Politikai és szociálgeográfia I. DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Politikai és szociálgeográfia I. Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.) egyetemi tanár 1

9. tétel: Germán Európa

Germánok (i. e. V.-IV. sz.)

A germánok szétvándorlása (II.-IV. sz.) 1. szakasz F I N N U G O R T Ö R Z S E K Magyarok Jüttök Balti törzsek Dánok K E L T Á K Angolok Szvévek HUNOK (375) Szláv törzsek Szászok Burgundok Frankok Vandálok Langobárdok Alánok Alemandok Keleti Gótok Kvádok Markománok Gótok Gepidák Alánok Nyugati Gótok R Ó M A I B I R O D A L O M Nyugat-Római Birodalom (395-476) Kelet Római Birodalom (395-től)

A germánok szétvándorlása (V.-VI. sz.) 2. szakasz Karélok Normannok Finnek Magyar törzsek 500 körül F i n n u g o r t ö r z s e k Svédek Észtek Angolok Livek Dánok (Ruszok) Varégek Balti törzsek Szászok Türkök (576) (kazárok) Jütök Szászok Szláv törzsek Frank Királyság (481-) Alemanok Onogur-Bolgár Birodalom (610-650) Avarok 558 Burgun Kir. (443-534) Gepida Kir (376-567) Szvén Kir. (411-584) Langobárdok 568 Kazár Birodalom 630-965 Baszkok Gótok Keleti Gót Kir. (493-553) Nyugati Gót Kir. (507-711) K e l e t – R ó m a i B i r o d a l o m Vandál Kir. (429-537)

A Germán törzsek elhelyezkedése a Római Birodalom megtámadása előtt (Kr. u. 100.) Gepiden

Germán Európa 29%

(angolok, yüttök, szászok) Nyugati germánok Felnémet Németek - Németország 77 762 359 fő német 99% dán 35-50 000, fríz 400 000, szorb (vend) 120 000 fő + vendégmunkások - Ausztria 7 664 310 fő osztrák 98% horvát 24,5 ezer, szlovén 20 ezer, magyar 5,3 ezer fő - Svájc 70% - 4,55 millió fő - Luxemburg 367 200 fő luxemburgi 91%, német 5%, francia, olasz - +Franciaország, Olaszország, ex. Jugoszlávia, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, ex. Szovjetunió, Románia, Dánia, USA, Kanada, Brazília, DNy-Afrika Jiddis Alnémet Hollandok-flamandok (afrikansz) - Hollandia 14 560 000 fő holland 88%, flamand, német, fríz 11% - Belgium 9 858 000 fő flamand, vallon, német Frízek Hollandia 750 ezer - 1,6 millió fő Németország 400 ezer fő Dánia (?) Angolok (angolok, yüttök, szászok) - Nagy-Britannia és Észak-Írország (UK) Etnikai csoportok: angol 81,5%, skót 9,6%, ír 2,4%, ind-pak 2%, walesi 1,9%, karibiak stb. (Nemzeti nyelv: USA, Kanada, Dél-Afrikai Köztársaság, Ausztrália, Új-Zéland, stb.) Keleti germánok Svédek (Finnországban 336 406) Svédország: 8 359 000 svéd 97%, finn: 40 ezer fő, lapp 10-25 ezer fő Dánok Dánia 5 120 000 dán 96,5%, német: 17% - 23 ezer fő, svéd: 0,4% Norvégek riksmål-landsmål Norvégia 4 170 000 fő norvég 99%, lapp: 20 ezer fő, finn Izlandiak, Izland: 240 ezer fő + feröeri, kb. 40 ezer fő (Kihalt germán nyelvek: gót, vandál, frank, Burgund, longobárd, gepida, stb.)

Az angol nyelv diadalútja 450? Ny-i germánok özönlik el Britanniát (angolok, szászok, yüttök, frízek) Old English 450-1066 (latin, dán hatás) Middle English 1066-1500 Francia (norman hatás) hivatalos nyelv: latin; 4-4,5 millió fő New English 1500- Shakespeare +1616, 6-7 millió fő de! Newton: Principia…/1686 – (latinul!) 1707: Nagy-Britannia, Gyarmatosítás,kivándorlás: 1815-1860: 7 millió fő XIX. sz. Anglia évszázada ma kb. 750 millió - 1 milliárd ember beszéli, 50%-a anyanyelvként XX. sz. az USA presztízse, uniformizálódás és differenciálódás (krió, pidgin stb.) É-Amerika: 290mó, Anglia 60mó, Kanada 30 millió, Ausztrália 20 millió, Új-Zéland 4 millió, D-Afrika 10 millió, India 70-80 millió fő, stb. 34 ország hivatalos nyelve: közlekedés, kereskedelem, gazdaság, politika, műszaki-, tudományos élet stb. „Amerikai” nyelv „A Globalizáció nyelve”, az EU „tárgyalási nyelve” Az angol nyelv „imperializmusa”

Az egységes Németország

NÉMETEK KÖZÉP-EURÓPÁBAN (Német kulturális-gazdasági szupremáció)

A zsidó népesség elhelyezkedése Európában 1933 előtt

A zsidó népesség kontinensenkénti megoszlása (1988) Ázsia 4 207 840 fő (Izrael 3 715 910; 83%) (ma 6,4 millió fő, 80%) Európa 1 447 140 fő Volt Szovjetunió 3 068 620 fő Észak-Amerika 8 117 900 fő Latin-Amerika 1 003 770 fő Afrika 237 610 fő Ausztrália és Óceánia 86 460 fő VILÁG ÖSSZESEN 18 169 340 fő (1880: 7 665 000; 1925: 14 800 000 fő)

A HOLOKAUSZT UTÁN (Newsweek 1990. 07. 05) 1939 1986 Bulgária 50 000 3 200 Csehszlovákia 315 000 8 200 Németország NDK NSZK 210 000 (1933: 575 000) 500 32 700 Magyarország 403 000 *60 000 Lengyelország 3 300 000 4 400 Románia 850 000 21 500 Szovjetunió 2 100 000 1 515000 (1979) USA 4 200 000 5 700 000 * 1945. kb. 280 000 1955 kb. 200 000 1965. kb. 100 000 1975. kb. 80 000

Ország Zsidó lakosság (fő) Izrael 4 960 000 Oroszország 590 000 USA 5 771 000 Kanada 360 000 Argentína 500 000 Ukrajna 423 000 Nagy-Britannia 310 000 Franciaország Ciszjordánia 230 000 Ausztrália 100 000 Egyéb országok 250 000 Összesen 14 084 000 A világ zsidóságának 4/5-e askenázi (jiddis) eredetű. A maradék 1/5 jelentős része szefárd (ladino), Amszterdam, Marokkó, Tunézia, Törökország és a K-i zsidók (Jemen, Irak, Irán). Izrael zsidó lakosságának kb. fele askenázi eredetű. Az USA zsidó lakosságának csaknem egésze askenázi eredetű. A holokauszt 6 millió áldozata csaknem teljes egészében askenázi származású (kb. 600 000 Magyarországról).