Open Access Initiative (OAI)

Ami idáig vezetett… Folyóiratárak növekedése -> Könyvtárak nem tudnak periodikumokat vásárolni -> tudományos publikációk, kutatások eredményei nem érik el a használókat -> Nyílt Hozzáférés Kezdeményezés a szabad tájékoztatásért

A tudományos folyóirat 17. sz. angliai tudósok levelezése – kezdetek 19. sz. tudományos folyóiratokban publikálás - kutatók szervezetek rangjának mutatójává válik Lektorálás: értékelés, elismerés, hitelességvizsgálat, tudománytörténet, archiválás II. vh. után megnőtt kutatási aktivitás

Mi az oka a drágulásnak? 1960-as és 70-es évek tudomány, technika gyors fejlődése; USA felsőoktatás fejlesztése Kutatói egyetemek, oktatóknak publikálási kényszer Túlnő a tudományos közlési kapacitáson Tudós társaságok átadják a folyóiratokat kereskedelmi kiadóknak, új lapok tudományos kiadás multimilliárdos, nemzetközi üzlet, monopóliummá vált kiadók Profit évente 20-40%-kal nő ~ luxustermékek

Mit tudtak tenni a könyvtárak? Folyóirat-állomány megtartása céljából a monográfiákból szereztek be kevesebbet -> 2000-től szintentartás sem lehetséges, csökkennek az előfizetések -> tudományos világ, tudósok, könyvtárosok a tudományos források feletti ellenőrzést igyekeznek visszaszerezni a tudósoknak a kiadóktól

Elektronikus hozzáférés nyomtatott folyóiratokhoz kapcsolódva van, de ez csak „status quo” rögzítés Megjelent a „self-publishing” - nem lektorált folyóiratokban publikáló szerzők munkáit is olvassák, idézik Új modellek: e-journal; p-e-journal, e-p-journal (hibrid); szerzői publikálás, tudományterületenkénti e-print tárhelyek

E-print Eredetileg: szerzők által a kollégáik körében visszajelzés reményében szétküldött preprint + tudományos dolgozat kézirat formában Pinfield : az e-print kutatási anyagok, eredmények elektronikus változatát jelenti e-print-archívum – dokumentumok nyilvánosan, online elérhető tárhelye Tárgykörök szerint/intézményi alapon Előny: jobb láthatóság, nagyobb idézettség, széles körnek gyorsan elérhető, hatékonyabb archiválás; megjegyzés fűzhető, reprezentál

„Felforgató javaslat” 1994 Hernád István, VPIEJ-L levelezőlistán (Virginiai Műszaki Egyetem) tette közzé a tudósoknak a publikálatlan, lektorálás nélküli, eredeti műveiket, preprintjeiket egy világszerte hálózaton elérhető archívumban kellene tárolniuk Megjelenés után sem kivonható onnan (!) Cél: korlátozó copyrighttörvények jogszerű kikerülése – ő maga tartja meg a szerzői jogot Vita: ARL által kiadott Scholarly Journal at the Crossroads c. könyvben

Elektronikus archiválás Már 1994 előtt is létezett! önarchiválás révén egy digitális dokumentum letétbe kerül egy nyilvános elérésű intézményi weboldalon XML megjelenése -> metaadatcímkék hozzáfűzésével kereshetővé válnak Felület: Open Archives Initiative Szoftver: GNU Eprints (Massachusetts Institute of Technologyn, Southampton Egyetemen kidolgozása)

Nyílt Archívumok Kezdeményezés hivesprotocol.htm hivesprotocol.htm E-print tárhelyek közti együttműködés lehetősége

első ingyenes szoftver központi vagy megosztott, tárgyi vagy intézményi alapon szerveződő tárhelyek létrehozására

Nyílt Hozzáférés támogatása Új típusú, csak elektronikusan megjelenő lektorált folyóiratok jöttek létre Scholarly Publishing and Academic Resources Coalition (SPARC) - egyetemi könyvtárak és szervezetek tudományos kiadással foglalkozó szövetsége Cél: OA-archívumok támogatása 1. Publisher Partners – új folyóiratokat 2. Alternative Partnerships – felzárkózó alternatív orgánumokat 3. Scientific Community Partnerships – nonprofit információs portálokat, tudományos közösségeket (pl. Directory of Open Access Journals) 4. Leading-Edge Partnerships - új, lektorált elektronikus folyóiratok alapítását 1999-ben Create Change címmel kampány

SPARC:

CreateChange:

Budapest Open Access Initiative (BOAI) 2001 december, budapesti ülésszak -> február 14. Budapesti Nyilatkozat (mérföldkő!) Egyesítette, egy közös név alá vonta az addig szétszórtan létező tucatnyi kezdeményezést nemzetközi mozgalom lett Most: 4423 kutató és 395 intézmény csatlakozott SPARC Open Access Newsletter naprakészen tájékoztat

Nyílt Hozzáférés Hírlevél:

