl2 = FeCl3 (okker) Co + Cl2 = CoCl2 (kék, mert vízmentes) Ni + Cl2 = NiCl2 (sárga, mert vízmentes)

Vas és sósav Fe + 2HCl = FeCl2 + H2 ([Fe(H2O)6]2+ halványzöld)

Vas és híg kénsav Fe + híg H2SO4 = FeSO4 + H2

Direkt redukció (Vasgyártás I.) Fe2O3 + 3C = 2Fe + 3CO

Indirekt redukció (Vasgyártás II.) Fe2O3 + 3CO = 2Fe + 3CO2

Vas(II)-hidroxid redukálódik a levegőn 2Fe(OH)2 (piszkoszöld) + ⅟2O2 + H2O = 2Fe(OH)3 (barna)

Réz égése 2Cu + O2 = 2CuO (fekete)

Réz(II)-oxid bomlása 2CuO = Cu2O (vörös) + ⅟2O2 magas T, kb. 900 oC fölött

Réz(II)-oxid és hidrogén reakciója CuO + H2 = H2O + Cu

Réz(II)-oxid és sósav CuO + 2HCl = H2O + CuCl2 ([Cu(H2O)4]2+ kék)

Réz és sósav SEMMI!!! Cu + HCl ≠

Réz és ecetsav Cu + 2CH3COOH + ⅟2O2 = Cu(CH3COO)2 + H2O

Ezüst a választóvízben Ag + 2ccHNO3 = AgNO3 (színtelen) + NO2 + H2O

Ezüst korrodálódik (kénhidrogén) 2Ag + H2S + ⅟2 O2 = Ag2S + H2O

Hagyományos fotózás 2AgBr = 2 Ag + Br2

Ezüst(I)-ion reakciója halogenid-ionnal Ag+ + X– = AgX (AgF és AgCl fehér, AgBr sárgásfehér, AgI fehéressárga)

Lugol-oldat (jód és KI reakció) I2 + KI = KI3

Hypó gyártás, klór oldódása NaOH-ban Cl2 + NaOH = NaCl + NaOCl + H2O

Klór oldódása vízben Cl2 +H2O ⇌ HCl + HOCl

Üvegmaratás SiO2 + 4HF = SiF4 + 2H2O

Kén gyártás H2S + SO2 = 3S + 2H2O

Nitrogén égése ívfény hatására (villám) N2 + O2 = 2NO 3000 oC

Li reakciója nitrogénnel 6Li + N2 = 2Li3N

Nitrogén-dioxid oldódik vízben (vegyes anhidrid) 2NO2 + H2O = HNO3 + HNO2

Salétromsav bomlik fény hatására 4HNO3 = 4NO2 + 2H2O + O2

Fehérfoszfor égése P4 + 5O2 = 2P2O5

Szén égése (tökéletes és tökéletlen) C + O2 = CO2 C + CO2 = 2CO

4. Szerves kémia

Metán és klór reakciója UV-fényre (4) CH4 + Cl2 = CH3Cl + HCl CH4 + 2Cl2 = CH2Cl2 + 2HCl CH4 + 3Cl2 = CHCl3 + 3HCl CH4 + 4Cl2 = CCl4 + 4HCl

Dietil-éter előállítása 2CH3CH2OH = CH3CH2OCH2CH3 + H2O kat: ccH2SO4, SiO2, 120 oC

Etén brómaddíciója CH2=CH2 + Br2 = Br–CH2–CH2–Br

Etin (acetilén) és Na reakciója HC≡CH + 2Na = Na2C2 + H2 CH3COCH3-os oldatban

Etin vízaddíciója, majd izomerizáció HC≡CH + H2O = [CH2=CH–OH] = CH3–CHO kat: HgSO4

Etin és sósav (régi vinil-klorid gyártás) HC≡CH + HCl = CH2=CH–Cl kat: HgCl2

Benzol brómszubsztitúciója C6H6 + Br2 = C6H5Br + HBr kat: Fe, 50 oC, 1h

Benzol nitrálása C6H6 + ccHNO3 = C6H5NO2 + H2O kat: ccH2SO4 (S)

