A tulajdoni és üzemi viszonyok változásai a magyar mezőgazdaságban Dr. Geszti Szilárd egyetemi tanársegéd Agrárgazdaságtan IV.

A tulajdoni és üzemi viszonyok változásai a magyar mezőgazdaságban 1945 előtt:  feudális nagybirtokrendszer,  törpegazdaságok,  vékony paraszti (“polgári”) réteg,  zsellérek, summások, cselédek, szegődményesek, Európa szégyene,  alacsony teljesítményszint,  a “3 millió koldus országa”. Aki ezt visszakívánja, nem tudja mit beszél!

A tulajdoni és üzemi viszonyok változásai a magyar mezőgazdaságban 1945, a fölszabadulás:  földosztás, földreform (szinte teljes konszenzus a pártok között!)  pártpolitikai, ideológiai és gazdasági döntés egyszerre,  eredménye a törpebirtok, a tulajdon szétaprózódása, de átmeneti megoldás az éhínség elkerülésére.

A tulajdoni és üzemi viszonyok változásai a magyar mezőgazdaságban Nemzeti parasztpárt javaslata 1945 március 17-18:  1000 kh feletti úri birtokot teljes egészében, az ingatlanokat is  1000 kh alatt 100 kh-t meghagytak a birtokosnak  200 kh alatti egyházi birtokok mentesültek  Erdők 100 %-a állami tulajdonba  földosztás min. 5kh max. 15 kh  663 elismert igénylő 5.6 millió kh.  Megváltási díj a bérleti díjnak az ötszöröse kedvezménnyel

A tulajdoni és üzemi viszonyok változásai a magyar mezőgazdaságban , a kommunista agrárpolitika:  szovjet mintájú, erőszakos kollektivizálás,  Szövetkezeti arány 60 %, állami gazdaság 6 %  a gazdasági racionalitás és az ideológia konfliktusa,  átmeneti enyhülés az első Nagy Imre vezette kormány idején (1953), a reformok kezdete,  „aszály” és „kuláklisták (25 kh felett)”, kimagyarázkodás és bűnbakkeresés,  az irányítás eszköze a kötelező beszolgáltatási rendszer (78,2 %) a „tiszta tervgazdaság” csődje,  a végkifejlet: az 1956-os forradalom.

A tulajdoni és üzemi viszonyok változásai a magyar mezőgazdaságban 1956:  forradalom, a csőd betetőzése,  leszámolás a szovjet módszerrel, a “küldetéses kommunizmussal” ill. annak sztálini változatával:  a kötelező beszolgáltatás eltörlése,  Maximalizálták a földtulajdont (25 kh)  a piaci módszerek (árak, adók, támogatások rendszerének) meghirdetése,  szabad kilépés a tsz-ekből,  de a meghirdetett jövő a nagyüzemé!

A tulajdoni és üzemi viszonyok változásai a magyar mezőgazdaságban 1956 után, 1966-ig:  új agrárpolitika, szakítás a “sztálini agrármodellel”,  : teljes kollektivizálás, a kényszer és a támogatás jegyében,  a “magyar modell” építgetése:  háztáji gazdaságok,  a tervutasítások lebontása,  növekvő vállalati önállóság,  a „szocialista piacgazdaság” kísérleti területe.

A tulajdoni és üzemi viszonyok változásai a magyar mezőgazdaságban 1966 és 1990, a magyar agrárvilág aranykora  1968-as gazdasági reform (tőke koncentráció, hatékonyság növelése)  egyre liberálisabb és támogató agrárpolitika,  növekvő termelési sikerek, modernizáció,  Integráció növelése (1982-ben szerződéses kapcsolat 564 ezer kistermelővel),  erősödő magánérdekeltség, föllendülő háztáji,  sokfunkciós nagyüzemek a munkahelyteremtés a profitnövelés jegyében,  de rövidlátó autarkia és bátortalan piacnyitás,  növekvő ellentmondás a gazdasági törvények és a politikai korlátok között (kifulladt a “magyar szocializmus”).

A kistermelők által előállított és értékesített fontosabb termékek

A mezőgazdaság bruttó termelési értékének növekedése 1960 és 1990 között, 1960 = 100%

A gabonatermelés növekedése 1960 és 1990 között, 1000 t

A főbb gabonafélék átlaghozamának alakulása 1960 és 1990 között, kg/ ha

A fontosabb állatfajok vágóállat-termelésének növekedése 1960 és 1990 között, t

12. ábra A fontosabb állati eredetű termékek termelésének növekedése 1960 és 1990 között, t

A főbb gabonafélék átlaghozamának alakulása 1960 és 1990 között, kg/ ha

A tulajdoni és üzemi viszonyok változásai a magyar mezőgazdaságban 1990-től:  “küldetéses demokrácia” és átalakítás – diktatórikus elvek és a reális koncepció hiánya,  az ideológia győzelme az ész és a szakértelem fölött,  erőszakos dekollektivizálás,  az agrártámogatások felszámolása, felelőtlen liberalizálás,  irreális jövőkép: a „naftalinos” múlt visszaidézése és az EU szándékainak félreismerése alapján.

A tulajdoni és üzemi viszonyok változásai a magyar mezőgazdaságban  Törvény a kárpótlásról, az „új földosztás”  Törvény a szövetkezetekről, a vagyonfelosztás és felszámolásuk jogi „megalapozása”  Törvény a szövetkezetek és az állami gazdaságok kötelező átalakulásáról  Privatizációk a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban

A szövetkezetek földterületének tulajdoni szerkezete 1992-ben A szövetkezetek kezelésében lévő összes földterület, VII. 15. ebből: magántulajdonban lévő állami tulajdonú közös szövetkezeti tulajdonú ,0 36,3 2,7 61,0 Kárpótlási hivatalok által bejelentett földigény Kárpótlásra ténylegesen kijelölt összes földterület ,0 77,0 A földnélküli tagoknak és alkalmazottaknak juttatni szándékolt földterület A szövetkezetek számára a kárpótláson fölül megmaradó közös tulajdonú földterület A kárpótlásra kijelölt szövetkezeti közös tulajdonú földterület ,8x 22,4x 52,9x A kárpótlásra kijelölt földalapból a várható tényleges igénybevétel Forrás:AKII ,7xx Megnevezés Terület, 1000 ha Megoszlás, %

A szövetkezetek vagyonának megoszlása az évi vagyonfelosztás után Megnevezés A vagyonfelosztásA felosztott vagyon érintettek száma, 1000 fő felosztott vagyonérték, millió Ft egy főre jutó értéke 1000 Ft %-os megoszlá sa Szövetkezeti részjegy tulajdonosa összesen 561,711,820,9100,0 ebből: aktív szövetkezeti tag257,06,224,253,0 nyugdíjas szövetkezeti tag30,45,618,147,0 Szövetkezeti üzletrész tulajdonos összesen 1143,4247,3216,3100,0 ebből: aktív szövetkezeti tag350,795,7272,838,7 nyugdíjas szövetkezeti tag350,795,7272,838,7 szövetkezeti alkalmazott20,42,2112,50,9 kívülállók483,7 48,9 101,1 19,8

A kárpótlás keretében történt földosztás 1991-től Érintett személyek száma Parcellák száma Átlagos terület ha Eredeti kárpótoltak Földnélkülieknek juttatott föld Összesen