Budapest Open Access Initiative

A BOAI üzenete Régi hagyomány (tudomány szabad terjesztése) + új technika (láthatóság) -> szabad hozzáférés révén kiteljesíteni küldetésüket Két stratégiát ajánl: 1. Saját archiválás – előfeltétele a teljes szövegű anyagok helyi dokumentumtára = „repozitóriuma” 2. Alternatív folyóiratok – ingyenes, nyílt hozzáférés, eltekint a szerzői jog átruházásától (díjazás nélküli szerző, lektor, szakértő, bíráló)

Nyílt Hozzáférés Kezdeményezés új viszonyt feltételez a tudományos munkák szerzői és a kereskedelmi kiadók között visszamenőlegesen is visszaszerezni a kiadóktól a szerzők cikkeikhez kapcsolódó jogát lehetővé tenni a cikkek újrahasználatát bármely nyomtatott műben, amelynek szerzője maga a kutató megengedi egy pdf-példány közzétételét az egyetemi, nem kereskedelmi honlapon, valamint egyetemi kurzushoz tananyagként való térítésmentes használatát Jó példa: Nature, Elsevier

Önarchiválás célja a kutató eredményeinek maximális hatású terjesztése, az elérés maximalizálása saját szűkebb tudományos közösségének szánt kommunikációjában megvédeni kutatási eredményeit az impaktveszteségtől, amit az elérhetetlenség okoz nem kereskedelmi szerzők, elajándékozzák a munkájukat nemcsak a kiadóknak, hanem minden használónak

Korlátozott hozzáférés

Maximalizált hozzáférés

Nyílt Társadalom Alapítvány (Open Society Institute = OSI) konferencia Budapest Nyílt hozzáférés mint a tudományos publikálás egyik útja című üléssszak térség akadémiáit, tudományos intézményeit kívánta tájékoztatni az alternatív megoldásokról, amelyek É-Amerikában, Ny-Európában kialakultak gyakorlati tevékenységre is ösztönzött: Open Archives Initiative (OAI) programcsomag alkalmazására

Nyílt hozzáférésű folyóiratok (Open Access Journal ) ingyenesen tesznek hozzáférhetővé minőségileg ellenőrzött tartalmat Két publikálási modell: 1. Támogatást/szponzori segítséget kap – fedezi a szerkesztésnél felmerült költségeket, szabadon elérhetővé teszi a tartalmat, pl. D-Lib Magazine 2. hozzáférés ingyenes, de a publikálásért fizetnie kell a szerzőnek vagy intézményének, pl. BioMed Central

Nyílt hozzáférésű folyóiratok jegyzéke (Directory of Open Access Journals = DOAJ) nyílt hozzáférésű folyóiratok láthatóbbá tétele

Példák a Nyílt Hozzáférésre ANU (Australian National University) CODA (California Institute of Technology) DARE (Digital Academic REpositories) E-LIS (Library and Information Science) KOPS (Universität Konstanz repozitóriuma) OJS (Open Journal Systemst, vancouveri University of British Columbia) OpenURL - Herbert Van de Sompel (Ghenti Egyetem) és Oren Beit-Arie (Ex Libris)

További eredmények első nyílt hozzáféréssel foglalkozó cikkek, támogatják a mozgalmat Nemzetközi és nemzeti kutatási projektek célozták meg az e-print-archívumok sikerének lehetséges akadályait (szerzői jogok, lektorálás, minőségi ellenőrzés, hosszú távú megőrzés)

Mi a helyzet Magyarországon? Nyílt Társadalom Alapítvány Archívuma, kísérleti repozitórium Bibliográfiai adattárak: Akadémiai Tudományos Publikációs Adatbank; SzTE; PTE oktatóinak tára; MTA Atommagkutató Intézet Nemzeti Digitális Adattár (NDA) 2004-től Összegyűjtött cikkek: nda_oai.html nda_oai.html

Nemzeti Digitális Adattár

Régióban alternatív folyóiratok Central European Science Journals: Central European Journal of Mathematics, Central European Journal of Chemistry, Central European Journal of Physics

Információs szakemberek feladatai saját intézményeikben nyílt hozzáférésű tárhelyeket építeni archívumok stabilitása nyílt hozzáférés előnyeit képviselni Kutatókat meggyőzni az előnyökről Teljesítmény hozzáférhetővé tétele (letöltések, hivatkozások) koordinálni a szerzői jogok kérdésével foglalkozó programokat Támogatni az elektronikus publikálást

OA átfogó célja tudás demokratizálása méltányosan, igazságosan és demokratikusan elosztani/terjeszteni az információforrásokat

Felhasznált irodalom A nyílt hozzáférés kezdeményezés: a tudományos kommunikáció új paradigmája/Bánhegyi Zsolt.- TMT, 53. évfolyam (2006) 3. szám (YIOTIS, Kristin: The Open Access Initiative: A new paradigm for scholarly communications) A tudományos publikálás és kommunikáció megújulása/Tóth Máté.- TMT 53. évfolyam (2006) 10. szám (CORREIA, Ana Maria Ramalho–TEIXEIRA, José Carlos: Reforming scholarly publishing and knowledge communication. From the advent of the scholarly journal to the challenges of open access )

Nyílt Hozzáférés Kezdeményezés (Open Access Initiative) – Kitekintés és körkép/ Bánhegyi Zsolt.- TMT 50. évfolyam (2003) 6-7. szám Lásd még: