1.3. Pascal program felépítése Az els ő program. Program ; … Begin … End. Program fej Deklarációs rész Végrehajtó rész.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Szerver oldali programozás
Advertisements

Vezérlő utasítások.
Weblapkészítési tudnivalók 2: Útmutató az elnevezésekhez Pék Ágnes © 2009.
Eljárások és függvények
 Megfigyelhető, hogy amikor több elem közötti összehasonlítás történik, akkor szükség van egyszerre több értékre is, főleg akkor, ha ezek az értékek jóval.
Gyakorló feladatsor eljárásokra Készítette: Rummel Szabolcs Elérhetősé:
Összefoglalás 1. Pascal program szerkezete 2. Pascal típusai
Algoritmus és programozás
3. A programozás eszközei, programozás-technikai alapismeretek
Programozási Nyelvek (C++) Gyakorlat Gyak 03.
JavaScript.
Az első program, avagy ismerkedés a nyelvvel
Programozás alapjai.
Programozás II. 3. Gyakorlat C++ alapok.
A CLIPS keretrendszer CLIPS "C" Language Integration Production System.
Egy feladat megoldásának gondolatmenete. Feladat: Generáljuk véletlen számokat 1 és 6 között, amíg legalább 10 darab egyes és 10 darab hatos nem lesz.
Nat Pedellus Informatika 8. osztály óra.
Fordítóprogramok FORD01 Programozó matematikus III. évf. Miskolci Egyetem 1 Fordítóprogramok 1 Programozó matematikus szak 2003/2004-es tanév II. félév.
PHP Webprogramozás alapjai
C++ Alapok, első óra Elemi típusok Vezérlési szerkezetek
© Kozsik Tamás Csomagok. © Kozsik Tamás A program tagolása Típusdefiníciók (osztályok, interfészek) Metódusok Blokk utasítások Csomagok.
Operációs rendszerek gyakorlat sed, awk parancsok.
Delphi programozás 8. ELŐADÁS ADO ActiveX Data Objects.
Programozás I Függvények általános jellemzői
Lénárt Anett egyetemi adjunktus - PTE PMMK Rendszer- és Szoftvertechnológia Tanszék Előadás JavaScript Tananyag: W eb - programozás.
Vizuális és web programozás II.
Egyszerű típusok csoportosítása
P ROGRAMOZÁS C# - BAN Kivételkezelés. P ÉLDA I. Nullával való osztás miatt kapjuk a hibaüzenetet.
P ROGRAMOZÁS I/O műveletek. S YSTEM.C ONSOLE A programjainknak fontos része a felhasználóval való kommunikáció. Adatokat kell kérni tőle, vagy közölnünk.
Programozás Az adatokról C# -ban.
Access XP Kifejezés-szerkesztő Összehasonlító operátorok:
Turbo Pascal 11..
Alprogramok deklarációja, definíciója és meghívása Páll Boglárka.
Összetett adattípusok a Pascal nyelvben
Programozási nyelvek Páll Boglárka.
A Pascal programozási nyelv alapjai
Ismétlés A pascal program szerkezete: program programnev; Programfej
Alprogramok paraméterei. Procedure ( ); Function ( ): ; [var] p1,...,pn:típus1; q1,...,q2:típus2; cím szerinti parméterátadaás (értékváltozás hatással.
A Pascal programozási nyelv alapjai
Tömbök és programozási tételek
Programozási nyelvek, Pascal
Fájlkezelés Pascalban
Szintaktikai, szemantikai szabályok
Összetett adattípusok
Kétdimenziós tömbök Mátrixok
1.4. Fordítás, szerkesztés, az objektumkönyvtár használata.
Készítette: Csíki Gyula
1 Hernyák Zoltán Web: Magasszintű Programozási Nyelvek I. Eszterházy.
1 Hernyák Zoltán Web: Magasszintű Programozási Nyelvek I. Eszterházy.
A képernyő kezelése: kiíratások
A képernyő kezelése: kiíratások (2)
Turbo Pascal Indítás: C:\LANGS\Turbo Pascal Turbo Pascal.
Objektum orientált programozás
A Visual Basic nyelvi elemei
Fontos tudnivalók A MATLAB egy fajta objektummal dolgozik (Mátrix)
Mintapélda Készítsünk programot, amely beolvas egy egész számot, és eldönti arról, hogy prímszám-e. Készítsünk programot, amely beolvas egy egész számot,
Nat Pedellus Free Pascal Elágazások..
Függvények a C nyelvben 1 Függvényeket a következő esetekben szokás írni: Ha ugyanazt a tevékenységet többször is el kell végeznünk ugyanolyan típusú,
C Programozási alapok.
Free pascal feladatok
1 Függvények használata – az első függvénynél a formulát háromszor be kell írni, rendre az x, x+h, x-h argumentumokkal, – a második függvénynél az új (feltételes.
Programozási és szoftverfejlesztési ismeretek I..
Készítette: Rummel Szabolcs Elérhet ő ség: Linux kezelése.
PHP függvények MySQL adatbázisok kezelésére
Hernyák Zoltán Magasszintű Programozási Nyelvek I.
A CLIPS keretrendszer
Programozási nyelvek alapfogalmai
Hernyák Zoltán Magasszintű Programozási Nyelvek I.
A képernyő kezelése: kiíratások (2)
Algoritmus készítés.
Előadás másolata:

