III. MAGYARORSZÁGI KLÍMACSÚCS Magyarország feladatai Mexikó után

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az ökológiai állapotértékeléshez szükséges monitoring rendszer felülvizsgálata - Komárom-Esztergom megye - Vásárhelyiné Tóth Ildikó Nemzeti Környezetügyi.
Advertisements

A Velencei-tó vízgazdálkodásának aktuális kérdései Kumánovics György Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság április.
A felszín alatti vizek.
Tósokberénd a szürke- és vörösiszapkárosult falu,
Földtani alapismeretek III.
A Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ szerepe a komplex rehabilitációban Balog Lajos Rehabilitációs főreferens,foglalkoztatási szakértő
ENVI-ART Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Kft.
A homokhátsági tanyák természeti környezete IX. ALFÖLD FÓRUM Kecskemét Városháza augusztus 25.
Vizek a mélyben és a felszínen
A területi vízgazdálkodási tervek készítéséhez (vizeink minősítése érdekében) végzett laboratóriumi mérésekből levonható következtetések Krímer Tibor.
Východoslovenská vodárenská spoločnosť, a.s. Závod Košice Somodi karsztvízmű telep.
Az öntözés hazai szerepe, jelentősége
Aszályok gyakorisága, erőssége, okozott kár - európai vonatkozások
Kocsis Gáborné Lamberti Judit környezetismeret 4. osztály
HASZNÁLT HÉVIZEK FELSZÍNI BEFOGADÓBA TÖRTÉNŐ BEVEZETHETŐSÉGE,
Közúti közlekedés, talajvédelem és vízvédelem Moyzes Antal 2010
KITERMELHETŐ FELSZÍN ALATTI VÍZKÉSZLETEK. Néhány térségben (pl. Debrecen) már fontos kérdés, ennek ellenére csak országos szinten foglalkoznak vele:
A természeti környezet változásának térképezése Pécsen és környékén Gyenizse Péter – Ronczyk Levente (PTE TTK Földrajzi Intézet) M e c s e k B a r a n.
Hazánk tájai: Alföld.
Hidrológiai monitoringrendszerek
Földtani alapismeretek III.
Felszín alatti vizek.
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Környezeti elemek védelme III. Vízvédelem
Víz és talajvíz védelem ( )
ÉRTÉKELEMZÉS ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS Készítette: Dombovári Krisztina Budapest, április 30.
Változó földfelszín.
Csepel-szigeti parti szűrésű vízbázis
Felszín alatti vizek védelme
Települési vízgazdálkodás
Sárréti TK.. Sárréti TK. A Nádor-csatorna kármentesítési programjának következményeként a mederben jelentősen javul a víz minősége. Ez lehetőséget.
TELEPÜLÉSI VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS VÍZMINŐSÉGVÉDELEM (BMEEOVK AKM2)
Vízminőség védelem A víz az ember számára: táplálkozás, higiénia, egészségügy, közlekedés, termelés A vízben található idegen anyagok - oldott gázok -
Vízszennyezés.
Kecskemét május 9 – 10. Ligetvári Ferenc DSc Debreceni Egyetem EGYETEMEK, FŐISKOLÁK KÖRNYEZETVÉDELMI OKTATÓINAK V. ORSZÁGOS TANÁCSKOZÁSA A KÖRNYEZETVÉDELEM.
A Közép-Dunántúli Régió természeti környezete és természeti erőforrásai geográfus III.
A balatoni negyedidőszaki üledékek kutatási eredményei
Tájföldrajzi megfigyelések a Szentendrei-szigeten
Balogh János-Nagy István-Schweitzer Ferenc
A magyarországi folyószabályozások geomorfológiai vonatkozásai
Beruházásokhoz kapcsolódó Környezetvédelmi tervezés és engedélyeztetés
Lovas Attila igazgatóKÖTIVIZIG Duna térségi programalkotó tanácskozás, Érd, június 07.
QualcoDuna interkalibráció Talaj- és levegövizsgálati körmérések évi értékelése (2007.) Dr. Biliczkiné Gaál Piroska VITUKI Kht. Minőségbiztosítási és Ellenőrzési.
AZ ÁNTSZ HATÓSÁGI FELADATMEGOSZTÁSÁNAK ÉS MŰKÖDÉSI RENDSZERÉNEK VÁLTOZÁSAI
A hígtrágya tárolása, injektálás, tápanyagként történő hasznosítása
„Hódmezővásárhely – Mártély – Székkutas Ivóvízminőség-javító Projekt”
A CIVAQUA program jelentősége, megvalósításának feltételei Nagyerdő Konferencia szeptember 16. Előadó: Orbán Ernő osztályvezető TIKÖVIZIG.
A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, Balaton részvízgyűjtő A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről általában dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt.
Éghajlatváltozás és víz:
RICSE KÖRZETI VÍZMŰ Vízbázisvédelmi Projekt Összeállította: Dr. Deák János Projekt műszaki vezető
MTA Regionális Kutatások Központja A DUNA - AZ EU VII. KORRIDORA Horváth Gyula MTA Regionális Kutatások Központja 2008.
Környezettan Előadás Ajánlott irodalom:
AZ EGYSÉGESÍTETT ANYAKÖNYVEZÉS KIALAKÍTÁSÁNAK ÚTJÁN 1. rész 1. dia.
Felszín alatti vizek védelme Felszín alatti vizek védelme HASZNOSÍTHATÓ KÉSZLET HASZNOSÍTHATÓ KÉSZLET Felszín alatti vizek védelme Felszín alatti vizek.
A víz hiánya és többlete, mint potenciális veszélyforrás Nemzetközi tudományos-szakmai konferencia Nemzetközi tudományos-szakmai konferencia
Sík- és dombvidéki vízrendezés
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Felszín alatti vizek
A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA
Szárazföldi vizek csoportosítása
Víz Készítette: 8. osztály.
Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke
Tartalom Felszíni vizek A folyó részei A folyó részei képekben
Felszín alatti vizek.
Afrika domborzata.
34. A TAVAK.
A vízkincs hasznosítása, ár-, és belvízvédelem
ÉRTÉKELEMZÉS ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS
A klímaváltozás várható hatásai a vízgazdálkodás területén
Előadás másolata:

