Rövidtávú klímaváltozások és előrejelzésük Bartholy Judit ******************************************************************************* Eötvös Loránd.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A szenzibilis és a latens hő alakulása kukorica állományban
Advertisements

A globális felmelegedés és az üvegházhatás
Szimulált klímaváltozás hatása a talajlégzésre homoki erdőssztyepp vegetációban 1Lelleiné Kovács Eszter, 1Kovácsné Láng Edit, 2Kalapos Tibor, 1Botta-Dukát.
Parlagfű vagy társadalom – melyik fog győzni ? Nékám Kristóf dr Magyar Allergia Szövetség 2012 Nemzeti-Nemzetközi Parlagfű Nap.
GLOBÁLIS ÉGHAJLATVÁLTOZÁS
2010 éghajlati értékelése, átlagok és szélsőségek
Energia – történelem - társadalom
Az időjárás előrejelzése
Az éghajlatváltozás problémája egy fizikus szemszögéből Geresdi István egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar.
Készítette: Góth Roland
Fenntartható energiagazdálkodással az éghajlatváltozással szemben: retorika vagy realitás? Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan.
A víz hatásai az éghajlatra
Dr. Gács Iván, BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék 1 Környezetvédelem Üvegházhatás.
A LÉGKÖR GLOBÁLIS PROBLÉMÁI
A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia végrehajtása - nemzetközi folyamatok és hazai feladatok - MeH-MTA Klímafórum május 28.
A GLOBÁLIS ÉGHAJLATVÁLTOZÁS HAZAI ÉS NEMZETKÖZI HATÁSAI
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR Földrajz– és Földtudományi Intézet Földrajztudományi Központ Meterológiai Tanszék Aszályok erőssége,
Aszályok gyakorisága, erőssége, okozott kár - európai vonatkozások
Regionális éghajlati jövőkép a Kárpát-medence térségére a XXI
A globális klímaváltozás
A klímaváltozás hidrológiai vonatkozásai a Kárpát-medencében
A klímaváltozás hatása a hegyvidéki éghajlatra: az Alpok
A globális felmelegedést kiváltó okok Czirok Lili
A változó éghajlattal összefüggő változások, problémák bemutatása
Az IPCC szervezete és az IPCC jelentések
Éghajlati jövőkép, éghajlati szélsőségek
Magyarország éghajlata
Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC.
felmelegedés vagy jégkorszak? hazai forgatókönyvek
A Kiotói Jegyzőkönyv Énekes Nóra Kovács Tamás.
METEOROLÓGIA Földtudomány BSC I. évfolyam I. félév Tematika
Bartholy Judit Eötvös Loránd Tudományegyetem
A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS MÉRSÉKLÉSÉRE, AZ ÜVEGHÁZ HATÁSÚ GÁZOK EMISSZIÓJÁNAK CSÖKKENTÉSÉRE SZERVEZŐDŐ NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK – SIKEREI, KUDARCAI Balogh.
ÉGHAJLATVÁLTOZÁS – VÍZ – VÍZGAZDÁLKODÁS (második rész)
Parlagfű vagy társadalom – melyik fog győzni ? Nékám Kristóf dr Magyar Allergia Szövetség 2012 Nemzeti-Nemzetközi Parlagfű Nap.
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS VESZÉLYE ÉS A HAZAI KLÍMAPOLITIKA Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium február 27.
Éghajlati folyamatok és időjárási szélsőségek vizsgálata Bozó László Elnök, az MTA levelező tagja Országos Meteorológiai Szolgálat.
Az éghajlatváltozás és a természeti erőforrások Bozó László elnökhelyettes MTA Földtudományok Osztálya.
Bali Mihály (földrajz-környezettan)
(CSAPADÉK) VÍZGAZDÁLKODÁSRA
Nagy térbeli felbontású műholdas szárazság-index trendek vizsgálata a Kárpát-medence térségében között Orvos István Péter Homonnai Viktória Jánosi.
A GLOBALIIS FOLMELEGEDIIS
Szélsőséges meteorológiai helyzetek Magyarországon: május-június Dr. Bozó László elnök Országos Meteorológiai Szolgálat.
Mika János és Németh Ákos Országos Meteorológiai Szolgálat
Bartholy Judit, Pongrácz Rita
Klímaváltozás társadalmi hatásai alprojekt Bozó László Az infokommunikációs technológiák társadalmi hatásai november 13. Balatonfüred.
A mediterránium éghajlata a következő évtizedben
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Környezetgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MSC TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSC.
Nagy Sára Környezettudomány Előzmények Globális Légkörkutatási Program (GARP), évi ENSZ-konferencia WMO (CO2 hatása a klímaváltozásra)
A klímaváltozás társadalmi hatásai Bozó László. Az éghajlati rendszer.
IPCC jelentés – várható hazai változások
Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC.
Klímaváltozás társadalmi hatásai Bozó László BME, november 25. „Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu)” TÁMOP C-11/1/KONV
Klímaváltozás – alkalmazkodási stratégiák Bozó László
Hőmérséklet változás A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó. Változása szorosan összefügg az anyag más makroszkopikus tulajdonságainak.
IPCC AR5 Tények és jövőkép Globális és regionális változások Bartholy Judit **********************************************************************************************************
Hőmérséklet változás A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó. Változása szorosan összefügg az anyag más makroszkopikus tulajdonságainak.
KÉSZÍTETTE: BIACSI TAMÁS IPCC JELENTÉSEK ÉS 2014.
A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS KÉRDÉSEI ÉS VÁRHATÓ REGIONÁLIS HATÁSAI
A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS KÉRDÉSEI ÉS VÁRHATÓ REGIONÁLIS HATÁSAI
A globális éghajlatváltozás lokális hatásainak vizsgálata hazánkban
GLOBÁLIS ÉGHAJLATI JÖVŐKÉP A XXI. SZÁZAD VÉGÉRE MODELL EREDMÉNYEK ALAPJÁN Készítette: Balogh Boglárka Sára.
A globális klímaváltozás mérséklésére, az üvegház hatású gázok emissziójának csökkentésére szerveződő nemzetközi megállapodások sikerei, kudarcai Liebl.
Készítette: Pacsmag Regina Környezettan BSc
A 2007-es és a 2013-as IPCC jelentés üzenete, új elemei
Aszály és klímaváltozás Magyarországon
A 2007-es, 2013-as IPCC jelentés üzenete, új elemei
Ki tudjuk-e mutatni a globális felmelegedést Karcagon?
9. SZERBIA ÉGHAJLATA.
Magyarország jelenlegi és várható csapadékviszonyai,
Előadás másolata:

