KÉSZÍTETTE: Takács Zita Bejer Barbara LÉGKÖRI AEROSZOL KÉSZÍTETTE: Takács Zita Bejer Barbara
Aeroszol: Gáznemű közegben levő szilárd és cseppfolyós részecskék Felületük nagy a tömegükhöz képest Jellemzés: N (1/cm3) Nagyságuk különböző Keletkezésük: kisebbek kémiai reakcióval ill. kondenzációval, nagyobbak felszín aprózódásával
Nagyság szerinti eloszlás: dN/dr=f(r) ↓ ∫f(r)dr = N (teljes koncentráció) N: részecskeszám r: sugár
Nagyság szerinti eloszlását befolyásoló tényezők: Koaguláció(összeolvadás)→0.1*10-9 m-nél kisebbek számát csökkenti Gravitáció →1*10-9 m-nél nagyobbakat csökkenti
Aeroszol részecskék keletkezése: finom aeroszolok Kondenzációval/nukleáció Cseppfolyósodnak: H2SO4, HNO3, egyéb szerves gőzök Nukleáció lehet homogén és heterogén H2SO4-nál a telítési gőznyomás: 1.6*10-4 hPa HNO3-nál : 80 hPa ↓ Kénsav könnyebben kondenzálódik
Aeroszol részecskék keletkezése: durva részecskék Számuk kisebb, tömegkoncentrációjuk jelentősebb Óceáni eredetű aeroszol: (NaCl) Szél a hullámokról közvetlenül cseppeket ragad el — nem hatékony Tengerfelszínre érkező gázbuborékok „szétrobbanása”
Gázbuborékok szétrobbanásakor képződő aeroszol részecskék keletkezési mechanizmusa:
Szárazföldi aeroszol: szél hatására keletkeznek(porfelhők, porviharok) vízben oldhatatlanok
Összetételük: Szervetlen anyagokból: finom részecskék:vízben oldódó anyagokból (ammónium-szulfát) durva részecskék: tengeri só, talaj eredetű komponensek, Nátrium-nitrát Szerves anyagokból: szennyezett városok – alkánok, alkének, alifás alkoholok, szerves nitrátok (kondenzációval)
Finom részecskék összetétele
Légköri aeroszolok hatása: Optikai hatás: vízszintes látástávolság csökkentése Éghajlati hatás: sugárzási mérleget változtatják