Protestáns és jezsuita történetírás

Reformáció hatása Cél: a történelem bemutatása, elemzése révén a tiszta, időtlen egyház képének felállítása – harc a folytonosságért Reformáció fogalma és elvei Philipp Melanchton: egyházi hagyományért vívott harc fontossága – egyetemek tananyagába bekerült

Reformáció történetírása Johann Carion világkrónikája – 1558-1560 között Philipp Melanchthon dolgozta át tankönyvvé, a mű a XVI. században sokszor került kiadásra

Reformáció történetírása II. Mivel a lutheri reformmozgalom fokozatosan eljutott az egyházzá szerveződésig, lutheránus tudósok egy csoportja Matthias Flacius Illyricus (Matija Vlačić 1520-1575) vezetésével: Magdeburgi évszázadok (Centuriae Magdeburgiensis, 1559-1574) [Ecclesiastica Historia (Magdeburger Centurien)] – lutheri tézisek igazolása

Magdeburgi évszázadok 13 kötet – 1300 év Ismétlődő tematikájú fejezetek Ecclesiastica historia, integram Ecclesiae Christi ideam secundum singulas Centurias, perspicuo ordine complectens… ex vetustissimis historiis congesta (1567.)

Reformáció történetírása III. John Bale Magdeburgi évszázadok Egyháztörténet – római egyház vádja

Katolikus történetírás Pápai bizottság 1571: Caesar Baronius Magdeburgi évszázadok ellenpontját megírni: Egyházi évkönyvek (Annales Ecclesiastici), 1588 Alapos előkészületek, 30 évnyi kutatómunka után

Protestáns történetírás hatásai Intézménytörténeti irányultság Korábbi tendenciák megerősödése – polemizáló történetírás (16-18. század) Pártatlanság célkitűzése (vallási tolerancia) (17-18. század)

Protestáns történetírás hatásai Mosheim, Johann Laurenz (1694-1755) Institutiones Historiae Ecclesiasticae (1755) Instirutiones Historiae Christianae Majores (1763) Versuch einer unparteiischen Ketzergeschichte (2 köt., 1746-48)

Protestáns történetírás hatásai Gottfried Arnold (1666-1714), pietista: Unparteyischen Kirchen-und Ketzer-Historie, 1699. Goethe: „Einen großen Einfluß erfuhr ich dabei von einem wichtigen Buche, das mir in die Hände geriet, es war Arnolds "Kirchen- und Ketzergeschichte". Dieser Mann ist nicht ein bloß reflektierender Historiker, sondern zugleich fromm und fühlend. Seine Gesinnungen stimmten sehr zu den meinigen, und was mich an seinem Werk besonders ergetzte, war, daß ich von manchen Ketzern, die man mir bisher als toll oder gottlos vorgestellt hatte, einen vorteilhaftem Begriff erhielt

Protestáns történetírás hatásai Csekély hatás az olvasóközönségre John Foxe – Book of Martyrs >< Caesar Baronius Római mártirológia (Martyrologium Romanum) < Laurentius Surius Előadása rövid, áttekintő jellegű

Bollandisták Bolland, Jean, Bollandus: kidolgozta az Acta Sanctorum kiadásának programját és módszerét – 1643 (életrajzok kritikai kiadása) A sorrendnek a szentek ünnepeit kellett követnie január1-től kezdődően

Godefridus Henschenius (1600-1682) Bolland tanítványa VII. Sándor pápa engedélyével gyűjt anyagokat a Szentszék könyvtárában Acta Sanctorum, együtt Johannes Bolland-dal: január és február hónapokat, Daniel Papenbroeck-kel márciust és áprilist

Daniel Papenbroeck Daniel Papenbroeck (1628-1714) Bolland kérésére csatlakozott az Acta Sanctorum munkacsoporthoz 1660-ban Rómába ment, a pápai levéltárban kutatni A kötetek bevezetésében módszertani, kronológiai, diplomatikai tanulmányokat írt

Bencés rend „bollandista” történetírása Luc d’ Achéry: Acta Sanctorum Ordinis Sancti Benedicti 9 kötet, 1668-1701, Jean Mabillon fejezte be (De Re Diplomatica, 1681)

Bizantinológia Párizs központtal, 1645 és 1711 között Bölcs Leó és Bíborbanszületett Konstantin császár iratainak kiadása Corpus Byzantinae Historiae

Kronológia Előtérbe kerülésének oka: protestantizmus és katolicizmus közötti ideológiai, identifikációs harc – harc a jogfolytonosságért Katolikus egyház szellemi expanziója – XIII. Gergely – naptárreform Természettudományi ismeretek (csillagászat, matematika, fizika) gyarapodása

Kronológia II. Teremtés időpontjának pontos megadása Joseph Justus Scaliger (1540-1609): Opus novum de emandatione temporum a Teremtés időpontja: Kr. e. 4713; James Ussher: Kr. e. 4004. október 23.

Biblia- és szövegkritika Scaliger: „Utinam essem bonus grammaticus. Non aliunde discordiae in religione pendent quam ab ignoratione grammaticae”

Kronológia III. Dionysius Petavius (jezsuita) Olympia, Róma alapítása Az évszámítás kiindulópontja: 1627 – javaslat: Krisztus megtestesülése > a Krisztus születése előtti éveket visszafelé számolták – 1650-re már szinte csak ezt használták Nyugat-Európában