Rövidtávú klímaváltozások és előrejelzésük Bartholy Judit ******************************************************************************* Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék, Budapest

VÁZLAT I.Rio+20, II.IPCC – 2007, IPCC – 2013 III. SREX, HREX jelentés 2012, NÉS felülvizsgálata IV.Regionális klímaszimulációk a Kárpát-medence térségére V.Éghajlati szélsőségek VI.Összefoglaló ? ?

RIO+20 Fenntarthatósági konferencia Érdemi megállapodás nélkül zárult fejlettek ↔ fejlődők Záródokumentum = kívánságlista „Milyen jövőt szeretnénk az emberiségnek?” Ehhez szükséges teendők, határidők nincsenek Néhány vállalás: -- Nagy-Britannia kötelező CO 2 -lábnyom mérés >1000 nagyvállalat -- 8 vezető fejlesztési bank közút helyett közösségi közlekedés fejlesztésére 175 md USD Kormányok kudarcot vallottak --- helyi közösségek, civil szervezetek felelősségvállalása szükséges

Az éghajlatváltozások szimulálása globális skálán EREDMÉNYEK –

Legnagyobb melegedés: a troposzféra tetején, az óceán felszínén A légköri (fenn) és az óceáni (lenn) hőmérsékletek zonálisan átlagolt várható változásai ( o C) re vertikális metszetek, A1B szcenárió (referencia időszak: ) LÉGKÖR ÓCEÁN

A globális csapadék, talaj nedvesség, lefolyás és párolgás várható változásai re, A1B szcenárió (referencia időszak: )

A tengeri jég kiterjedésének várható változásai (Referencia időszak: , műholdas megfigyelések alapján) Északi hem. JFM 15.0 x 10 6 km 2 Északi hem. JAS 8.2 x 10 6 km 2 Déli hem. JFM 3.9 x 10 6 km 2 Déli hem. JAS 17.7 x 10 6 km 2 ÉSZAKI HEM. DÉLI HEM. TÉL (késleltetett JFM)NYÁR (késleltetett JAS)

Annak valószínűsége, hogy a hőmérsékletváltozás mértéke meghaladja 2 o C-ot 2100-ra (TÉL és NYÁR) perturbált multi modellek)

A csapadék intenzitásának és a száraz napok számának megváltozásra vonatkozó becslések ( )