1.3. Pascal program felépítése Az els ő program

Program ; … Begin … End. Program fej Deklarációs rész Végrehajtó rész

1. Programfej Kötelez ő en a Program kulcsszóval kezd ő dik, melyet a program neve, azonosítója követ, végül pontosvessz ő zárja. Ajánlatos ugyanazt a nevet adni, mint amilyen néven a forrásprogramot a lemezre mentjük, így könnyen tudjuk majd hogy melyik névhez milyen program tartozik. A program neve: - maximum 8 karakterb ő l állhat - nem tartalmazhat ékezetes bet ű ket - használható karakterek: _, - - a program és a név között szóköz van

A pascal program néhány jellemz ő i: -bet ű i: az angol ABC bet ű i -Nem tesz különbséget a kis és nagybet ű k között -Számjegyei: Karakterei: []+-*/<>.,:;^ stb. -A Pascalban az utasítások a soroktól függetlenek, a végüket bizonyos alapszavak (begin, end, if, …) vagy ennek hiányában a ; jelzi

2. Deklarációs rész -Rögtön a programfej után következik - Unitok megadása, ez lesz az els ő a deklarációs részben. A unitok a Turbo rendszerben szerepl ő vagy felhasználó által írt és a Turbo rendszer által lefordított speciális könyvtárak, melyekben eljárások ( procedure ), függvények ( function ), változók ( var ) és konstansok ( const ) vannak. A unitok bevezetése uses ; -vel történik. -A unitok után következnek a változók deklarálása, azok a változók amelyekkel a program dolgozni fog. A var kulcsszóval vezetjük be ő ket és csak az itt deklarált típusokra hivatkozhatunk majd a programban: pl. var, : típus1; : típus2;

Program ; Uses ; Var : típus1; Begin … End.

3. Végrehajtó rész -A Begin foglalt szóval kezd ő dik és az End foglalt szóval végz ő dik. A program végén lév ő End után pont áll, ezzel lezárjuk programunkat, nem lép tovább. -A program utasításait e két szó közé írjuk, egymástól pontosvessz ő vel elválasztva. Ezek az utasítások vezérlik a számítógépet valamilyen m ű velet végrehajtására. -Az utasítások lehetnek: - értékadó utasítások : egy változónak adunk értéket, amelybe csak típusának megfelel ő értéket lehet bepréselni, ellenkez ő esetben a fordító azt fogja üzenni, hogy type mismatch = típus összeférhetetlenség. Pl. egész változóba egészet, valós változóba lehet valósat és egészet is. Változó:= kifejezés;

Pl. … futtatási eredmény x:=2; x=2 y:=4; y=4 x:=x+1; x=2+1= 3 x:=2*x – 1; x= 2*3 – 1= 6 – 1= 5 x:= 3*y – 2*x; x= 3*4 – 2 *5= 12 – 10= 2 …

- eljáráshívó utasítás : hivatkozás egy már megírt programrészletre, amelynek során az eljárás végrehajtódik pl. write; writeln; readln; A readln eljárás végeredményeképpen a begépelt érték bekerül a megadott változóba. Formája: eljárás azonosító[(aktuális paraméterlista)]

Az els ő program Elindítjuk a Turbo Pascal keretrendszerét és aktuálissá teszünk egy könyvtárat ahová elmentjük a programunkat. Megnyitunk egy filet és beírjuk azt a nevet amilyen néven elszeretnénk menteni (File\ Open, vagy F3), majd elmentjük (File\ Save, File \Save as…vagy F2). A program megírása után, vagy közben is lefordítjuk a programunkat, hibát keresve, a Compile paranccsal, vagy az ALT+F9 billenty ű kombinációval. Programunkat pedig a Run -nal futtatjuk le, vagy a Ctrl+F9 billenty ű kombinációval. A program futtatási eredményét megtekinthetjük a Window\ User Screen vagy az ALT+F5 billenty ű kombináció parancsával. 1. program: Írassuk ki a képerny ő re, hogy: „ Hurrá, fut az els ő program!”

1. változat: Program Hurra; Begin writeln(‘ Hurrá, fut az els ő programom!’); End. Észrevétel : - csak egy pillanatra jelenik meg el ő ttünk a futtatási képerny ő, ahhoz hogy ezt megszüntessük, illesszünk be az utolsó end elé mindig egy readln; utasítást, ennek hatására a program várni fog egy üres Enter leütésére és csak azután lép tovább az End- re. - látható hogy a deklarációs rész üres. Ebben a programban nem volt szükségünk egy változóra se, nem akarunk eltárolni semmit, csak egyszer ű en kiakarunk íratni valamit a képerny ő re. Ehhez használnunk kell a writeln utasítást,melyben aposztrófok közé kell írni azt amit megszeretnénk jeleníteni a képerny ő n.

2. program: Írjuk ki a tiszta képerny ő re a nevünket! Figyelnünk kell minden részletre, ha tiszta képerny ő t kér a program, akkor azt jelenti hogy ahányszor futtatom majd a programot mindig tiszta képerny ő re legyen kiírva a nevünk. Ha több alkalommal is lefuttatjuk el ő z ő programunkat akkor észrevehet ő hogy a futtatási eredmény többször kerül kiíratásra a képerny ő n. Ehhez használni kell a Pascal egy beépített különleges könyvtárát, a karakteres képerny ő kezel ő könyvtárat a CRT, amely tartalmazza azt az utasítást melynek hatására tiszta lesz a képerny ő, ez a CLRSCR = Clear Screen. Program nev; Uses Crt; Begin Clrscr; Write(‘ X….. Y……… ’); Readln; End.