VIII. Nemzetközi Közlekedési KonferenciaCSMKIK Szeged – november A közszolgáltatás, és annak nemzetközi finanszírozási gyakorlata, javaslatok a magyar megoldásra Dr. Ruppert László Ügyvezető igazgató KTI - Közlekedéstudományi Intézet

Tartalom Mobilitás – növekedés Közlekedés és közszolgáltatás Szabályozás, utazási kedvezmények Következtetések, javaslatok

Mobilitás - növekedés Az elmúlt húsz évben a britek utazási teljesítménye (ukm) 61%-kal nőtt; éves átlag 2,4%. [P.Jones] Az EU25-ben a szárazföldi személyközlekedési teljesítmény között 15,8%-kal nőtt. Ezen belül a közforgalom közlekedés növekedése 7,8% volt. Az utazási teljesítmények növekedést mutatnak; az egy főre jutó teljesítmény 2003-ban: –EU km/fő/év –Magyarország km/fő/év [Eurostat:2005]

A mobilitás ára A háztartási fogyasztási mérleg szerint a közlekedési kiadások EU-25: €/fő Magyarország: 620 €/fő Becslések szerint évente a fogyasztói és termelői árkiegészítés a Magyarországon személyi jövedelemadót fizetőkre fejenként mintegy 50 ezer Ft adóterhet ró.

Mobilitás és időráfordítás Forrás: Brög&Erl - ECMT

Mobilitás - kiegyenlítődés Forrás: Brög&Erl - ECMT

Közlekedés és közszolgáltatás Közszolgáltatás: „üzleti tevékenység (pl.: elektromos szolgáltatás) olyan közösségi szolgáltatás végzésére, amelyet speciális kormányzati előírások szabályoznak” [Webster’s Dict.] Közszolgáltatás: A közművek szolgáltatása a lakosság részére. [Magyar értelmező kéziszótár] A közlekedés fontos eleme a közszolgáltatásnak, amit a Római Szerződés kifejezetten kiemel. A közlekedés közszolgáltatások közötti jelentőségét az Európai Tanács a évi nizzai ülésen megerősítette. Az Európai Bizottság a piac megnyitásával egyidejűleg szabályozott versennyel kívánja elérni a tömegközlekedés minőségi javulását, teljesítményének növekedését és a szolgáltatás átláthatóságát.

Közszolgáltatás – Bizottsági alapelvek Közösségi szinten meghatározott világos jogi keretbe illeszkedő versenytárgyalás lefolytatása Mentességek és kizárólagos jogok biztosítása, ahol szükséges Pénzügyi ellentételezés nyújtása a közszolgáltatási feladatok ellátásáért felelős üzemeltetőnek.

Közszolgáltatás a gyakorlatban A személyszállítási közszolgáltatás piaca az Európai Unióban jellemzőik alapján lényegében négy csoportba sorolhatók: 1.Erősen szabályozatlan és privatizált piaccal rendelkező országok (Egyesült Királyság); 2.Versenypiac felé haladó országok, ahol a megvalósítást nyilvános pályázatok kiírása segíti (Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Olaszország és Svédország); 3.Kevert állami és magántulajdonú szolgáltatók, ahol nincsenek nyilvános pályázatok (Belgium, Görögország, Luxemburg, Németország, Portugália); 4.A decentralizáció és a privatizáció folyamatát átélő országok (pl.: a közép-európai országok). [Forrás: Pálfalvi, KTI]

Szolgáltatás és kedvezmények I. A kezdeményezés lehetséges területe: A menetrend szerinti közforgalmú személyszállítás minden közlekedési alágazatra vonatkozóan. A kedvezményeket biztosító szervezetek: Központi költségvetés Önkormányzat Munkáltatók Szolgáltatók Egyéb gazdálkodó szervezetek A kedvezmény jogosultsági alapok: Életkor alapján (pl. 6 évnél fiatalabbak, 26 éven aluli fiatalok, 65 évnél idősebbek) Társadalmi csoporthoz tartozás alapján (pl.: tanulók, nyugdíjasok, munkanélküliek, katonák, tartalékosok, határon túli magyarok, stb.) Alkalmazásban állás alapján (pl.: közalkalmazottak, tanárok, stb.) Fogyatékosság alapján (pl.: vakok, siketek, hadirokkantak, stb.) Eseményekhez kapcsolódóan (pl.: kiállítások, vásárok, kulturális rendezvények, stb. látogatói) Utaslétszám alapján (pl. sportolók, természetjárók, családok, óvodások csoportjai.)

A kedvezmény indokok szerint: –Társadalompolitikai –Szociális –Gazdasági –Környezetvédelmi –Egyéb A kompenzáció forrása lehet: –Saját –Nem saját A kompenzáció vonatkozhat: –Jegyre –Bérletre Szolgáltatás és kedvezmények II.

Tanulók kedvezménye Legmagasabb: Észtország (100%) (helyközi és helyi szinten bérletre és jegyre) Legalacsonyabb: Németország (25%) Svédországban helyközi közlekedésre csak 10-20% EU-15 átlaga: ≈ 50% Magyarország: ≈ 68% (A szolgáltatók a helyi közlekedésben fix összegű árkiegészítést kapnak, míg a helyközi közlekedésben 100%-os a kompenzáció.)