Forrás: Hawkins and Sutton, 2009 BAMS Szimuláció hossza 2000-től Bizonytalansági arányok Globális évtizedes átlaghőmérséklet Összegzett Szcenárió Modell Belső változékonyság Cél: Modellszimulációk bizonytalanságának számszerűsítése Hőmérsékleti szimulációk bizonytalansági forrásai

IPCC – 2013 IPCC – 2013NyilvánosságrahozatalMA

A régi és az új forgatókönyvek összehasonlítása, megfeleltetése Forrás: IPCC, 2013

A globális felszínhőmérséklet változása ( ) Forrás: IPCC, 2013 Trend (°C a teljes időszakra) 1.25 – 1.5 °C Melegedés mértéke:

IPCC SREX jelentés : március 28. Szélsőséges éghajlati események gyakoriságnövekedése és az ebből fakadó kockázatok kezelése IPCC SREX jelentés : március 28. Szélsőséges éghajlati események gyakoriságnövekedése és az ebből fakadó kockázatok kezelése

Kitettség Sérülékenység Időjárási- szélsőségek Katasztrófa- kockázat Pontosabb előrejelzések a korai riasztást biztosító rendszerek számára Üvegházhatású gázok csökkentése Szegénység mérséklése Oktatás és tudatosság Fenntartható fejlődés Időjárástól, éghajlattól való függetlenné tétel Korai riasztást biztosító rendszerek fejlesztése Értékek áthelyezése A változó éghajlati szélsőségekről, sérülékenységről és a kitettségről összegyűjtött információk együttesen segítik a hatékony alkalmazkodást és a katasztrófa-kockázat megfelelő kezelését

Észak-Európa Közép-Európa Dél-Európa Szárazföldi átlag Éghajlati modellbecslések a XXI. századra (B1, A1B, A2): több meleg nap több nagycsapadékú nap Közép-Európa: Jelenleg 20 évente előforduló szélsőséges napi maximumok 2-10 évente ( re) 1-6 évente ( ra) fognak előfordulni A jelenleg 20 évben egyszer előforduló szélsőségesen nagy napi csapadékok évente ( re) 8-16 évente ( ra) fognak előfordulni Középső 50% Jelmagyarázat Szcenáriók: EURÓPA FÖLD Meleg nap Nagy csapadék A SZÉLSŐSÉGEK GYAKORISÁG NÖVEKEDÉSE VÁRHATÓ

Meleg napok aránya Meleg éjjelek aránya Forrás: Orlowsky & Seneviratne (2012) Talajnedvesség ÚJABB KUTATÁSI EREDMÉNYEK (2011): A meleg szélsőségek mértéke több mint 60%-ban a talajnedvességi hiánnyal van összefüggésben. (Orlowsky & Seneviratne, 2012) Talajnedvesség jelentős hiánya  Kimagaslóan nagy meleg szélsőségek Előrejelzett változások (2081–2099):  Világszerte jelentős növekedés várható a szélsőségesen meleg időszakok gyakoriságában  Talajnedvesség csökkenése várható számos térségben (SD)

SAJÁT EREDMÉNYEK: REGIONÁLIS KLÍMAPROJEKCIÓK (ensemble technika) A KÁRPÁT-MEDENCE TÉRSÉGÉRE HŐMÉRSÉKLET, CSAPADÉK A ÉS IDŐSZAKRA (Referencia-időszak: )

Az elemzésben felhasznált modellszimulációk IntézményRCM – regionális modell GCM – globális meghajtó modell MetO-HC (UK)HadRM3Q HadCM3Q ETHZ (CH)CLM UCLM (E)PROMES VMGO (RU)RRCM MetNO (N)HIRHAM C4I (IRL)RCA3 SMHI (SW)RCA SMHI (SW)RCA ECHAM5 ICTP (IT)RegCM KNMI (NL)RACMO MPI (DE)REMO DMI (DK)HIRHAM DMI (DK)HIRHAM ARPEGE CNRM (FR)ALADIN OURANOS (CA)CRCM CGCM3 MetNO (N)HIRHAM BCM SMHI (SW)RCA DMI (DK)HIRHAM

Tél Nyár Tavasz Ősz A várható hőmérsékletváltozások térbeli eloszlása ( ) - ( ) (11 modellszimuláció alapján készített kompozittérképek) °C Várható változás mértéke: 1,2 – 3,2 °C; É-ról D felé haladva nagyobb mértékű melegedés

