Speciális működésű sejtek Általában: a soksejtű, szövetes élőlények sejtjei különleges feladatok ellátására módosulnak, vagyis felépítésük megváltozik. Ezek a sejtek a sejtciklus első nyugalmi fázisában(G1) megrekednek, tehát nem tudnak osztódni. Ezek a sejtek pl. a harántcsíkolt izom, a vörösvértest, az idegsejt, és a mirigysejt is. Vörösvérsejt Oxigén és szén-dioxid szállítására módosult, viszonylag kicsik. A légzési gázok diffúzióval jutnak be a sejtbe  sejthártyának nagy felületűnek kell lennie. A felület nyúlványokkal nő. De ezek a sejtek a vérben áramlanak és összeakadnának  alakja:közepénél benyomott korong(a sejt belsejében minél több hemoglobinmolekulának kell lennie, más sejtalkotók kiszorulnak. A vörösvérsejtek érésük során visszafejlődik a sejtmagjuk  a mag nélküli sejt élettartama rövid. Izomsejt Sok magjuk miatt izomrostoknak is nevezik. Feladata az összehúzódás, ezért hosszúra megnyúlnak. Belsejükben sok, párhuzamosan elhelyezkedő fonal van. Mozgatásukhoz energia kell  sok mitokondrium. A fonalak fehérjéit fel kell építeni  sok riboszóma. A hosszú sejtet egyetlen sejtmag nem tudná RNS másolatokkal ellátni  az izomsejtek rengeteg azonos sejtmagot tartalmaznak. A sejtmagok a sejthártyához szorultak. Mirigysejt Különböző kémiai összetételű anyagokat termel, és ezeket különböző módokon üríti ki váladék formájában. Faggyúmirigy, Tejmirigy  Lipid Tejmirigy  Szénhidrát Emésztőmirigyek, Tejmirigy, Nyálka  Fehérje Verejtékmirigy  különböző illatanyagokat tartalmazó víz Pl.: Emberi hasnyálmirigy: Fehérjeszintézis miatt kiterjedt endoplazmatikus retikuluma van, sok riboszómája. Sejtmagban készülnek a dns-ről az rns másolatok, melyek alapján a fehérje készül. A sejt oldalán sok kis hólyag van, benne a vérből felvett anyagok. Másik oldalon is hólyagok, melyek a kiürítendő anyagot tartalmazzák. Ez energiaigényes  sok mitokondrium, élénk ATP termelés Idegsejt Feladatuk az információtovábbítás. A legfontosabb, h egy idegsejt több másik idegsejttel tudjon kapcsolatba lépni  nyúlványok. Az idegsejt a sejttesten vagy a rövidebb nyúlványain veszi fel az információkat, és a hosszú nyúlványain (axon) továbbítja. Információ terjedése: elektromos jel (akciós potenciál) formájában. az elektromos változásokat a sejthártyán ki és beáramló ionok okozzák. Az ionokat vissza kell juttatni a sejtbe, ami energiaigényes  sok mitokondrium, és a sejteknek sok oxigén kell. Az információk átadására az idegsejtek speciális kapcsolatokat alakítanak ki(szinapszis: azok a sejt közötti kapcsolódási helyek, amelyeken keresztül az ingerület egyik sejtről a másikra terjed át). A szinapszis előtti idegsejt az axon végén kémiai anyagokat ürít. Ezek az anyagok ingerlik a szinapszis utáni idegsejt sejthártyáját, és ezen a sejten újra tovaterjedő elektromos változásokat hoz létre. Az axonon végigfutó elektromos jel tehát a szinapszisban kémiai jellé alakul, majd újra elektromos jellé változik, és így terjed tovább. Ezért az idegsejtre az intenzív anyagépítés jellemző  kiterjedt endop.ret. sok riboszóma és sok átvivőanyaggal teli hólyag.