„Versenyelőnyök, fenntarthatóság: elmélet és gyakorlat” c. Tudományos konferencia, Eger, Előadó: Máté Domicián Ph.D hallgató (Debreceni Egyetem) A „munkahelytelen” növekedés (jobless growth) módszertani megközelítései

Kutatási téma rövid felvázolása Empirikus „bizonyítékok” keresése Releváns elméleti magyarázatok, ill. teóriák Lehetséges jövőbeni kutatási irányok Tartalom

Kutatási téma A munkapiac A munkapiaci tökéletlenségek A munkapiaci tökéletlenségek szerepe az ún. „munkahelytelen” növekedésben

Az Okun-i posztulátum (1962),ahol u t a (a t-eik időpontban vett) munkanélküliségi ráta, és y t a GDP logaritmusa, u t *-al jelezte a egyensúlyi értékeit és y t *-al a potenciális kibocsátást, valamint β-al az ún. okun-i koefficienst. minden egyes százalék, amennyivel a munkanélküliségi ráta növekszik az egyensúlyi szintjéhez képest, a reál GDP két százalékos csökkenésével jár együtt (Mankiw 2002).

Az okuni posztulátum tesztelése az EU-27 országokban, a as időszakban.

Rövid távú „jobless recoveries”

Empirikus „bizonyítékok” keresése

Hipotézis I. Az utóbbi években úgy tűnik, hogy a növekvő kibocsátás hatására keletkező megnövekedett munkapiaci kereslet igényeihez a foglalkoztatás egyre kevésbé képes alkalmazkodni, valamint a munkanélküliség, illetve az inaktivitás sem annyira érzékeny a változásokhoz.

A gazdasági fejlődés (GDP %-ában) multiplikatív tényezőkre való bontása GDP = (GDP/Munkaórák száma) * (Munkaórák száma/Foglalkoztatottak) * (Foglalkoztatottak/Aktív korúak) * (Aktív korúak/Népesség)* (Népesség) ln(GDP/Népesség) = ln(GDP/Munkaórák száma) + ln(Munkaórák száma/Foglalkoztatottak) + ln(Foglalkoztatottak/Aktív korúak) + ln(Aktív korúak/Népesség) A kibocsátás (egy főre jutó %-os) változása = a termelékenység + a munkaórák számának + a foglalkoztatási és aktivitási ráták (%-os) változásával.

A kibocsátás részekre bontása (growth accounting)

A kibocsátás részekre bontása az közötti időszakban az átlagos rátákkal számolva OECD (16) országokban

Folytatás következik… Vizsgálandó(k): kointegráltság, egységgyök tesztek, hibakorrekció (alkalmazkodási sebesség), endogenitás, Granger (okság) tesztek.

Elméletek teóriák I. A munkahelytelen növekedés okai hosszabb távon Az állami túlfoglalkoztatás torzító hatása a munkaerőpiacon A szektorális változások (sectoral shifts) szerepe a foglalkoztatásban Termelékenység elmozdulásai: [Fagerberg, 2000], [Timmer–Szirmai, 2000] Fiskális tényezők szerepe: [Loo, 1998], [Onaran, 2008] Schumpeteri kreatív rombolás: [Li et all., 2007]

Az aggregált munkapiaci termelékenység dekomponálása* *[Peneder, 2oo2] ahol, LP: a munkapiac termelékenysége, T: az i-edik iparág összesítése, by: a bázis időpont, fy: a végső időpont, Si: az i-edik szektor foglalkoztatási megoszlása. Termelékenység = (GVA: Bruttó Hozzáadott Érték / foglalkoztatottak száma

A strukturális veszteség és nyereség hipotézisei A strukturális nyereség hipotézisének képlete:, (6) A strukturális veszteség hipotézisének képlete:, Ha az adott ágazat nem képes a gyors munkapiaci termelékenységet fenntartani a teljes foglalkoztatásból való részesedésben, így a munkaerő áramlása az alacsonyabb felé megfordulhat. Az általában erőteljesen tőke-intenzív, és magas termelékenységű iparágak több munkapiaci erőforrást vonzanak. A foglalkoztatás az alacsonyabból a magasabb termelékenységű iparágak felé tolódik.

