A határon túli magyarság olvasáskultúrája Informatikus könyvtáros Zsák Judit

Olvasáskutatás kezdetei 1960-as években kezdődtek a kutatások Ekkor jött létre a Könyvkiadók és Terjesztők Tájékoztató Központja és az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ olvasáskutatási osztálya A kutatásokban nem szerepeltek a határon túli magyarság adatai Az 1970-es években kezdtek velük is foglalkozni Kutatások az akkori Csehszlovákiában, Szovjetunióban, Romániában, Jugoszláviában, Ausztriában és egyéb nyugati országokban

Egykori Csehszlovákia Felnőtt népesség olvasáskultúrája 860 személy (77,9%) járat valamilyen újságot Megrendelt lapok összpéldányszáma: an nem járatnak semmilyen újságot A lapokat járatók közül 90%-ban szlovákiai magyar lapra fizettek elő Legtöbben: Új Szó, Dolgozó Nő (Nő), Szabad Földműves, Hét, Új Ifjúság 40,8% nem olvasott semmilyen szépirodalmat 223-an (20,2%) tagjai a községi könyvtárnak 1 év alatt 10-nél több könyvet olvasók száma: 241 személy (21,8%) Legkedveltebb író: Jókai Mór

Egykori Csehszlovákia 4 önálló kutatási téma A nemzetiségi kultúrák szocialista fejlődése a CSSZSZK-ban címmel Eredménye: Magyarok 2,9%-a nem rendelkezik otthonában könyvekkel, a szlovákok 4,4%-a 50 kötetnél kevesebb könyve volt a magyarok 43%-ának, illetve a szlovákok 44,7%-ának magyar nemzetiségű lakosság valamivel többet olvas, mint a szlovákok Évente 20-nál több könyvet a magyarok 19,9%-a, a szlovákok 15,6%-a olvas el

Egykori Csehszlovákia Foglalkozás szerint: Legkevesebbet a háztartásbeliek és a mezőgazdasági dolgozók olvasnak Legtöbbet az alkalmazottak és a tanulókévente átlagosan 21 könyvet olvasnak A magyarok 62,4%-a csak magyarul olvas, a szlovákok 60,8%-a pedig csak szlovákul. A magyarok 22,9%-a olvas rendszeresen a magyar nyelv mellett szlovákul is, a szlovákok 24,2%-a olvas egyaránt szlovákul és magyarul. 2,7% magyar olvas csak szlovákul, a szlovákok közül 2,5% csak magyarul.

Egykori Csehszlovákia Magyar személyek, középiskolánál alacsonyabb végzettséggel csak magyarul olvasnak Magyar személyek érettségivel többé-kevésbé olvas szlovákul is Magyar személy főiskolai végzettséggelolvas mindkét nyelven Főleg romantikusokat A szlovákiai magyar olvasók 4/5-e olvassa a magyar írók alkotásait Sorrend: Jókai (655), Mikszáth (293), Petőfi (249), Gárdonyi (178), Móricz (177), Berkesi (98), Arany (88), Ady (74), József Attila (47), Szilvási (32), Madách (27), Németh László (27), Móra (26), Rejtő Jenő (24).

Egykori Csehszlovákia Elsősorban magyar nemzetiségi sajtót olvassák: legnépszerűbbek az Új Szó (82%), Hét (43,6%), a Nő (34,7%) és az Új Ifjúság (17,3%) 26,3%-uk olvas Magyarországról származó folyóiratokat Szlovák és cseh sajtó nem annyira elterjedt (Pravda) Tanulók olvasás kultúrája: A lányok 60,8%-a tette első helyre az olvasást a szabadidő eltöltésében A fiúknak pedig csak 34,4%-a Három hónap alatt 20 könyvnél többet egy-egy tanuló említett, 10-nél többet 39 tanuló olvasott el A többség 1-5 könyvet olvasott 12-en egyet sem

