Képzéssel a munkaerő-piaci esélyekért Budapest, 2008 november 24. Kutatási eredmények iskolai szegregációról, integrációról Mártonfi György Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) Képzéssel a munkaerő-piaci esélyekért Budapest, 2008 november 24. Képzéssel a munkaerő-piaci esélyekért, Budapest, 2008. november 24.

Miről lesz szó az előadásban? Három fontos kutatási eredmény a szociális és etnikai szegregáció természetéről, és a (helyi) eredményességről Lakossági vélemények egy 1000 fős reprezentatív lakossági közvélemény-kutatás alapján (2005) Integrációs továbbképzésen részt vett pedagógusok véleménye (2006-2007) A fentiek alapján néhány konklúzió

A helyi megoldások fontossága Egy kutatás szerint a romák mintegy tizede nem fejezi be az általános iskolát 18 éves korára, de az általános iskolák 70%-ában ők is valamennyien eljutnak a végbizonyítvány megszerzéséig, az iskolák közel harmadában viszont igen nagy arányban nem. Ugyanezen kutatás szerint az általános iskolák 40%-ából egyáltalán nem jutnak be romák középiskolába, kizárólag szakiskolákba. Babusik Ferenc (2003): Késői kezdés, lemorzsolódás – cigány fiatalok az általános iskolában, Új Pedagógiai Szemle, 2003/10 alapján

A szegregált megoldás sikertelensége Egy megyei oktatási vezetővel készített interjú részlete 2005-ből „… hagyományosan egy romák lakta városrész iskolája. Gyönyörű szép, felújított, itt évek óta kis létszámokban dolgoznak. A város külön iskolai előkészítő osztályokat működtet, fizet fejlesztő pedagógusokat, és azt tudom mondani, hogy annyi az eredmény, hogy az iskoláztatás, mint törvényi kötelezettség, nem jellemző probléma” Mártonfi György: Vélemények az eredményességről és a hatékonyságról megyei jogú városi oktatási vezetőkkel készült interjúk alapján, 2004.

Hasonló státusú tanárok és diákok egymásra találása I. Amerikai adatok – a magyarországi tapasztalatokkal egybevágnak a tanári szelekció olyan mértékben követi a diákok szelekcióját, hogy az iskolák döntő többségében a „jó tanár – jó diák” és „rossz tanár – rossz diák” párosítás tapasztalható a „jó tanár” rendkívül hatékonyan képes az alacsonyabb szintről induló diákok hátrányainak a leküzdésére, és ebben a tanulói körben lényegesen magasabb hozzáadott értéket ér el

Hasonló státusú tanárok és diákok egymásra találása II. „Amíg egy alacsony teljesítményű diák átlagos teljesítménynövekedése egy év alatt a legrosszabb tanárok mellett 14 pontot tesz ki, addig a legjobb tanár mellett ennek csaknem négyszeresét (53 pontot)…. ha egy alacsony társadalmi státusú, szegény tanulót öt éven keresztül nem a ’medián tanár’, hanem annál egy egész szórásegységgel jobb (adott eloszlásban a 84. percentilisbe tartozó) tanár tanítana, az önmagában elegendő lenne ahhoz, hogy teljes egészében ledolgozza a hátrányát egy középosztályi tanuló teljesítményéhez képest” Kertesi – Kézdi: Általános iskolai szegregáció. Okok és következmények, Közgazdasági Szemle, 2005/április-május

Lakosság vélemény az integrációról 2005-ös, 1000 fős, országosan reprezentatív mintán lekérdezett közvélemény-kutatás az oktatásról Az Országos Közoktatási Intézet Kutatási Központja és a Magyar Gallup Intézet együttműködésében, A Jelentés a magyar közoktatásról 2006 című könyvhöz készült Az idézett kérdések az „Egyenlőtlenségek és speciális igények” fejezethez készültek

Ha cigány gyerekeket és nem cigány gyerekeket közösen, egy osztályban tanítanak, az Ön szerint …, % Nagyon jó Inkább jó Inkább rossz Nagyon rossz A cigány gyerek számára 8,1 53,9 28,0 10,0 A nem cigány gyerek számára 4,1 31,1 44,4 20,4

… a cigány gyerekek számára, Iskolai végzettség szerinti megoszlás, % nagyon jó + inkább jó nagyon rossz + inkább rossz Max. 8. ált. 57,3 42,6 Szakmunkás 62,2 37,8 Érettségizett 65,7 34,3 Diplomás 67,9 32,1

nagyon rossz + inkább rossz … a nem cigány gyerekek számára, iskolai végzettség szerinti megoszlás, % nagyon jó + inkább jó nagyon rossz + inkább rossz Max. 8. ált. 32,2 67,8 Szakmunkás 33,9 66,1 Érettségizett 35,5 64,5 Diplomás 44,8 55,2

… a cigány gyerekek számára, településtípus szerinti megoszlás, % nagyon jó + inkább jó nagyon rossz + inkább rossz Budapest 59,4 40,5 Megyei jogú város 61,6 38,4 Egyéb város 66,0 34,0 Község 60,8 39,2

