A Víz-Keretirányelv lényege, célja és a felszíni és felszín alatti vizek állapota Clement Adrienne BME

2000: EU Víz Keretirányelv (VKI) „Víz Keretirányelv” (2000/60/EK) 2000. december 22-én lépett hatályba az EU tagországaiban Az EU vízügyi politikájának célja a fenntartható vízhasználatok megvalósítása: A vizek jó állapotának elérése 2015-ig felszíni vizek: jó ökológiai állapot jó kémiai állapot felszín alatti vizek: jó mennyiségi állapot Vízgazdálkodás: Emberi igények kielégítése VKI: emberi igények miatt a célokban eltérések lehetnek, de indokolni kell! (jó állapot → potenciál) Hosszútávon csak az egészséges ökoszisztémák biztosítják a fenntartható vízhasználatok kielégítését

Mit jelent a „jó állapot”? Viszonyítási alap: zavartalan (antropogén hatásoktól mentes) állapot Víztípusok (tipológia) Típus-specifikus referencia viszonyok A biológiai, hidrológiai és a morfológiai jellemzők nem jeleznek emberi beavatkozást; a szennyező-anyagok koncentrációja megfelel a természetes háttérértékeknek, szintetikus anyagok nem mutathatók ki; a vízhez kötődő élőhelyek számára biztosított a megfelelő vízmennyiség.

A víztestek Vízfolyások: > 10 km2-es vízgyűjtő - 25 típus 869 vízfolyás víztest (folyók, patakok, csatornák) 393 természetes, 476 erősen módosított, vagy mesterséges víztest. Állóvizek: > 50 hektár - 18 típus 296 állóvíz víztest (tavak, tározók, mentett oldali holtágak) 75 természetes, 221 erősen módosított, vagy mesterséges víztest. Felszín alatti vizek: 6 típus 185 felszín alatti víztest 22 sekély hegyvidéki, 55 sekély porózus, 23 hegyvidéki, 48 porózus, 29 karszt (14 db hideg karszt és 15 db termál karszt) 8 porózus termál

A víztestek

A problémák és okaik megállapítása Víztestek állapotának meghatározása Környezeti célkitűzések A problémák és okaik megállapítása Társadalmi szempontok Lehetséges intézkedések a problémák okainak megszűntetésére Természettudományos és műszaki szempontok Gazdasági Intézkedések programja Monitoring

A VKI megvalósításának eszköze a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2009. december 22-ig Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervet (VGT) kell készíteni Magyarország teljes területére a VGT három ciklusa: 2015, 2021 és 2027 Jól megalapozott természeti, társadalmi és gazdasági indokokkal a 2015-ös határidő kitolható, a célkitűzések enyhébbek is lehetnek. A 2015-ig megvalósítandó intézkedéseket 2012-ig be kell indítani A VGT-nek tartalmaznia kell: a vizek állapotának jellemzését (a szükséges monitoring programmal együtt); a környezeti célkitűzéseket, illetve a célkitűzések elérése érdekében tett és teendő intézkedéseket. Ha az állapot nem jó, az intézkedés kötelező!

(Duna vízgyűjtőkerület – ICPDR) Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve (Duna vízgyűjtőkerület – ICPDR) Részvízgyűjtők Tervezési alegységek Duna vgy. Dráva vgy. Tisza vgy. Balaton

Védett területek A Víz Keretirányelv értelmében védettnek számít minden olyan terület, illetve felszín alatti tér, melyet a felszíni és/vagy a felszín alatti vizek védelme érdekében, vagy a közvetlenül a víztől függő élőhelyek és fajok megőrzése céljából valamely jogszabály kijelöl. Ivóvízkivételek védőterületei Tápanyag- és nitrát-érzékeny területek Természetes fürdőhelyek Védett természeti területek Őshonos halfajok életfeltételeit biztosító vizek

A VKI által meghatározott állapotjellemzők (felszíni víz)

Felszíni víztestek ökológiai állapota Vízfolyások 869 vízfolyás víztest, 12% jó állapotú 90%-ban hidro- morfológiai hatások 50%-ban vízminőség Állóvizek 213 állóvíz víztest, Minősítettek 48%-a kiváló-jó állapotú

Felszíni víztestek ökológiai állapota: Értékelés vízminőségi alapján (szennyezések hatása)

A nem jó vízminőségi állapot okai (szennyezések forrásai) Kommunális és ipari szennyvízbevezetések Bemosódás szántókról Erózió (dombvidék) Belvíz levezetés (síkvidék) Alaphozam (nitrát) Állattartótelepek, hulladéklerakók Üledék, belső terhelés Leeresztés tározókból, halastavakból

Szennyezések okai: Tápanyagterhelés megoszlása források szerint Szennyvízterhelés a nagy városokra koncentrálódik Dombvidék: terhelés 70%-ban diffúz Síkvidék: pontszerű – diffúz arány 50% - 50%

Víztest-vízgyűjtőterületek minősítése biológiai aktivitásérték alapján

Vízfolyások – védőzónák hiánya, szűk hullámtér A vízfolyások közvetlen közelében szántóföldek találhatók, ahonnan - védőzónák hiányában - a tápanyag-felesleg visszatartás nélkül közvetlenül a mederbe jut. A szántóföldek közelsége és a védőzóna hiánya egyébként a gyomok terjedése szempontjából is kedvezőtlen. Ez a helyzet a vízfolyásokat és állóvizeket övező növényzónák hiánya miatt hátrányos a jó ökológiai állapot, illetve potenciál elérése szempontjából is. A probléma a természetes vízfolyásoknak (elsősorban dombvidéki és síkvidéki kisvízfolyásoknak) mintegy 50%-át érinti. A vízfolyások gyakran túl szűk hullámterei nem teszik lehetővé a mederbe bejutó tápanyag visszatartását.

A felszíni vizek jó ökológiai állapotának eléréséhez szükséges: Erózióvédelem a dombvidéki szántókon Belvíz visszatartás a rendszeresen elöntött területeken Partmenti vízvédelmi területek (puffer zóna) a vízfolyások mellett

Diffúz (nem pontszerű, területi) szennyezőforrások Szántók  felszíni lefolyás, erózió Tápanyag (foszfor, nitrát), növényvédőszerek bemosódása, hordalék terhelés

© Miller

Felszín alatti víztestek mennyiségi állapota A 185 felszín alatti víztest közül 23 (12%) nem jó állapotú, 28 db (15%) esetében pedig a vízmérleg pontatlansága miatt a jó állapotú besorolás nem egyértelmű.

Felszín alatti víztestek kémiai állapota 21% gyenge kémiai állapotú, ezek döntő része (23 db, 42%) sekély porózus vagy sekély hegyvidéki víztest (9 db, 36%). A karszt víztestek közül 4 db. (30%) gyenge kémiai állapotú A hegyvidéki és a porózus víztestek általában védettek, közülük csak három gyenge állapotú vízbázis veszélyeztetettsége miatt.

50 mg/l-nél nagyobb nitrát tartalmú kutak/források aránya

Belterületi nitrát szennyezés állattartás kommunális szennyvíz derítés/elszivárogtatás kiskerti növénytermelés A belterületeken belül a kiskertes típusú területek a leginkább szennyezettek, ahol háztáji állattartás és/vagy intenzív mező-gazdasági tevékenység folyik (sok esetben már csak folyt)

Szennyezőforrások típusai Pontszerű Többnyire időben állandó Helye ismert, meghatározható Közvetlen kibocsátás a forrásokból Források: kommunális és ipari szennyvíz, állattartó telepek Tipikus szennyezőanyagok: szerves, tápanyag, baktériumok, szerves és szervetlen mikroszennyezők Diffúz Változó (függ a hidrológiai hatásoktól) Nagy területről, nem lokalizálható Közvetítő közeg útján éri el a szennyezés a vizeket Források: szántók, belterületek, légkör Tipikus szennyezőanyagok: tápanyagok, lebegőanyag, TPH, PAH, fémek, peszticidek