Egykori Csehszlovákia 235 fiú összesen 81 szerző 795 könyvét olvasta el: 273 lány 85 szerző 1055 könyvét olvasta el: 1. Egri csillagokA kőszívű ember fiai 2. Az Ezüst-tó kincseBetyár 3. A kőszívű ember fiaiEgri csillagok 4. Kétévi vakációLégy jó mindhalálig 5. Piszkos Fred kapitányAz arany ember 6. Az arany emberAz Ezüst-tó kincse 7. A tizenöt éves kapitányPiszkos Fred a kapitány 8. A Pál utcai fiúkÚri Muri 9. Légy jó mindhaláligKétévi vakáció 10. Rejtelmes szigetRokonok

Egykori Csehszlovákia Sem a lányok sem a fiúk nem mutatnak különösebb érdeklődést a cseh és a szlovák irodalom iránt. A felmérés szerint a kaland és krimi vezeti a ranglistát. Olvasmányok jelentős részét az iskolai kötelező és ajánlott olvasmányok teszik ki. A diákok inkább szórakozást várnak egy könyvtől, s kevésbé a személyi tökéletesedést, lelki épülés lehetőségét.

Könyvtárak ellátottsága 24 dél-szlovákiai község közül csak 2-ben nem működött könyvtár között 22 községi könyvtár összállománya kötet Nyelvi összetétele aránytalan Tanulók a rendszeres könyvtárlátógatók Iskolai könyvtárak kötetszáma: könyv Kölcsönzések száma 1964-ben Az akkori Csehszlovákiában 19 központi újság és folyóirat jelent meg magyarul, hetente példányban

Románia Falusi lakosság: Málnás község és Felsőboldog falu legtöbb idő a tv nézésrenem terjedt el a könyv vásár- aztán az újság olvasáslás Könyvigény vs. anyagi helyzetnem befolyásoló tényező Fiatal nemzedék elköltözésekulturális igény alacsony szintje Szeszesital-eladás értéke lej Könyveladás értéke lej

Jugoszlávia Felnőtt népesség olvasáskultúrája: Könyv és munkás közötti szakadék Okai: könyv drága a könyveknek elenyésző hányada kerül a könyvtárakba a munkahelyek szinte semmit nem tesznek a munkás művelődés ügyéért Munkások művelődési tevékenységének rangsora: 1.Színház68% 2.Tárlat látogatás57,7% 3.Múzeum lát.50,0% 4.Hangversenyre jár25,5% 5.Könyvtári tag20,8% 6.Hangszeren játszik20,0%

Jugoszlávia Hány könyvet olvas és vásárol évente? Olvas % Vásárol % Egyet sem12,26,3 keveset6,14,2 542,835, ,227, ,218, ,34, ,02,1 51 fölött6,12,1 Ennél többet4,1-

Jugoszlávia Tagja-e valamelyik könyvtárnak? Igen20,8% Nem79,2% Milyen újságot olvas? Dolgozók (39), Magyar Szó (38), 7 Nap (37), Suboticke novine (4), Egészség (4), Ilustrovana politika (4), Híd (2), Üzenet (2), Képes Ifjúság (2), Nas dom (2), Prakticna zena (2), Delte (2), Vecernje novosti (2), Nin (1), Tempo (1), Bazar(1), Start (1), Mézeskalács (1), Füles (1), Ludas Matyi (1), Solid (1), Mladost (1), Ekspres politika (1), Élet és Tudomány (1), Dubro jutro (1), Radio-amater (1), Ezermester (1), Eho (1), Élet és Irodalom (1), Galaksija (1)

Jugoszlávia Tanulók olvasás kultúrája : Milyen könyveket olvastál? (1977) Rang sor Szerző, címOlvasók száma Fekete István: Tüskevár Fekete István: Téli berek Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig Becher-Stow: Tamás bátya kunyhója Gárdonyi Géza: Egri csillagok Molnár Ferenc Pál utcai fiúk May, Karl: Winnetou Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Copic, Branko: Nikola Bursac kalandjai Copic, Branko: A sasok korán fölrepülnek Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Weiskopf, L.: A Nagy Medve fiai May, Karl: Az Ezüst-tó kincse Szabó Magda: Abigél