… a nem cigány gyerekek számára, településtípus szerinti megoszlás, % nagyon jó + inkább jó nagyon rossz + inkább rossz Budapest 34,3 65,7 Megyei jogú város 39,4 60,5 Egyéb város 31,6 68,5 Község 36,3 63,7

… a cigány gyerekek számára, egyes lakossági csoportok válaszai, % nagyon jó + inkább jó nagyon rossz + inkább rossz Romák válasza 53,6 46,4 Nem romák válasza, akik környezetében élnek romák 74,9 25,1 Nem romák válasza, akik környezetében nem élnek romák 59,2 40,8

… a nem cigány gyerekek számára, egyes lakossági csoportok válaszai, % nagyon jó + inkább jó nagyon rossz + inkább rossz Romák válasza 35,0 65,0 Nem romák válasza, akik környezetében élnek romák 39,2 60,8 Nem romák válasza, akik környezetében nem élnek romák 34,4 65,6

Ha cigány gyerekeket és nem cigány gyerekeket közösen, egy osztályban tanítanak, az Ön szerint …, cellaszázalékok A nem cigány gyerek számára Inkább jó + nagyon jó Inkább rossz + nagyon rossz A cigány gyerek számára 33,2 29,2 2,5 35,2

Ha szegény és gazdag családban élő gyerekeket közösen, egy osztályban tanítanak, az Ön szerint …, cellaszázalékok A gazdag gyerek számára Inkább jó + nagyon jó Inkább rossz + nagyon rossz A szegény gyerek számára 26,2 7,9 33,5 32,3

Ha gyenge képességű és tehetséges gyerekeket közösen, egy osztályban tanítanak, az Ön szerint …, cellaszázalékok A tehetséges gyerek számára Inkább jó + nagyon jó Inkább rossz + nagyon rossz A gyenge képességű gyerek számára 26,5 33,6 11,1 28,6

Ha fogyatékos és nem fogyatékos gyerekeket közösen, egy osztályban tanítanak, az Ön szerint …, cellaszázalékok A nem fogyatékos gyerek számára Inkább jó + nagyon jó Inkább rossz + nagyon rossz A fogyatékos gyerek számára 33,4 6,0 12,2 48,5

Ha nagyon rosszul tanuló, az iskolából korán kimaradó fiatalok oktatására több pénzt költene az ország, akkor a jövőben… Inkább egyetért Inkább nem ért egyet Semmi sem változna Többen találnának munkát 45,5 34,7 19,8 Kevesebb lenne a bűnözés 46,0 34,5 19,5 Gyorsabban fejlődne a gazdaság 31,9 46,7 21,4 Igazságosabb lenne az ország 33,4 43,1 23,4

Pedagógus vélemények Liskó Ilona és Fehérvári Anikó hatásvizsgálata a HEFOP által támogatott integrációs program keretében szervezett pedagógus-továbbképzésekről (2.1.5, 2.1.7 és 2.1.8) A pedagógus válaszok az integrációs képzéseken résztvevőket reprezentálják (tehát nem az összes pedagógust)

Vélemény az etnikai szegregációról, % A szegregáció… Továbbképzés előtt Továbbképzés után …mindenkinek jobb 7,7 6,1 …a romáknak jobb 3,3 2,8 …a nem romáknak jobb 16,3 14,7 …senkinek se jó 72,7 76,4

Az integrált oktatás következményei, % Továbbképzés előtt Továbbképzés után Szociális integráció Etnikai integráció Csak előny 30,6 35,3 40,4 Előny és hátrány is 51,8 54,1 46,2 Csak hátrány 10,7 6,0 7,8 Egyik sem 6,9 4,6 5,6

Néhány konklúzió I. A helyi megoldások fontossága (ne csak a rendszer egészével törődjünk…) A szegregált megoldásokra fordított kiadás sokszor kidobott pénz, a lelkiismeret-furdalás tompítása a fő haszna Kulcskérdés a tanári minőség minden iskolában. Méltányossági és beruházási szempontok egyaránt a minőségi tanárok alkalmazása mellett szólnak az alacsonyabb presztízsű képzésekben is.

Néhány konklúzió II. Az integrációhoz és szegregációhoz való viszony valamennyi társadalmi rétegben rendkívül ellentmondásos, életkortól, településtől, lakóhelyi környezettől és etnikai hovatartozástól alig függően. Politikusoknak, médiának, közigazgatásnak, iskolának, civileknek egyaránt fontos szerepe lenne ezen változtatni. Az integrációt időnként olyan iskolai/társadalmi környezetben próbáljuk előrevinni, ahol a szereplők – nyíltan vagy rejtetten – bizalmatlanok az integrációval szemben, kevéssé hisznek annak sikerében. A tanártovábbképzés csak minimálisan változtat az előítéleteken, attitűdökön, nem lehet a változást alapvetően erre alapozni.

Mártonfi György martonfi.gyorgy@ofi.hu Köszönöm a figyelmet! Mártonfi György martonfi.gyorgy@ofi.hu