Tél Nyár Tavasz Ősz °C A várható hőmérsékletváltozások térbeli eloszlása ( ) - ( ) (11 modellszimuláció alapján készített kompozittérképek) Várható változás: 2,7 – 5 °C; a legnagyobb mértékű melegedés nyáron valószínűsíthető

Tél Nyár Tavasz Ősz % A várható csapadékváltozások térbeli eloszlása ( ) - ( ) (11 modellszimuláció alapján készített kompozittérképek) Szárazabb nyarak (~20% csapadékcsökkenés), az év többi részében több csapadék (5-20%)

Tél Nyár Tavasz Ősz % A várható csapadékváltozások térbeli eloszlása ( ) - ( ) (11 modellszimuláció alapján készített kompozittérképek) Szárazabb nyarak (~30% csapadékcsökkenés), télen jelentősen több csapadék (+20%)

Hőmérsékletváltozás (°C) Csapadékváltozás TÉLTAVASZ ŐSZ NYÁR Magyarországra várható hőmérséklet és csapadékváltozás Referencia időszak: % Referencia ENSEMBLES modellszimulációk: ,

Hőmérsékletváltozás (°C) Csapadékváltozás TÉLTAVASZ ŐSZ NYÁR Magyarországra várható hőmérséklet és csapadékváltozás Referencia időszak: % ENSEMBLES modellszimulációk: , Referencia Melegebb-nedvesebbMelegebb Melegebb-szárazabb Melegebb

SAJÁT EREDMÉNYEK: REGIONÁLIS KLÍMAPROJEKCIÓK (ensemble technika) A KÁRPÁT-MEDENCE TÉRSÉGÉRE EXTRÉMUMOK ELEMZÉSE A ÉS IDŐSZAKRA (Referencia-időszak: )

OMSZ – OKI – ÁNTSZ vizsgálatok ( ) alapján Hőségriasztási rendszer kidolgozása (2004) I. Fokozat (Budapest, : 315 eset – 10-11/év): a napi középhőmérséklet meghaladja a 25 °C ‑ ot II. Fokozat (Budapest, : 49 eset – 1-2/év): a napi középhőmérséklet min. 3 egymást követő napon keresztül meghaladja a 25 °C ‑ ot III. Fokozat (Budapest, : 3 eset – 10 évente 1×): a napi középhőmérséklet min. 3 egymást követő napon keresztül meghaladja a 27 °C ‑ ot

A XXI. század végére - a különböző fokozatú hőségriasztások száma akár tízszeresére nőhet, - a hőségriasztások átlagos éves időtartama akár kétszeresére is meghosszabbodhat a referencia időszakhoz képest A hőségriasztások számának (fent) és időtartamának (lent) területi átlaga Magyarországon (229 rácspont átlaga), (B2, A1B, A2 szcenárió esetén) Referencia időszak:

Tél (28 nap) Tavasz (25 nap) Nyár (21 nap) Ősz (35 nap) % – 1% 12% –4% 11% 43% 10% 11% – 9% Nagy mértékű növekedés nyáron Száraz időszakok maximális hosszának várható változásai: (11 RCM-szimuláció eredménye alapján, kompozit térképek) Referencia időszak: Mo-on várható átlagos változás :

Tél (6 mm/nap) Tavasz (6 mm/nap) Nyár (8 mm/nap) Ősz (8 mm/nap) % 7% 2% 9% 14%16% 4% 6% Növekedés mind a négy évszakban Mo-on várható átlagos változás : Csapadékos napok átlagos csapadékának (intenzitás) várható változásai: (11 RCM-szimuláció eredménye alapján, kompozit térképek) Referencia időszak:

ÖSSZEFOGLALÁSÖSSZEFOGLALÁS Folytatódik a melegedés: a várható változások szignifikánsak minden évszakban a becslések alapján 2-6 °C ra a legnagyobb mértékű valószínűleg nyáron lesz A csapadékbecslések közül több a nem-szignifikáns, nagyobb a bizonytalanság. A nyár várhatóan szárazabbá válik, télen valamelyest több csapadékra számíthatunk Mind a hőmérsékleti, mind a csapadék extrémindexek elemzése a szélsőségek erősödését valószínűsíti: -- A különböző fokozatú hőségriadós esetek számában és időtartamában a XXI. század során egyértelmű és statisztikailag szignifikáns a növekedő tendencia -- A hőségriadós esetek éven belüli előfordulási időszakának jelentős meghosszabbodása várható -- Egymást követő száraz napok hossza várhatóan növekedni fog, főként nyáron -- A csapadékintenzitás várhatóan növekedni fog a jövőben, főként télen és ősszel

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!