Jugoszlávia Világirodalmi népszerűségi lista: 1. Balzac: Kurtizánok tündöklése és nyomorúsága 2. Bronte, Emily: Üvöltő szelek 3. Dumas: Monte Cristó grófja; A három testőr; Húsz év múlva 4. Gorkij: Az anya; Gyermekéveim 5. Hemingway; Az öreg halász és a tenger; Akiért a harang szól 6. Tolsztoj, L.: Háború és béke 7. Tolsztoj, A.: I. Péter 8. Reymont: Parasztok 9. Shakespeare: Rómeó és Júlia 10. Stendhal: Vörös és fekete 11. Dickens: Twist Olivér; Copperfield Dávid 12. Hugo : A párizsi Notre dame; A nevető ember 13. Scott: Ivenhoe 14. Hasek : Svejk 15. Moravia : A római lány 16. Melville: Moby Dick 17. Steinbeck: Édentől keletre 18. Mitchel: Elfújta a szél 19. Baum: Helén doktorkisasszony 20. Rossy: A tűz meghódítása

Jugoszlávia Ki a legkedvesebb íród? RangsorSzerzőOlvasók száma Fekete István May, Karl Verne, Jules Gárdonyi Géza Mikszáth Kálmán Móricz Zsigmond Kertész Erzsébet Rejtő Jenő Móra Ferenc Szabó Magda Berkesi András Cooper, James Fenimore Dumas, Alexandre Jókai Mór Copic, Branko Gion Nándor Molnár Gábor Petőfi Sándor Dékány András

Jugoszlávia Mi a legkedvesebb olvasmányod? RangsorSzerző, címOlvas ók száma Gárdonyi Géza: Egri csillagok May, Karl: Winnetou Fekete István: Tüskevár Molnár Ferenc: Pál utcai fiúk Becher-Stowe: Tamás bátya kunyhója Dumas: Három testőr Thury Zsuzsa: A tűzpiros üveggömb

Jugoszlávia Melyik gyermek- vagy ifjúsági lapot járatod? Jó Pajtás104 tanuló65% Képes Ifjúság54 tanuló33%  Továbbá: Zdravo!; Bravo, Bale novine, Pop, Delta, Dzubks, Egészség, Eks almanah, Élet és Tudomány, Galaktika, Ifjúsági Magazin, Tempo, Tina, Vesela sveska

Ausztria Családok 39%-a olvas magyar hírlapot 61%-uk sohasem vagy ritkán teszi meg ugyanezt Megnevezett hírlapok vagy folyóiratok: Magyar hírek (Budapest) Nemzetőr (München) Új Látóhatár (München) Élet és Tudomány (Budapest) Rádió és Televízió Újság (Budapest) Hídfő (London) Népsport ( Budapest) Nők Lapja ( Budapest) Kortárs (Budapest) Lúdas Matyi (Budapest) Irodalmi Újság (Párizs) Népszabadság (Budapest) Új írás (Budapest) Hadak útja (München) Magyarság (Pittsburg) Magyar Nemzet (Budapest) Magyar Szó (Újvidék) Utunk (Kolozsvár) ÉS (Budapest) Evangélikus élet (Budapest) Képes Sport (Budapest) Megyei Tükör (Sepsiszentgyörgy)

Ausztria Kik a rendszeres olvasók? Az egyetemi végzettséghez kötött vagy szabad művészi pályán mozgók 34,6%-a Az önálló kereskedők, iparosok, üzleti vállalkozók és közalkalmazottak 39,1%-a Tisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak, szakmunkások, önálló gazdálkodók 3,1%-a Nyugdíjasok4,4%-a olvas rendszeresen magyar könyveket

Ausztria Az ausztriai magyar családok 10-13%-a rendszeresen olvas magyar nyelvű könyveket, viszont 70-80%-uk nem Bécsben a legmagasabb az olvasók száma Az akkori magyar irodalmi életet, a családok 0,1 – 0,3%-a kísérte figyelemmel

1991 Csallóköz Dunaszerdahely Erdély székelyek lakta vidékeSzékelyudvarhely MagyarországHatvan Értékszemlélet vizsgálat Hatvan: információ éhség Székelyudvarhely: tradicionális értékvilágmunkaszeretet, alkalmazkodó képesség, olvasáskultúra és vallás iránti affinitás, valamint az információ-éhség és a tolerancia szint visszafogottsága Dunaszerdahely: lelkiismeretes munka, egészséges életmód, érvényesülés, udvariasság, a könyv és olvasás öröme