FÖBB VÍZMINŐSÉGI PROBLÉMÁK ÉS A MEGOLDÁST SEGÍTŐ ESZKÖZÖK FEJLŐDÉSE 1850 ANGOL WC  NÖVEKVŐ VÍZFOGYASZTÁS  TÚLTERHELT EMÉSZTŐK  KOLERA, TÍFUSZ: VÍZZEL TERJEDŐ JÁRVÁNYOK (dr. Snow londoni orvos) 1900 CSATORNÁZÁS  SZENNYVIZEKET TISZTÍTÁS NÉLKÜL A FOLYÓKBA VEZETIK (SOK SZERVESANYAG)  OXIGÉN HÁZTARTÁSI PROBLÉMÁK (HALPUSZTULÁS) 1924 STREETER – PHELPS: ELSŐ VÍZMINŐSÉGI MODELL, KÖLTSÉG HASZON ELEMZÉSEN ALAPULÓ TERVEZÉS 1945 SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI ISKOLÁK (BIOLÓGIAI, KÉMIAI) SZENNYVÍZTISZTÍTÁS ELTERJEDÉSE A GYAKORLATBAN, “Sanitary Engineer”: vízellátás-csatornázás-közegészségügy 1960 MEZŐGAZDASÁG (MŰTRÁGYÁK), TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZ  NÖVEKVŐ TÁPANYAGTERHELÉS (N, P)  EUTROFIZÁCIÓ 1970 SZENNYVÍZTISZTÍTÁS: TÁPANYAGOK ELTÁVOLÍTÁSA IS! TERÜLETHASZNÁLAT SZABÁLYOZÁSA, TÁPANYAG GAZDÁLKODÁS (NEM PONTSZERŰ SZENNYEZÉS)

1960. FRISSSVÍZHŰTÉSŰ ERŐMŰVEK: HŐSZENNYEZÉS  1960 FRISSSVÍZHŰTÉSŰ ERŐMŰVEK: HŐSZENNYEZÉS  KISEBB HŐLÉPCSŐ, ELKEVEREDÉS BIZTOSÍTÁSA 1970 TOXIKUS SZENNYEZÉSEK, HAVÁRIÁK: OLAJ MIKROSZENNYEZŐK (KÖRNYEZETI KOCKÁZAT FELISMERÉSE) 1970 USA: CLEAN WATER ACT („TISZTA VÍZTÖRVÉNY”) ELSŐ JOGI SZABÁLYOZÁS 1980 SAVASODÁS, NITRÁTOSODÁS (NITRÁT – MÉRGEZŐ!) HATÁSOK TÖBB KÖZEGBEN  HATÁSVIZSGÁLAT (KHT) NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK AZ EMISSZIÓ CSÖKKENTÉS ÉRDEKÉBEN 1990 ÉGHAJLATVÁLTOZÁS  INFORMATIKA, MÉRÉSTECHNIKA: GLOBÁLIS KLÍMAMODELLEK, BIZONYTALANSÁGOK 2000 VÍZ KERETIRÁNYELV: AZ EURÓPAI UNIÓ EGYSÉGES VÍZ POLITIKÁJA, ÁTFOGÓ VÍMINŐSÉGSZABÁLYOZÁSI CSELEKVÉSI PROGRAM

