Felszíni és felszín alatti vizek védelmével kapcsolatos szabályozás

FELSZÍNI VÍZ MINŐSÉG Természetes vizek minősége: A Kormány 220/2004. (VII.21.) Korm. Rendelete a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól 31/2004 (XII.30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyeléséről és állapotértékeléséről) MSZ 12749 (1993): Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés (EU VKI szerinti minősítési rendszer még kidolgozás alatt van)

WFD

Használat szerinti vízminőségi követelmények: FELSZÍNI VÍZ MINŐSÉG Használat szerinti vízminőségi követelmények: 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről (korábban: MSZ 450:1 (1989), MSZ 450:3 (1992) 6/2002 (XI.5.) KvVM rendelet az ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz, valamint a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni víz szennyezettségi határértékei 78/2008. (IV. 3.) Korm. Rendelet: Fürdővíz minőség (régi: MSZ-13690/3 (1989): Fürdővíz minősítés bakteriológiai vizsgálat alapján MI-10 172/9 (1990) Az öntözővíz vizsgálata, minősítési rendje MSZ-15200 (1979): Kazántápvíz, kazánvíz minőségi követelményei

FELSZÍNI VÍZ MINŐSÉG Szennyvízkibocsátás: 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól (a 3/1984 (II.7.) OVH számú rendelet helyett) 204/2001 (X. 26.) Kormányrendelet a csatornabírságról 40/2006. (X. 6.) KvVM rendelet a felszíni vizeket szennyező egyes veszélyes anyagok környezetminőségi határértékeiről és azok alkalmazásáról (Hg, Cd, 1,2-diklóretán, triklóretilén, perklóretilén)

Hazai szabályozás: 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet „A vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól” A rendelet kétféle típusú határértéket tartalmaz: Technológiai határérték: egyes gazdasági, háztartási, település-üzemeltetési tevékenységek általi szennyvíz kibocsátásra a rendelet 1. számú melléklet szerint megállapított vízszennyező anyag kibocsátási koncentráció, vagy fajlagos kibocsátási érték. Területi határérték: a vízszennyező anyag közvetlen bevezetésére, a vízminőség-védelmi területi kategóriák figyelembevételével a rendelet 2. számú melléklete szerint megállapított kibocsátási koncentráció érték. Ezen felül, a hatóságoknak lehetőségük van egyedi elbírálás alapján a határértékek szigorítására vagy enyhítésére. Az egyedileg megszabott határértékek minimális és maximális értékeinek tartományát az 5. számú melléklet adja meg.

A határértékek alkalmazását a 220/2004. (VII. 21. ) Korm A határértékek alkalmazását a 220/2004. (VII. 21.) Korm. Rendelet szabályozza: „A felügyelőség a kibocsátási határértéket a technológiai határérték és a területi határérték alapján határozza meg a következők szerint: ha a tevékenységre van technológiai kibocsátási határérték, akkor kibocsátási határértéknek azt kell előírni; ha a tevékenységre vagy a kibocsátásra jellemző szennyező anyagok közül egy adott szennyező anyagra nincs technológiai határérték, akkor a vonatkozó területi határértéket kell előírni kibocsátási határértéknek.”

Területi kategóriák (érzékeny és sérülékeny területek)

A 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet fontosabb határértékei a három+1 kategóriában Komponens Kiemelt (régi I.) Érzékeny (régi II.) Időszakos vízfolyás Normál (régi III-VI.) pH 6,5-8,5 6,5-9 KOICr g/m3 50 100 75 150 BOI5 g/m3 15 30 25 NH4-N g/m3 2 10 5 20 Összes N g/m3 35 55 Összes P g/m3 0.7 Oldószer extr. g/m3 Lebegőanyag, g/m3 200

A 220/2004. (VII. 21. ) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti I A 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti I. listába tartozó anyagok és az azbeszt kibocsátási határértékei Szennyvízre vonatkozó követelmények más szennyvizekkel való elkeveredés előtt 1. Higany 2. Kadmium 3. 1,2-diklóretán (EDC) 4. Triklóretilén (TRI) 5. Perklóretilén (PER) 6. Azbeszt