1991 Olvasmányanyag struktúrája: Klasszikusok: Csallóközben és a Székelyföldön Lektűrök, bestsellerek népszerűsége visszafogottabb Ismeretközlő irodalom az olvasmányok ¼ része Jókai a legnépszerűbb Magyarországon: 1. bestsellerek, 2. ismeretközlő könyvek, 3. XX. századi realista alkotások, 4. romantikusok, klasszikusok Dunaszerdahelyen hasonló /romantikusokat, klasszikusokat többen kedvelik és a bestsellerek is kisebb arányban vannak jelen/ Székelyudvarhely: 1. szórakoztató irodalom, 2. ismeretközlő, 3. XX. századi realista határokon túl erősebben ragaszkodnak az irodalmi értékhez és hagyományokhoz

1991 Könyv identitástudat erősítése Ki a legkedvesebb írója? HatvanDunaszerdahelySzékelyudvarhely Jókai Mór25,6%36,7%50,7% Móricz Zsigmond11,3%15%15,7% Mikszáth Kálmán9%17,7%25,3% Petőfi Sándor5,3%-12,3% Gárdony Géza5,3%12,9%10,3% Cook, Robin12,0%6,1%-

Gereben Ferenc:A szlovákiai magyarok identitástudata és olvasáskultúrája Csökkent a nemzettudat érzelmi telítettsége Nőtt a tudatossági, vállalási intenzitása és a kulturális kötődés kultúrnemzeti összetartozás-tudat erősödik Többségben magyar nyelvű könyveket olvasnak

Gereben Ferenc: Az ezredforduló magyar olvasáskultúrája a Kárpát-medencében 2000-ben újabb felmérésjelentős visszaesés 18 éven felüli könyvolvasók: 64%-ról 49%-ra Rendszeresen olvasók: 19%-ról 12%-ra közötti felmérés szerint Erdélyben és Kárpátalján a felnőtt magyarok 65-70%-át találták könyvolvasónak Felvidéken és a Vajdaságban 60-60%-át mindenhol többet olvasnak, mint Magyarországon (49%) Keleti térségekben nagyobb az olvasási igény Felvidéki és délvidéki magyarság körében kisebb

Gereben Ferenc: Az ezredforduló magyar olvasáskultúrája a Kárpát-medencében Könyvbeszerzés: Magyarországon, Felvidéken és Kárpátalján családi könyvtárból kerülnek ki Magyarországon volt a legnagyobb a frissen vásárolt könyvek aránya, Kárpátalján és a Vajdaságban pedig a legkevesebb Felvidéken a közkönyvtárakból származott a legtöbb legutóbb olvasott olvasmányok (10-15%), a legkevesebb Kárpátalján (3%) házi könyvtárakból tájékozódnak leginkább 300 kötet fölött 20-25% rendelkezik: magyar nyelvű könyvek A kárpátaljai magyarok 2/3-a A felvidékiek és vajdaságiak fele rendelkezik olyan házi könyvtárral, ami több mint 90%-ban magyar nyelvű

Gereben Ferenc: Az ezredforduló magyar olvasáskultúrája a Kárpát-medencében Könyvtártagság: Felvidéken és a Vajdaságban 1/5-ös arányban Kárpátalján és Magyarországon 1/10-es arányban Ismét a 2000-es felmérés: Magyarországon a romantikus, a klasszikus, a XX. századi realista és a modern irodalom iránti érdeklődés visszaesett Megnőtt a szórakoztató irodalom és az ismeretközlő irodalom szerepe A magyar és európai szerzők visszaestek, viszont nőtt az amerikaiak aránya Erdély, Kárpátalja, Felvidék, Vajdaság esetében erős maradt a klasszikus realista irodalom és a XX. századi realista Megnőtt a szórakoztató irodalom Határon túl, inkább a magyar szerzők