Klóretán és NaOH (2) CH3CH2Cl + ccNaOH = CH2=CH2 + NaCl + H2O forralva (E) CH3CH2Cl + híg NaOH = CH3CH2OH + NaCl langyosan (S)

Etén (etilén) hidratálása, etil-alkohol ip. eá. CH2=CH2 + H2O ⇌ CH3–CH2–OH nagy P (70–80MPa), mérsékelten magas T (2–300 oC), kat., vízfölösleg

Etil-alkohol és Na CH3CH2OH + Na = CH3CH2ONa + 0,5H2

Primer alkohol enyhe oxidációja (etanol) CH3CH2OH + CuO = CH3–CHO + Cu + H2O

Primer alkohol enyhe oxidációja (metanol) CH3OH + CuO = HCHO + Cu + H2O

Szekunder alkohol enyhe oxidációja (izopropil-alkohol) CH3CH(OH)CH3 + CuO = CH3–CO–CH3 + Cu + H2O

Keton erélyes, lánchasadással járó oxidációja CH3–CO–CH3 → HCOOH, CH3–COOH, CO2 kat.: ccHNO3

Ezüsttükörpróba (Tollens-próba), általánosan R–CHO + 2Ag+ + 2OH– = R–COOH + 2Ag + H2O

Formaldehid ezüsttükörpróbája HCHO + 4Ag+ + 4OH– = CO2 + 4Ag + 3H2O

Hangyasav ezüsttükörpróbája HCOOH + 2Ag+ + 2OH– = CO2 + 2Ag + 2H2O

Acetaldehid ezüsttükörpróbája CH3–CHO + 2Ag+ + 2OH– = CH3–COOH + 2Ag + H2O

Glükóz ezüsttükörpróbája C6H12O6 + 2Ag+ + 2OH– = C6H12O7 + 2Ag + H2O

Fehling-próba (általánosan) R–CHO + 2Cu2+ + 4OH– = R–COOH + Cu2O + 2H2O

Formaldehid Fehling-próbája HCHO + 2Cu2+ + 4OH– = HCOOH + Cu2O + 2H2O

Acetaldehid Fehling-próbája CH3–CHO + 2Cu2+ + 4OH– = CH3–COOH + Cu2O + 2H2O

Etil-acetát (észter) előállítása CH3–COOH + CH3–CH2–OH ⇌ CH3–COO–CH2–CH3 + H2O kat: ccH2SO4

Etil-acetát (észter) lúgos hidrolízise (elszappanosítás) CH3–COO–CH2CH3 + NaOH = CH3–COONa + CH3CH2OH

Etil-acetát és ammónia reakciója CH3–COO–CH2CH3 + NH3 = CH3–CO–NH2 + CH3CH2OH

Észter és amin reakciója CH3–COO–CH2CH3 + CH3NH2 = CH3–CO–NH–CH3 + CH3CH2OH

Ecetsav és NaOH reakciója CH3–COOH+ NaOH = CH3COO–Na+ + H2O

Ecetsav és ammónia reakciója CH3–COOH + NH3 = CH3COO–NH4+

Karbonsav és amin reakciója CH3–COOH+ CH3NH2 = CH3COO–NH3CH3+ metil-ammónium-acetát

Amin és kénsav reakciója 2CH3NH2 + H2SO4 = (CH3NH3)2SO4 metil-ammónium- szulfát

Polietilén gyártás n CH2=CH2 → (-CH2-CH2-)n kat., T

Polipropilén gyártása n CH2=CH-CH3 → (-CH-CH(CH3)-)n kat., T

Polivinil-klorid gyártása n CH2=CH-Cl → (-CH2-CH(Cl)-)n kat., T

Polisztirol gyártása n → kat., T

Teflon gyártása n CF2=CF2 → (-CF2-CF2-)n

Vége a gyakorlásnak Esc gombbal léphet ki!