III. MAGYARORSZÁGI KLÍMACSÚCS Magyarország feladatai Mexikó után Regionális eltérések a felszíni és felszínalatti vízkészletekben Schweitzer Ferenc

Vízkészletnek a társadalom számára hozzáférhető és igénybe vehető vizeket tekintjük. Felszíni vizek: Állóvizek: természetes tavak, holtágak, vízállásos területek, mesterséges tavak, tározók, bányatavak Vízfolyások: folyamok, folyók, kisvízfolyások, időszakos vízfolyások Csatornák: belvíz-, csapadékvíz-, szennyvíz-, öntözővíz-csatornák, stb. Felszín alatti vizek Talajvíz Parti szűrésű vizek Rétegvíz: hideg rétegvíz, meleg rétegvíz, (termál-, gyógyvíz) Karszt és hasadék-víz: hideg karsztvíz, meleg karsztvíz (termál-, gyógyvíz)

A Kárpát-medence vízborította és vízjárta területei az ármentesítő és lecsapoló munkálatok megkezdése előtt (Vízrajzi Intézet, 1938)

Az 1997. évi és az 1956-1960 közötti időszak átlagos talajvízállásának különbsége (A VITUKI adatai alapján KERESZTESI Z. 2002, MTA FKI)

Felszínalatti vízkészletek, réteg és karsztvizek (Vízgazdálkodási Intézet, 1984)

Az alföldi artézi vizeket tartalmazó földtani üledékek rétegtani helyzete és a 100 m3/napnál nagyobb rétegvíz bázisok Liebe P., VITUKI, 2000

Az egészségügyi határérték az ivóvízre 1981-2001: 50 μg/l (600 ezer embert érintett) 2001-től: 10 μg/l (1 milló embert érint) Európai Unió Világ Egészségügyi Szervezet előírásának megfelelően A vizsgált településeken mért legnagyobb arzéntartalom és az 50 m-nél vastagabb negyedidőszaki üledékek elterjedése (CSALAGOVITS I. – HORVÁTH I.1996)

A Dunántúli-középhegység főkarsztvíztározójának eredeti állapotára vonatkozó karsztvízszint térképe (ALFÖLDI L. - KAPOLYI L. 2007)

A felszín alatti víztermelés 1981 és 1995 között (VITUKI) Karsztvízszint változása a Dunántúli-középhegységben (SZILÁGYI G. 2002)

Felszínalatti vízkészletek és készletváltozásai Vízgazdálkodási keretterv 1965 parti szűrésű víz ~ 6590 ezer m3/nap talajvíz ~ 3520 ezer m3/nap rétegvíz ~ 6820 ezer m3/nap karsztvíz ~ 980 ezer m3/nap összesen ~ 17,9 millió m3/nap Vízgazdálkodási keretterv 1984 parti szűrésű víz ~ 7500 ezer m3/nap rétegvíz ~ 6360 ezer m3/nap karsztvíz ~ 1098 ezer m3/nap összesen ~ 15 millió m3/nap Somlyódy L. 2000 parti szűrésű víz ~ 5000 ezer m3/nap talajvíz és rétegvíz ~ 3836 ezer m3/nap karsztvíz ~ 822 ezer m3/nap összesen ~ 9,7 millió m3/nap Simonffy z. 2000 parti szűrésű víz ~ 4973 ezer m3/nap talajvíz és rétegvíz ~ 3849 ezer m3/nap karsztvíz ~ 685 ezer m3/nap összesen ~ 9,5 millió m3/nap

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Az ajkai vörösiszap-tározók környezetének geomorfológiai térképe (Balogh J., Juhász Á., Schweitzer F., Szeberényi J., Viczián I. 2010) Jelmagyarázat: I.=Komplex formák, II.=Geomorfológiai szintek, III.=Völgyek, IV.= Lejtők, V.=Vizek, VI.= Antropogén formák, 1= Tetőfelszín 300-350 tszfm., 2= Tetőfelszín 350 tszfm. felett, 3= Lejtőpihenő, 4= Köztes helyzetű glaciális hordalékkúp felszín, 5= Alacsony helyzetű glaciális hordalékkúp felszín, 6= Nyereg, 7= 180-220 tszfm., 8= 220-240 tszfm., 9= 240-270 tszfm., 10= Eróziós völgy, 11= Eróziós-Deráziós völgy, 12= Deráziós völgy, 13= Deráziós fülke, 14= Vízmosás, szurdokvölgy, 15= Lejtők általában, 16= Tó, 17= Patak, belvízelvezető csatorna, 18= Belvizes terület, 19= Forrás, 20= A patakelterelés lehetséges nyomvonala, 21= A Torna-patak víztelenített medre 22= Iszap-tározó kazetták, 23= Település, 24= Vasútvonal, 25= Tervezett vízépítési műtárgy, Torna-patak átvezetésének lehetséges nyomvonala.

Javaslat a Torna-patak medrének áthelyezésére a Széles-víz és a Csigere-patak nyomvonalában Javaslat a Torna-patak vízmegosztására és a Lőrintei-tározó vízszint szabályozására