PROBLÉMÁK OKOK TÜNETEK SZABÁLYOZÁS OXIGÉN HÁZTARTÁS BAKTERIOL. SZ. SZENNYVÍZBEV., BIOLÓGIAILAG BONTHATÓ SZERVES A. OXIGÉNHIÁNY, HALPUSZTULÁS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS: SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS BAKTERIOL. SZ. TISZTÍTATLAN SZV. FERTŐZŐKÉPESSÉG SZVT: FERTŐTLENÍTÉS HŐSZENNYEZÉS HŐTŐVÍZ VISSZAVEZETÉSE HŐSOKK, OLDOTT OXIGÉN CSÖKK. HŰTŐTORONY, HŐLÉPCSŐ CSÖKK., ELKEVEREDÉS JAV. EUTROFIZÁLÓ-DÁS SZENNYVIZEK P,N TARTALMA, DIFFÚZ TERHELÉS (MEZŐG.) ALGÁSODÁS, ESZTÉTIKA, TOXIKUS, IVÓVÍZ PROBL. SZVT.: TÁPANYAG ELTÁV. MEZŐGAZD: LEGJOBB GYAKORLAT, TÁPANYAGGAZD KOTRÁS,BIOMAN.,STB NITRÁTOSODÁS TÚLTRÁGYÁZÁS, SZV. SZIKKASZTÁS TALAJVÍZ MAGAS NITRÁT KONC., MÉRGEZŐ (IVÓVÍZ) CSATORNÁZÁS, TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS TOXIKUS SZ., HAVÁRIÁK IPARI BALESETEK, NÖVÉNYVÉDŐSZEREK, OLAJSZÁRMAZÉKOK MÉRGEZÉS, BIOAKKUMULÁCIÓ, ÉLŐVILÁG PUSZTULÁSA BIZTONSÁG JAVÍTÁSA, KOCKÁZATI TÉNYEZŐK CSÖKK, JOGI ESZKÖZÖK SAVASODÁS LÉGKÖRI EMISSZIÓK: SO2, NOX PH CSÖKK., AL ÉS NEHÉZFÉM KIOLD., ÉLŐVILÁG PUSZT. LÉGSZENNYEZÉS CSÖKK. (KATALIZÁTOR, SO2 ELTÁV.), MESZEZÉS KLÍMAVÁLTO-ZÁS ÜVEGHÁZ GÁZOK KIBOCS. NÖV., ERDŐIRTÁS FELMELEGEDÉS, SZÉLSŐSÉGES IDŐJÁRÁSI ESEMÉNYEK EMISSZIÓK CSÖKK. (???), MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK

VÍZMINŐSÉGI PROBLÉMÁK TRENDJE Lépték GLOBÁLIS Járványok Eutrofizálódás Toxikus szennyezők Éghajlatváltozás O2 háztartás Arvíz, vízhiány Nitrátosodás Haváriák Hőszennyez. A globalizáció meglepetései Savasodás KONTINENTÁLIS REGIONÁLIS J Ö V Ő LOKÁLIS 1850 1950 1960 1970 1980 1990 2000 Év

VÍZMINŐSÉG-SZABÁLYOZÁS GAZDÁLKODÁS KÖRNYEZET- GAZDÁLKODÁS VÍZMINŐSÉG-SZABÁLYOZÁS

TEVÉKENYSÉG HASZNÁLAT IGÉNY EMISSZIÓ SZENNYEZÉS MINÔSÉG ROMLÁS SZABÁLYOZÁS MODELL

SZABÁLYOZÁS ALAPEGYSÉGE: VÍZGYŰJTŐ F

SZABÁLYOZÁS MŰSZAKI: JOGI GAZDASÁGI EMISSZIÓ CSÖKKENTÉSE VÍZMINŐSÉG JAVÍTÁSA JOGI HATÓSÁGI ESZKÖZÖK GAZDASÁGI GAZDASÁGI ÖSZTÖNZŐK TÁMOGATÁSOK

a Víz Keretirányelv keretében Intézkedések a Víz Keretirányelv keretében Összes többi intézkedés koordinálása települési szennyvíz nitrátok IPPC & egyéb ipari kibocsátások vegyi anyagok (76/464) növényvédő- szerek biocidek lerakók szennyvíz- iszap ivóvíz fürdővíz

Az EU Víz Keretirányelvének (VKI) átültetése magyar jogszabályokba Az VKI előírásait tartalmazó hazai rendeletek: A Kormány 221/2004. (VII.21.) Korm. rendelete a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól A Kormány 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelete a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól A Kormány 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelete a felszín alatti vizek védelméről