Vállalkozásgazdaságtan 8. Előadás Minőségmenedzsment

A minőség fogalma "a minőség (quality) egy termék (vagy szolgáltatás) olyan tulajdonságainak összessége, amelyek meghatározott vagy elvárható igényeket elégítenek ki. Ezek lehetnek objektív (szerződésben, előírásban vagy egy elfogadott mintadarabbal meghatározott) követelmények, de lehetnek szubjektív alapon nyugvó követelmények is, mint például a >>használatra való alkalmasság<<. Az ár után a második legfontosabb jellemző, egyes piaci csoportoknál a legelső helyet foglalja el.

Minőség megközelítései 1 D. A. Garvin : a minőség öt megközelítésmódját sorolja fel: Transzcendens megközelítés Termék alapú megközelítés Termelés alapú megközelítés Felhasználói alapú megközelítés Érték alapú megközelítés

A minőség menedzsment fejlődése 1. 1920-30-as évek: Futószalagon történő gyártás – független ellenőrök (MEO részleg) A Taylorizmus és a minőség: elválasztotta a tervezést a munka javításától, és ily módon elszigetelte a munkást a munka javításának felelősségétől. Ugyanis a kézműves, a céhes munka elválaszthatatlan sajátossága volt a minőség létrejött a produktum minőségét ellenőrző felügyelők külön osztálya, és így valójában a minőségért való felelősség mintegy szétszóródott a szervezeten belül.

A minőség menedzsment fejlődése 2. Tömeggyártás – nem lehet minden darabos ellenőrzést végezni  mintavételes ellenőrzés Shewart: Megállapította: a gyártás minden területén léteznek eltérések a tervezettől, ezeket a statisztika eszközeivel értelmezni lehet, és le lehet írni. Meghatározta a mintavétel szabályait is.

A minőség menedzsment fejlődése 3. A mintavételezés nem megfelelő abban az esetben, ha: Csak alacsony hibaráta engedhető meg Nagyfokú biztonsági elvárások merülnek fel (űrhajózás, orvosi műszergyártás, hadiipar)  minden darabos ellenőrzés Költséges Hosszú időt vesz igénybe

A minőség menedzsment fejlődése 4. A termék ellenőrzése helyett a gyártási folyamat ellenőrzése a gyártásközi ellenőrzés, amelynek eredményeként a hibás termékek nem jutnak tovább, és nem növelik a gyártási veszteség költségeit. Szabályozási kör létrehozása (PDCA)

A minőség menedzsment fejlődése 5. Szabályozási körök összekapcsolása minőségszabályozás Ennek a gyártáson kívülre történő kiterjesztésekor beszélünk terjeskörű minőségszabályozásnak: Gyártást megelőző tevékenységek (fejlesztés, marketing, beszerzés) Gyártást követő műveletek (csomagolás, vevőszolgálat) Kapcsolódó műveletek (raktározás, dokumentáció) A dokumentált minőségszabályozást pedig minőségirányítási rendszernek nevezzük

A minőség rendszereinek jellemzői Minőség ellenőrzés Minőségszabályozás Minőségügyi rendszerek Cél A hibák felfedezése, a hibás egységek elkülönítése A hibák megismétlődésének elkerülése A hibák előfordulásának megelőzése Célzott Gép/dolgozó A folyamat A rendszer: A szervezet Eljárások Erőforrások Módszer Az előírásokkal való összehasonlítás A folyamat módosítása a képességmutatók alapján Az auditokon alapuló működésjavítás Eredmény Megelőzi a selejt kibocsátását Megelőzi a hiba ismétlődését A vevői elvárásokra optimalizálja a terméket és a működést

A minőségügyi rendszerek 3 eltérő megvalósulása Japán: Teljes körű minőség szabályozás (Total Qulaity Control), Európa: Minőségbiztosítás (QA- Quality Assurance), Minőségbiztosítási rendszer (ISO 9001) Amerika: Teljeskörű Minőség Menedzsment (TQM-Total Quality Management), ISO 9001: a rendszer bevezetésével tudatosulnak a minőséggel kapcsolatos tevékenységek, de míg ez egy vállalati alrendszer, amely a szervezeti egységek munkájának összehangolásával garantálja a stabil minőséget, addig a TQM egy irányítási vezetési filozófia, amely támogatja és elősegíti a folyamatos fejlődést.

Köszönöm a figyelmet