Forrás: [O’Mahoney– van Ark, 2oo3]

A termelékenység részekre bontása az (EU-15) országokban a klasszikus módszerrel

Az átlagos éves (hagyományos szektorális) termelékenység (r ij ) és foglalkoztatás trendszerű változásai a vizsgált időszakban ( oo3) az EU-15 országokban

Az átlagos éves (képzettségek szerinti szektorális) termelékenység dinamikus változásai

Elméletek teóriák II. A munkahelytelen növekedés okai hosszabb távon A fiskális expanzió beruházási és munkaerőt kiszorító hatásai A fiskális politika meglazulásának beruházási következményei: [Boeri–Garibaldi, 2004]. A kamatlábak emelkedése A befektetői bizalom megrendülése A közszféra kiszorító hatása a magánszektorban: [Algan et al., 2002]. A termékek és a munkatényező helyettesíthetősége A munkavállalói „hozadékok” közötti különbségek (bérdifferencia, munkahelyi körülmények, transzparencia és visszaélések) A közkiadások megnövekedése (Wagner törvény)

Hipotézis II. Az állam piactorzító hatásai megnyilvánulhatnak : a foglalkoztatásban állandósult szektorális változásokban, a fiskális expanzió következtében létrejövő befektetői bizalmatlanságban, a köz- és magánszféra közötti kiszorító hatásban, illetve az aránytalan bérnövekedési különbségeiben, amelyek külön-külön a munkatényező és a kibocsátás meglazult kapcsolatában releváns szerepet játszhatnak.

Elméletek teóriák III. A munkahelytelen növekedés okai hosszabb távon A munkapiaci intézmények szerepe Piaci tökéletlenségek és az intézmények [North, 1991]. Országok közötti eltérések [Nickell, 1997]. Endogén növekedéselmélet [Baro–Sala-i-Martin, 1999]. Eltérő intézményi környezet hatásai [Blanchard–Wolfers, 2000]. Koherens intézmények: munkanélküli támogatások, szakszervezeti lefedettség, a béralku, aktív munkaerő piaci politikák stb. szerepe.

Hipotézis III. Bizonyos munkapiaci intézmények és az interakcióik hatására a gazdasági növekedés közvetett hatásaiból a munkapiaci szereplők nem részesedhetnek a fejlődéssel indokolható mértékben.

Jövőbeni kutatási irányok További elméleti megalapozás Empirikus vizsgálatok Az intézmények szerepének vizsgálata Módszertani „dilemmák”

Felhasznált irodalom ALGAN, Y. – Pierre CAHUC, P. – ZYBERBERG, A. [2002]: Public Employment and Labor Market Performances, Economic Policy, pp BARRO, R. J. – SALA-i-MARTIN, X. [2003]: Economic Growth, The MIT Press, 2nd Edition London. BLANCHARD, O. – WOLFERS, J. [2000]: The Role of Shocks and Institutions in the Rise of the European Unemployment: The Aggregate Evidence, NBER (National Bureau of Economic Research) Working Papers BOERI, T. – GARIBALDI, P. [2004]: Labour Market Performance in Transition Economies: A Macroeconomic Perspective, Background Paper for Enhancing Job Opportunities: Eastern Europe and the Former Soviet Union, World Bank, Washington, DC. FAGERBERG, J. [2000]: Technological Progress, Structural Change and Productivity Growth: a Comparative Study. Structural Change and Economic Dynamics, Vol. 4., pp. 393–412.

Felhasznált irodalom LI, Q, – WALSH, P. P. – WHELAN, C. [2007]: Jobless Growth through Creative Destruction: Ireland’s Industrial Development Path 1972–2003, IZA LOO. I. D. [1998]: Fables of Faubus?, Testing the Sectoral Shift Hypothesis in the Netherlands, Using a Simplified Kalman Filter Model1, MERIT, NICKELL, S. – LAYARD, R. [1999]: Labor Market Institutions and Economic Performance. Handbook of Labour Economics, 3: pp. 3029–3081, NORTH, D. C. [1991]: Institutions. Journal of Economic Perspectives, Vol. 5., pp. 97–112. OKUN, A.M. [1962]: Potential GNP: It’s Measurement and Significance. American Statistical Association. Proceedings of the Business and Economics Statistics Section. pp. 98–104. ONARAN, Ö [2008]: Jobless Growth in the Central and Eastern European Countries, Political Economic Research Institute, Working Paper 165, Amherst.

Felhasznált irodalom PENEDER, M. [2002]: Structural Change and Aggregate Growth. WIFO Working Papers, Vol. 182., Vienna. SAKATA, K. [2002]: Sectoral Shifts and Cyclical Unemployment in Japan, Journal of the Japanese and International Economies, Vol. 16, pp. 227–252. TIMMER, M. – SZIRMAI, A. [2000]: Productivity Growth in Asian Manufacturing: the structural bonus hypothesis examined. Structural Change and Economic Dynamics, Vol, 4. pp. 371–392.

Köszönöm a figyelmet.