Hallgatók kedvezménye Legmagasabb: Litvánia (bérletre 50%; jegyre 80%) Legalacsonyabb: Ciprus (helyközi közlekedésben 17%) EU-15 átlaga: ≈ 45% Magyarország: helyi 68%; helyközi 67,5-90%

65 éven felüliek kedvezménye Legmagasabb: 100% Írország, Ciprus, Észtország, Szlovákia, Magyarország (Lengyelországban 70, míg Litvániában 75 éves kor felett.) EU-15 átlaga: ≈ 50%, de Svédországban a helyközi közlekedésben csak 10-20%

Támogatási arányok 122 európai városban A szubvenciók mértékét figyelembe véve a városoknak három kategóriája különböztethető meg: 1.Az ír és angol városokban a buszszolgáltatások jelentős súlya, és az általában alacsony támogatási szint figyelhető meg (üzemeltetési költségek kevesebb, mint 10%-a) 2.A portugál és a görög városokra a városi közlekedési szolgáltatások szélesebb skálája és a támogatások átlagos szintje jellemző (a városi rendszer 20-25%-a) 3.A többi európai városra a tömegközlekedési szolgáltatások még szélesebb köre jellemző (busz, helyiérdekű vasút, metró, villamos, trolibusz). A közlekedési rendszer szubvenciója igen jelentős ezekben a városokban, főképpen regionális szinten 40-45%-ra tehető.

UITP ajánlás I. A tömegközlekedés támogatásának szükségességét a legtöbb esetben egyértelműen el kell ismerni. A tömegközlekedési szolgáltatók célkitűzései között legyenek elismerve a közforgalmú közlekedés területének különböző hozzájárulásai (a mobilitáshoz, a város gazdaságos működéséhez, a város környezetéhez és a szociális elzártság kiküszöböléséhez való hozzájárulás). A tömegközlekedést finanszírozni kell, hogy a politika által kitűzött célok teljesüljenek. Az igényelt forrás nem egy támogatás, hanem fizetség a közösségnek nyújtott szolgáltatásért. A fizetségnek elegendőnek kell lennie a - jegybevételből már nem fedezhető – szolgáltatások nyújtásának költségeire. Ennek tartalmaznia kell azokat a díjakat, amelyek a szolgáltatók ösztönzéséhez és a megfelelő beruházás elősegítéséhez szükségesek.

UITP ajánlás II. Minden lehetséges finanszírozási forrást igénybe kell venni. Az olyan finanszírozási források, mint például a torlódási díj felszámolása, amely személyautók használatának mellőzésére ösztönöz, különösen ajánlottak. Az üzemi költségek támogatására a munkáltatók által fizetett adók preferáltak viszonylagos stabilitásuk miatt.

UITP – Transzperencia és gazdálkodás A szolgáltatók és a hivatalos szervek közötti kapcsolatok szerződésbe foglalása Tartalékalapok a szolgáltatók ösztönzésére és a szerződések módosítására, hogy a szolgáltatók hatáskörein kívül eső költségek változásai fedezve legyenek. Intézkedések (pl.:benchmarking), amelyek bizonyítják, hogy a pénzért a megfelelő értéket kapják.

„Tiszta elvek a gyakorlatban”

Következtetés A nemzeti szabályozások terén nagy szabadságfok A magas egy főre jutó GDP-vel rendelkező országoknál a kedvezmények aránya általában alacsonyabb és fordítva Az államok társadalompolitikai céljaik mellett; részben beruházási terheik csökkentése (útépítési, torlódási költségek megtakarítása), részben környezetvédelmi, egészségügyi szempontból támogatják a közösségi közlekedés használatot, és a közforgalmú közlekedésen való takarékosság érdekében szorgalmazzák a gyalogos és kerékpáros közlekedést.

Igénybe vehető források: A közszolgáltatást igénybe vevők által fizetett díj Az egyes társadalmi csoportok számára biztosított állami árkiegészítés A bizonyos célcsoportokat támogató gazdasági és társadalmi szervezetek hozzájárulása A források igénybe vételének feltételei: Közvetlenül igénybe vevőjük jusson hozzá Legyenek egyetlen adathordozó használatával elérhetők Az adathordozó legyen a közszolgáltatások minél több területén használható A közös adathordozó használatának előnyei: Az állam kapcsolódó rendszerei közötti elszámolás automatizálása Az állampolgár által preferált fizetési mód általános használhatósága

Javaslatok A hazai „barokkos” szabályozás, tarifarendszer korszerűsítése Új tarifarendszeren nyugvó tarifaközösségek létrejötte Közlekedési szövetségek létrejötte: –Integrált jegyrendszer –Közlekedési módok összehangolása (intermodalitás) –Szolgáltatások egységes megjelenése (image, design) –P+R parkolók menedzselése –Közlekedési tervek az önkormányzatok, régiók, kormányzat számára

Köszönöm a figyelmet!