Gereben Ferenc: Az ezredforduló magyar olvasáskultúrája a Kárpát-medencében Sorszá m Erdély (1998) Szerzők Kárpátalja (1999) Szerzők Felvidék (1999) Szerzők Vajdaság (2000) Szerzők 1.Jókai Mór 2.Wass AlbertRejtő JenőSteel, DanielleRejtő Jenő 3.Mikszáth Kálmán Cook, RobinSteel, Danielle 4.Móricz Zsigmond Szilvási LajosRejtő JenőGárdonyi Géza 5.Gárdonyi GézaDumas, AlexandreDallos SándorMóricz Zsigmond 6.Rejtő JenőMitchell, M.Mitchell M.King, Stephen 7.Petőfi SándorNemere IstvánMóricz ZsigmondZilahy Lajos

Kalóczy Katalin: Határon túli magyar könyvtárügy 1989 új korszak Magyar színházak, folyóiratok, múzeumok állami vagy önkormányzati fenntartó alatt Alkotmányos felelősségvállalás a határon túli magyar közösségekért Közepes szinten a magyar nyelvű állomány állapota, a könyvtárasok képzettsége Sem a törvényi háttér, sem az állam mint fenntartó nem erősítette a kisebbségben élő magyarság könyvtárait Alakultak olyan könyvtárak, melyek nem feleltek meg a könyvtári törvény szakmai definíciójának Viszont fontos közösségi összetartó erőként szolgáltak

Kalóczy Katalin: Határon túli magyar könyvtárügy 1. Muzeális anyagot is őrző történeti gyűjtemények 1. Egyházi, illetve 2. Állami/önkormányzati tulajdonban 3. Civil szervezeti tulajdonban 2. Oktatási intézmények könyvtárai 1. Felsőoktatási gyűjtemények 2. Egyházi 3. Alapítványi 4. Állami tulajdonban 5. Közoktatási gyűjtemények 3. Közkönyvtárak 1. Állami/önkormányzati tulajdonban 2. Civil szervezetek tulajdonában 4. Szakkönyvtárak 5. Hungarológiai, illetve magyar intézeti könyvtárak

Kalóczy Katalin: Határon túli magyar könyvtárügy Magyar könyvtár az, amely helyi magyar olvasókat szándékozik ellátni magyar dokumentumokkal A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a magyar olvasóközönséget szolgáló, a gyűjteményében meglevő magyar állományt szolgáltató, a nemzeti könyvtárügyhöz kapcsolódni kívánó intézményeket és az ott dolgozó magyar könyvtárosokat támogatja A muzeális értékeket őrző gyűjtemények a nemzeti kulturális örökség részét képezik Sok határon túli gyűjtemény menekült meg a szétszóródástól, a megsemmisüléstől (komáromi Protestáns Teológia Könyvtár, marosvásárhelyi Teleki Téka, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum könyvtára, a szabadkai Városi Könyvtár), de sok megsemmisült

Kalóczy Katalin: Határon túli magyar könyvtárügy A felsőoktatási intézmények könyvtárai részben történeti múltra tekintenek vissza (Babes-Bolyai Egyetem) Részben az 1989 utáni, javarészt magyarországi támogatásból megújuló felsőoktatás dokumentumgyűjtő, -szolgáltató egységei. Állományuk a legkorszerűbb Gyarapodásukról a magyar felsőoktatási törvény, illetve a magyarországi egyetemek, főiskolák könyvtárai valamint az országos szakkönyvtárak Megyei, járási, falusi könyvtárak Kárpát-medencében Jelentős magyar lakosságfejlődő magyar könyvtárügy Kisebbség a magyarságrossz magyar könyvtárügy Sikerek: székelyudvarhelyi Város Könyvtár egésze vagy az Eszéki magyar Oktatási és Kulturális Központ

Kalóczy Katalin: Határon túli magyar könyvtárügy Civil szervezetek kezelésében működő intézmények Állami és civil tulajdonlás keveredése Kárpátalján, a Vajdaságban, a Drávaszögben önkormányzatok tulajdonában lévő magyar könyvtárakcivil szervezetek, önkéntesek gondoskodnak a működésükről Civil szervezeti alapon létrejött könyvtár fogadja be és működteti a település könyvtárát (Somorja) Bibliotheca Hungarica: gyűjti és szolgáltatja a szlovákiai magyarságra vonatkozó összes dokumentumot és információt Kolozsvári Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány: több mint 70 ezer kötet

Kalóczy Katalin: Határon túli magyar könyvtárügy Magyar nyelvű tudományos irodalom: felsőoktatási intézmények magyar, illetve hungarológiai tanszékeinek könyvtáraiban Erdélyi Múzeum Egyesület könyvtára (Kolozsvár) Kriza János Néprajzi Társaságé, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaságé Jakabffy Elemér Alapítványé

Kalóczy Katalin: Határon túli magyar könyvtárügy 2002 végén magyar Tudományos Akadémia Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézetét megbízta a magyar kulturális kormányzat Kárpát medence magyar kulturális intézmény-, szervezetrendszerének kataszterének elkészítésével nyers adatbázis Címtár alapadatokkal, alkalmas a könyvtárak fenntartóival, felszereltségével, magyar állományával és magyar olvasóival kapcsolatos kérdések megválaszolására

Kalóczy Katalin: Határon túli magyar könyvtárügy 324magyar könyvtár: ezek 10%-át alapították 1945 előtt, 63,3%-át között és 26,7%-át 1989 után 76,6% vallotta magát közkönyvtárnak 16,8% vallotta magát gyermekkönyvtárnak Jelentésből leszűrhető: 1. Minél kisebb egy könyvtár, annál nagyobb a magyar dokumentumok száma, 2. minél kisebb egy könyvtár, annál inkább érvényes, hogy a gyarapodás nagyrészt vagy teljesen magyarországi adományokból valósul meg, 3. minél kisebb egy könyvtár, annál nagyobb a magyar olvasók aránya Állomány nagyság kb ezer darab Állományok 15%-ban leltári jegyzék nincs, 28,4%-ban nincs hagyományos katalógus. A teljes állományra elkészült cédulakatalógus a könyvtárak 43,6%-ban, teljes számítógépes nyilvántartás 8,2%-ban van.

Kalóczy Katalin: Határon túli magyar könyvtárügy Látogatók adatsora: nő a látogatók száma Nemzetiségi arány:80% Látogatók több mint a felét gyermekek alkotják Technikai felszereltség. Alapszintű felszereltség Sok helyen nincs telefon, híradás-technikai eszköz, fizetett alkalmazott. Számítógépesítés alacsony Létrejött a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete, a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesülete, a Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesülete, a Vajdaságban pedig a Kapocs Könyvtári Csoport Magyar könyvtári központok bekapcsolódása az internetre honlapok, együttműködések, kvt-i szolgáltatások elérése, állományok korszerű feldolgozása

Kalóczy Katalin: Határon túli magyar könyvtárügy Állománygyarapítás: Financiális kérdés Sok selejtezni való példány Lehetőségek: magyarországi kvt.-ak, alapítványok, állami költségvetési intézmények, OSZK, Pro Hungaris Kulturális Értékközvetítő Alapítvány ( ), Kölcsey Alapítvány, testvér-települési, testvérkönyvtári kapcsolatok, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Illyés Közalapítvány

Források Gereben Ferenc: A határon túli magyarság olvasáskultúrája. Bp., OSZK, Gereben Ferenc: Könyv, könyvtár, közönség. A magyar társadalom olvasáskultúrája olvasás- és könyvtárszociológiai adatok tükrében. OSZK. Bp., Gereben Ferenc: A szlovákiai magyarok identitástudata és olvasáskultúrája Gereben Ferenc: Az ezredfordulós magyarság olvasáskultúrája a Kárpát- medencében (Könyv, Könyvtár, Könyvtáros) Kalóczy Katalin: A határon túli magyar könyvtárügy magyarországi perspektívából További irodalom: Varannai Zoltán: A külföldi magyar kulturális intézetek és könyvtáraik Fazakas Csongor: A határon túli magyar könyvtárak támogatásának alakulása a rendszerváltozás óta eltelt időben ( Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, júniusi szám vagy az EPA honlapján)