Az egyes tevékenységek folytatása során keletkező használt- és szennyvizek kibocsátására megállapított technológiai határértékeket ad meg: Szennyvízminőségre vonatkozó követelmények a felszíni vízbe történő bevezetés előtti helyen Szennyvízminőségre vonatkozó követelmények más szennyvizekkel való elkeveredés előtt Kőszén-előkészítés Egyéb bányászat, beton- és cementtermékek gyártása Húsfeldolgozás és húsipari termékek gyártása Halfeldolgozás Burgonyafeldolgozás Gyümölcs- és zöldségtermékek előállítása Olajos magvakból készült termékek gyártása, illetve étkezési zsír és étkezési olaj finomítása Tejfeldolgozás és tejtermékek gyártása Cukor-, keményítő- és izocukorgyártás Alkohol és alkoholtartalmú italok gyártása Sörgyártás Malátagyártás Üdítőitalok előállítása és palackozása

Gyapjúfonás Textíliagyártás Bőr-, szőrme- és rostműbőr gyártás Papíripari rostanyag gyártása Papírgyártás Kőszénkokszolás Kőolaj-feldolgozás Szervetlen pigmentek gyártása Alkáli-klorid elektrolízis Szénhidrogének előállítása Műtrágyák gyártása, kivéve a kálium műtrágyát Szerves vegyipari termékek gyártása Bőrenyv-, zselatin- és csontenyvgyártás Viszkóz alapú műszálak, szalagok és textilek, továbbá cellulózacetát rostok előállítása Üveg és mesterséges ásványi rostok gyártása és feldolgozása Kerámiatermékek gyártása Vas- és acélgyártás Vas-, acél- és temperöntés Fémgyártás a vas kivételével Fémmegmunkálás és fém felületkezelés Termálvíz hasznosítás Hulladéklerakás Állati hulladék ártalmatlanítás és hasznosítás Kármentesítés során keletkező ásványolajat, illetve származékait tartalmazó szennyvíz

Információk a szennyezőanyag kibocsátásokról KVvM adatbázisa („VALVEL” lapok) (KöTeViFe-k hatósági ellenőrző tevékenysége (jelenleg ellenőrzött önbevallási adatok) TESZIR adatbázis (szennyvíz agglomerációk adatai, kibocsátásra is tartalmaz információt – Települési szennyvíz irányelvhez) Felszíni vizek állapota: 2006-ig: VM adatbázis OKIR rendszer FEVI (2008-tól, visszamenőleg is tartalmaz adatot)

Új szempontok: az EU VKI figyelembe vétele Minimum feltétel (technológiai határértékek a 28/2004 (XII. 25.) KvVM rendelet 1. sz. mellékletének megfelelően); A kibocsátott tisztított szennyvíz előírásokat terhelhetőségi számítások alapján kell megállapítani, valamint több komponensre is kiterjeszteni, és amennyiben a VKI által előírt, a befogadóra vonatkozó, víztípustól függő vízminőségi célállapot (jó ökológiai és kémiai állapot) nem teljesül, szigorítani kell; A terhelhetőség vizsgálatát a vízjogi engedélyezés során el kell végezni, a VKI szerinti vízgyűjtő gazdálkodási tervek (VGT) készítésével összhangban (379/2007 (XII.23) Korm.rend.).

TERHELHETŐSÉG Ökológiai értelmezés Emisszió → Transzmisszió → Immisszió (VKI!) Mi a mértékadó (jellemző állapot) a befogadóban? Átlag, medián, 90%-os tartósság, MAC Vízhozam Monitoring Pontosság, megbízhatóság

Definíció a tervezéshez: A terhelhetőség, vagyis az a „tartalék”, ami a befogadó öntisztulását figyelembe véve, a meglévő (kiinduló) állapot és a célállapot között egy adott vízfolyás esetében – kémiai értelemben – rendelkezésre áll, a mértékadó vízhozam és a befogadó vízminőségi (immissziós) határérték szorzatából áll elő. Mind a kiindulási, mind pedig a tervezett, jövőbeli állapotot befolyásolja a vizsgált, szabályozandó szennyvízkibocsátás mellett meglévő egyéb (pontszerű, diffúz és felvízről érkező) szennyező források megléte.

Szennyvízkibocsátás engedélyezése a VKI (befogadó célállapot) szerint Víztest jelenlegi állapota Célállapot Megengedhető terhelés meghatározása Eléri a célállapotot? Emissziós határérték szigorítása Szükséges terhelés csökkenés meghatározása A diffúz terhelések csökkentésével elérhető a célállapot? A szennyvíztisztító működésbe lépése után is elérhető a célállapot? Van-e egyéb, tervezett (új) szennyvíztisztító telep a víztesten? igen nem A tisztítási követelmény megfelelő, kibocsátási engedély kiadható nincs A meglévő pontforrások szabályozásával elérhető a célállapot? A felvízi vízminőség javításával elérhető a célállapot? A szennyvízbevezetés engedélyezése csak derogáció esetén van

Amire nincs szabályozás: Nem pontszerű (diffúz), időben változó szennyezések (belterületi lefolyás, autópályákról, közutakról lefolyó vizek, területi diffúz bemosódás) Hatósági gyakorlat: Felszíni vízbe vezetés esetén a felszíni vizek terhelhetőségét szabályozó 28/2004. KvVM rendelet szerinti határértékeket alkalmazzák, Talajba vezetésnél a A felszín alatti vizek védelméről rendelkező 10/2000. KöM-EüM-FVM-KHVM rendelet szerinti határértékeket.

