A vulkánosság folyamatainak működési típusainak osztályozása
A vulkánok aktivitása szerint Működő (aktív) élő Szunnyadó Potenciálisan aktív Kihunyt, kialudt (inaktív) halott
Mennyi ideig tart egy vulkán átlagos nyugalmi időszaka? Walker 220 év Yellowstone-kaldera utolsó kitörése 75-150 000 éve ma is nyugtalan (gejzírek, utóvulkáni működés) Massif Central – Lac Pavin 5860 éve kialudt
Szent Anna-tó (100-50 000)
Élő, aktív-e a magmakamra Potenciálisan aktív az vulkán, ha nincs bizonyítva, hogy végleg befejezte a működését. Szakács Sándor 1994. Élő, aktív-e a magmakamra
A kitörési központ elhelyezkedése és II. A kitörési központ elhelyezkedése és jellege szerint Központos vulkánosság Hasadék - vulkánosság Felületi vulkánosság
1. Központos vulkánosság A kitörések egy (központi) magmakamrához kapcsolódnak
poligenetikus monogenetikus
Az Etna fejlődéstörténete
Az Etna fejlődéstörténete
Mellékközpontok kialakulhatnak
Etna
Etna
Etna 1669
Központos vulkánokon nyíló hasadékok
Magmával telt teleptelér (dájk vagy sill) metszi a felszínt 2. Hasadékvulkánosság Magmával telt teleptelér (dájk vagy sill) metszi a felszínt
Lakagígar 1783-84 Tolbacsik 1975
A hasadékvulkánok is gyakran egy magmakamrából erednek Tarawera 1886 A hasadékvulkánok is gyakran egy magmakamrából erednek
Felületi vulkánosság Kis méretű, szabálytalan elrendeződésű, rövid életű központos vulkánok halmaza Auvergne
„Száraz” és hidrovulkáni működés Hidroklasztikus „víz törte” III. „Száraz” és hidrovulkáni működés Freato(görög) víztartalmú réteg, kút freatomagmás freatikus ,vagy Hidroklasztikus „víz törte”
Grímsvötn 1996
A kitörések mérete szerint IV. A kitörések mérete szerint Magnitudó: a piroklasztitok teljes mennyisége (tömege) tömör kőzetre átszámítva – m3-ben Tsuya-skála I – IX-ig Szétszóró képesség: a kiszórt anyag által borított terület nagysága Intenzitás vagy kitörési (erupciós) ráta: a kiáramló magma mennyisége másodpercenként – m3/sec –ban többszázezer m3/sec akár egymillió m3/sec
Volcanic Explosion Index Robbanásosság VEI Volcanic Explosion Index
VEI: 0-1 Hawaii Nem robbanásos
VEI: 1 ! Kicsi STROMBOLI
Galeras 1992 VEI: 2 Mérsékelt
Nevado del Ruíz 1985 VEI: 3 Mérsékelt/heves
Galunggung 1982 VEI: 4 Heves
Szent Helen 1980 VEI: 5 Nagyon heves
VEI:6 Krakatau 1883
Tambora 1815 VEI: 7
VEI: 8 Yellowstone Toba
Egyes földi vulkánok jellegzetes kitöréseihez való A kitörések típusai Egyes földi vulkánok jellegzetes kitöréseihez való hasonlóság alapján Évszámhoz kötött Nincs évszámhoz kötve Vulcanói-típus 1888-90. Pelée-típus 1902. Pliniusi-típus (Vezúv) 79. Hawaii-típus Stromboli-típus állandóan működnek
A viszkozitás és a robbanásosság alapján
Vulcano
Vulcano 1888 – 90
Sakurajima 1991
Karimszkij
Pliniusi kitörés
A kitöréstermékek felszínre kerülése és mozgásai
A vulkánosság kísérőjelenségei Gőzök, gázok, forróvizek megjelenése földrengések
A földrengések gyakorisága növekszik gázkitörések A felszín megemelkedhet Robbanás vagy robbanássorozat fragmentált lávadarabok – gáztalanodás lávafolyás kitörési felhő/oszlop megjelenése
A tényleges működés összetettebb Mt. St. Helens 1980.
hegyomlás
oldalirányú (irányított) kitörés
magasra szökő kitörési oszlop
iszapár
iszapár
Piroklaszt torlóár Lávaömlés Piroklaszt szórás Kitörési oszlop Piroklaszt árak (Sakurajima 1993) Piroklaszt torlóár Lávaömlés
Piroklaszt szórás Piroklaszt-ár felső Részéből (vastagabb) Kitörési oszlopból
Piroklaszt szórás/hullás Horzsakőszórás Andezit, riolit Lappiliméret néha 20-25 m vastagságú üledék is Néhányszor 10 km3 Subpliniusi Pliniusi Ultrapliniusi Hamuszórás sokféle típusnál Néhány méter vastag, de akár 100 km3 térfogatban Salakszórás Bazalt, bazaltandezit Hamu, lappiliméret (bombák is) 5 m-nél kisebb vastagságú üledék 0,1 – 0,01 km3 Hawaii és Stromboli típus
Piroklaszt-ár Gázt és szilárd anyagot tartalmazó, részlegesen fluidizált, nagy sebességgel völgyekben és mélyedésekben nagy sebességgel lezúduló – a gravitáció által irányított – vulkáni ár
Mt. Mayon
Mt. Mayon
salakár horzsakő és hamuár blokk- és hamuár (ignimbrit)
Piroklaszt torlóár 1. Felszíni torlóár 2. Hamufelhő torlóár 3. Alapi torlóár