Autópályáról lefolyó csapadékvizek monitorozása Budai Péter, Buzás Kálmán BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, 2006

Lebegőanyag, KOI: „first flush”

TPH és PAH-ok Nem minden esetben látható kifejezett „first flush” jelenség

általános védettségi kategória befogadói EÁK populációk - 1 7 db, 16 részre bontott mintasorozatból maximum egyedi max felső kvartilis általános védettségi kategória befogadói medián alsó kvartilis egyedi min minimum A felszíni vizek terhelhetőségét szabályozó 28/2004. KvVM rendelet szerint

általános védettségi kategória befogadói EÁK populációk - 2 egyedi max általános védettségi kategória befogadói egyedi min A felszíni vizek terhelhetőségét szabályozó 28/2004. KvVM rendelet szerint

EÁK populációk - 3 C1 intézkedési érzékeny területre B háttér A felszín alatti vizek védelméről rendelkező 10/2000. KöM-EüM-FVM-KHVM rendelet szerint A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 45. §-ának (1) bekezdése a C értékeket átmenetileg hatályon kívül helyezte (EU jogharmonizáció)

A felszín alatti vizekkel kapcsolatos szabályozás Simonffy Zoltán BME

MENNYISÉGI ÁLLAPOT

Víz Keretirányelv Jó mennyiségi állapot: sokévi átlagban a vízkivételek nem haladják meg a hasznosítható készletet Hasznosítható készlet: Az utánpótlódás sokévi átlagos mértéke csökkentve a felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák (FAVÖKO) vízigényével Utánpótlódás: A víztestbe csapadékból, felszíni vízből és a vele szomszédos víztestekből belépő vízmennyiség Más megközelítés, szintén a VKI szerint: A felszín alatti vizek szintjében emberi hatásra bekövetkező változások nem veszélyeztethetik a kapcsolódó felszíni víztest jó ökológiai és kémiai állapotát, nem okozhatnak károsodást a szárazföldi ökoszisztéma állapotában

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák (FAVÖKO)

Víz Keretirányelv Ezenkívül: Az emberi tevékenység nem indíthat el káros fizikai, illetve kémiai változásokat: nagy sótartalmú rétegvizek vagy szennyezett talajvíz átszívása, számottevő hőmérsékletcsökkenés.

Hazai szabályozás 219/2004-es Kormányrendelet a felszín alatti vizek védelméről http://www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/jogszab/jogszab12/219_2004.htm Vízkivételek nem haladhatják meg az un. igénybevételi határértéket. igénybevételi határérték: a víztestek lehatárolt zónáiban elvonható felszín alatti víz mennyisége, a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben szerepel Utánpótlódási területeken FAV nem használható felszíni víz pótlására Jó minőségű felszín alatti víz csak kivételesen használható nem ivóvíz célra

Hazai szabályozás Kiegészítő rendeletek: 72/1996 Kormányrendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról http://www.vkj.hu/jogszab/75.html 18/1996 Miniszteri rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről Előkészületben: Miniszteri rendelet a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozással és a vízkútfúrással kapcsolatos egyes szabályok megállapításáról

IVÓVÍZBÁZISOK VÉDELME

Víz Keretirányelv Prioritás: ivóvízbázisok védelme 10 m3/napnál nagyobb, vagy több mint 50 fő ellátását szolgáló vízkivételek regisztrációja az ivóvízminőség biztosítása szükség esetén kezeléssel emberi hatások miatt a kezelés nem módosulhat védőzónákat lehet kijelölni.

Hazai szabályozás Felszín alatti víz kiemelten fontos, mert Magyarországon az ivóvíz 95 %-a felszín alatti vízből származik Ivóvízszabvány: 201/2001 Kormányrendelet http://www.kvvm.hu/cimg/documents/201_2001_Korm.rendelet..... Ivóvízminőség-javító program: természetes eredetű problémák kezelése (As, NH4, Fe, Mn …) ivóvízbázisok védelme: 123/1997 kormányrendelet http://www.drv.hu/drv/drv_files/File/jogszabalyok/123_1997%20korm.rend.pdf Megelőzés: felszíni eredetű szennyezésekkel szemben sérülékeny vízbázisok  védőidomok és védőterületek Tevékenységek tiltása zónánként A biztonságba helyezési program: 2266/1997 kormányhatározat

Sérülékeny felszín alatti vízbázisok védőterületei Hazai szabályozás Sérülékeny felszín alatti vízbázisok védőterületei

KÉMIAI ÁLLAPOT

EU Felszín alatti vizek védelméről (VKI, leányirányelv) A VKI és leányirányelve szerint a felszín alatti víztest jó állapotban van, ha a határértéket meghaladó koncentrációt mutató szennyezés nem veszélyeztet receptort (ivóvízkivétel, vízi ökoszisztéma, szárazföldi ökoszisztéma) a víztesten belül a szennyezettség aránya nem éri el a 20 %-ot (ez kivételes esetben lehet 50 %) nem mutatható ki romló vízminőségi tendencia A leányirányelv jelenlegi változata két környezetminőségi határértéket tartalmaz: nitrátra 50 mg/l, peszticidre 0,1 μg/l A többi elemre a szabályozás a tagországok feladata, 2008 decemberig

A leányirányelv még nincs átültetve a hazai jogszabályokba Hazai szabályozás A leányirányelv még nincs átültetve a hazai jogszabályokba A VKI jó kémiai állapotra vonatkozó előírásai megjelennek a a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004-es Kormányrendeletben http://www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/jogszab/jogszab12/219_2004.htm

SZENNYEZŐFORRÁSOK

Megelőzés, elővigyázatosság, általános védelem Magyarország szennyeződésérzékenységi térképe Az érzékenységi kategória szerint eltérő korlátozás - 219/2004-es Kormányrendelet Fokozottan szennyeződés-érzékeny területek kiemelt természetvédelmi területek állóvizek 250 m-es parti sávja nyílt karsztos területek vízbázisok védőterületei Szennyeződés-érzékeny területek egyéb természetvédelmi területek állóvizek parti sávja 250-500 m között porózus fő vízadó képződmény vagy karsztos vízadó 100 m-nél vékonyabb fedő alatt a sokévi átlagos többletbeszivárgás > 20 mm/év Kevésbé érzékeny területek

Diffúz szennyezőforrások Nitrát (országos és víztestenként): Települések (szikkasztás, állattartás) önkormányzati hatáskör Mezőgazdasági területek (szerves és műtrágyázás) 27/2006 Kormányrendelet http://www.fvm.hu/main.php?folderID=831&articleID=8319&ctag=articlelist&iid=1 3. víztest 2. víztest Peszticid A használat szabályozása

Nitrát-érzékeny területek

FAVI adatbázis: engedélyezett tevékenységek (potenciális) Pontszerű szennyezőforrások FAVI adatbázis: engedélyezett tevékenységek (potenciális) kb. 30 000 objektum, mintegy 4000 veszélyes a felszín alatti vizekre Kárinfo adatbázis: szennyezett területek adatbázisa kb. 15 000 objektum Gyakori szennyezőforrások:   az állattartótelepeken tárolt trágya, hulladéklerakókban, depóniákban, raktárakban elhelyezett szennyezőanyagok   a szénhidrogén-termeléshez kapcsolódó visszasajtolás (közvetlen bevezetések). A szabályozást ugyancsak a 219/2004-es Kormányrendelet tartalmazza

Szennyezők szerinti megoszlás, talaj Egyéb 4% Nehézfémek 22% Fenolok 1% Cianidok Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) 5% Aromás (BTEX) 23% Ásványi olaj 40% Klórozott László ÁDÁM VITUKI Kht.

Szennyezők szerinti megoszlás, felszín alatti víz László ÁDÁM VITUKI Kht.

a szennyezett állapot feltárása (jelen) Kármentesítés A megelőzés ellenére előfordulhatnak szennyezések: korábbi szennyezések, illetve balesetek A kármentesítés fő lépései (219/2004 Kormányrendelet szerint): a szennyezett állapot feltárása (jelen) (tényfeltárási terv alapján) az ember vagy a környezet veszélyeztetettségének értékelése (jövő) (a receptor lehet az ember vagy a környezet) a beavatkozás tervezése EU Víz Keretirányelv: a szennyezés ne terjedjen tovább (ne veszélyeztessen receptorokat) egyedileg megállapított kármentesítési határértékek monitoring, aktív védelem vagy kármentesítés utóellenőrzés (monitoring) 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről